Latorcai Csaba: Egymilliónál is több választópolgár lehet fogékony a kereszténydemokrata értékekre

„Az a célunk, hogy az a több százezer, sőt akár egymilliónál is több választópolgár, aki fogékony a kereszténydemokrata értékekre, érezze és lássa, hogy a miénk egy ütőképes, jó csapat, akikre rá lehet bízni a közéleti ügyek vitelét” – mondta Latorcai Csaba, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) ügyvezető alelnöke a Vasárnap.hu-nak. Az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnökét a Helyzetkép és jövőkép című KDNP-s dokumentumról kérdeztük. Az interjúban többek között szó esik a szívhangrendeletről, az eutanáziáról, arról, hogy szerinte „teljes egészében egy baloldali ideológia foglyává vált a Tisza-kormányzás oktatáspolitikája”, és legfőképpen arról, hogy mire és kikre van szükség a KDNP megújulásához és sikerességéhez.

– Valószínűbb, hogy a KDNP önállóan indul a 2029-es választásokon, akár az EP-, akár az önkormányzati választásokon, mintsem a Fidesszel közösen?

– Egy választáson való indulásról akkor kell dönteni, amikor ott vagyunk; ahogy mondani szokták, akkor kelünk át a hídon, amikor odaérünk. Nem ismert még, hogy milyen választójogi szabályok szerint, milyen feltételek mentén lehet indulni a 2029-es választáson. Ez is azt mondatja, hogy nekünk minden eshetőségre és minden lehetőségre fel kell készülnünk.

Az a dolgunk, hogy úgy erősítsük, úgy építsük a pártot az elkövetkező esztendőkben, hogy 2029-ben, ha azt tartjuk a leghatékonyabb és legjobb megoldásnak a kereszténydemokrata értékek képviseletére, akkor bizony képesek legyünk önállóan is elindulni a választásokon úgy, hogy ott jól szerepeljünk.

– Az a 23 oldalas belső elemzés, amit több helyen vitaanyagnak neveztek, és amit egyelőre az olvasók nem teljes egészében, csak részleteiben ismerhetnek, tartalmaz elég erős megfogalmazásokat is a Fidesszel kapcsolatban. Azt írják például, hogy „számos önkormányzatban a Fidesz helyi vezetői inkább tehernek, mint társnak érezték a kereszténydemokratákat”. Van feszültség akár országosan, akár helyben, az önkormányzatoknál a Fidesz és a KDNP között?

–  Először még a Helyzetkép és jövőkép című dokumentummal kapcsolatban mondanám el, hogy szerintem az a választási vereség, amit a Fidesz és koalíciós partnereként a KDNP most áprilisban elszenvedett, az egy alapos mélyelemzést és visszatekintést tesz szükségessé. Ezt kívánja elősegíteni ez a dokumentum, ami a terveink szerint inspirációt ad a párt tagjainak ahhoz, hogy meghatározzák az elkövetkező évek irányait. Merthogy: a KDNP az egy olyan párt, ahol nem a vezetők mondják meg, hogy merre menjünk – és igazodjanak a tagok –, hanem a tagok mondják meg demokratikusan, hogy merre haladjunk az elkövetkező esztendőkben, és ehhez az irányhoz választják meg a legmegfelelőbbnek tartott vezetőket. Ez az anyag úgy állt össze, hogy eleve egyeztetett az erre létrehozott testület a párt különböző csoportjaival – önkormányzati tisztségviselőkkel, a fiatalokkal, megyei vezető tisztségviselőkkel és sorolhatnám –, az őáltaluk felvetettek kerültek bele ebbe a dokumentumba. Arra a kérdésre, hogy van-e feszültség, azt tudom mondani, hogy helyben ez a tagjaink egy részének a megélése. Az az önkormányzati tisztségviselőink megélése, hogy van, illetve volt.

Nagyon sok helyen harmonikus és jó együttműködés volt, nagyon sok helyen viszont nem sikerült azt a pozitív kapcsolatot kialakítani, ami szükséges lett volna ahhoz, hogy az adott településen, térségben igazán gyümölcsöző módon tudják megtestesíteni és bemutatni a kereszténydemokrata politizálás sajátos jellegét.

– Említette, hogy sokan vettek részt az anyag elkészítésében. Akik viszont nem ismerték ezt az elemzést az elkészülte előtt, ők hogyan fogadták? Vannak már visszajelzések?

– Igen, folyamatosan érkeznek, hiszen mi magunk is azt kértük, hogy akár egyénileg jelezzenek vissza, akár a helyi csoportokban vitassák meg. Az eddigi visszajelzések szerint nagyon örülnek az őszinte szembenézésnek, sőt vannak, akik még a dokumentumban foglaltaknál is karcosabban fogalmaznak, különösen az elmúlt négy évet illetően. A jövőképben vázoltakat – a kereszténydemokrata értékek önálló, markáns megjelenítését a közéletben, és egy olyan erős szervezet fölépítését az elkövetkező években, ami képes folyamatosan megjeleníteni a kereszténydemokrata politizálás főbb irányait, és képes, ha kell, önállóan is eredményesen szerepelni a választásokon – helyes és jó iránynak tartják.

– Melyek azok az ügyek, témák, amelyekkel a KDNP leginkább meghatározhatja magát a választópolgárok előtt a következő időszakban?

– Egyrészt a klasszikus keresztény értékek közéleti megjelenítése: az élet védelme a fogantatástól a természetes halálig. Veszélyben van a szívhangrendelet, ami egy markáns lépés volt annak érdekében, hogy segítsük a válsághelyzetbe jutott szülőket, hogy megtartsák a babáikat. Továbbá nyugatról egyre inkább támadás alatt áll a természetes halál kérdése. Tehát

igenis szükséges kimondani azt, hogy az eutanázia elfogadhatatlan!

Ugyanígy szélsőjobbról is folyamatos igény van a halálbüntetés visszaállítására, amire a kereszténydemokrata válasz az, hogy soha!

Máthé Zsuzsa: Legyen esély arra, hogy a magzat üzenhessen az édesanyának!

Másrészt: az elmúlt hónapok tiszás kormányzása azt mutatja, hogy veszélybe kerültek a lelkiismereti és vallásszabadságon alapuló közszolgáltatások. Az oktatási és gyermekügyi miniszter kijelentése, miszerint az egyházi iskolák szegregálnak, felháborító támadás az egyházi köznevelési rendszer ellen. Ki kell állnunk amellett, hogy mindenkinek joga legyen meggyőződése szerint egyházi bölcsődét, óvodát, iskolát, szociális vagy egészségügyi intézményt választani. Különösen aggasztó, hogy miniszterasszony egyik döntésével megakadályozta, hogy Tiszavasváriban a református iskola 12 évfolyamossá váljék.

Egyértelműen látszik, hogy teljes egészében egy baloldali ideológia foglyává vált a Tisza-kormányzás oktatáspolitikája.

A harmadik terület, amit kiemelnék, hogy a KDNP a mindennapok embereinek a pártja. Mi vagyunk azok, akikhez bárki fordulhat az ügyes-bajos dolgaival. A politikai fogyasztóvédelem pártja akarunk lenni. Hogyha az emberek visszaélésekkel találkoznak, vagy olyan bürokratikus packázással, ami megnehezíti az életüket – legyen az a magánélet vagy a gazdasági élet, és történjék ez akár kormányzati, önkormányzati vagy éppen egy gazdasági szereplő részéről –, akkor nekünk az emberek oldalára kell állnunk.

A negyedik téma a munka becsületének és a munkahelyeknek a védelme. Meggyőződésem, hogy csak az a gazdaság visz előre, aminek a munka az alapja. Viszont a befektetői trükközés, a nagy multinacionális cégek könyvelési praktikái nem viszik előre az országot, a társadalmat, a családokat. Nekünk az emberi munkával előállított értékteremtés oldalán kell állnunk, ezt kell megvédenünk! Nem véletlen, hogy XIV. Leó pápának az egyik legfrissebb enciklikája éppen a mesterséges intelligencia okozta kihívásokkal foglalkozik. Nekünk, kereszténydemokratáknak akkor, amikor a munka világában most a mesterséges intelligencia mindenhatóságába vetett hit dominál, és ezért emberek elveszítik a munkahelyüket, a józan középút pártján kell állnunk, és meg kell védenünk az embereket, meg kell védenünk a szabad gondolkodást.

– A Helyzetkép és jövőkép című anyagban hangsúlyosan megjelenik az önkormányzatiság és a szubszidiaritás elvének erősítése. Hogyan lehet ezen a területen előrelépni annak fényében, hogy az elemzés szerint ezt a kormánykoalíció tagjaként sem sikerült mindig kellőképpen érvényesíteni, és a jelenlegi kormányzati gyakorlatot figyelve sem tűnik úgy, hogy az önkormányzatiság prioritást élvezne?

– Valóban nem, sőt azt látjuk, hogy amit még centralizálni lehetett, azt továbbcentralizálták. Az önkormányzatokat nem partnernek tekintik, hanem ellenségnek, legalábbis ez látszik abból, hogy az egyik első intézkedésükkel látványosan csökkentették a polgármesterek fizetését. Csupán egy érdemi egyeztetés volt az önkormányzatokért felelős miniszter és az önkormányzati érdekszövetségek között, ahol érdemi felvetésekre választ nem kaptak, viszont a mobiltelefonjaikat kint kellett hagyniuk… A Helyzetkép és jövőkép című dokumentum egyébként felhívja a figyelmet arra, hogy voltak olyan intézkedések, amelyek a Fidesz–KDNP-kormányzás kezdetén – 16 éve – racionális és helyes döntésen alapultak, azonban a kormányzási időszak végén már nem biztos, hogy ragaszkodni kellett volna hozzájuk. Például helyes döntés volt az önkormányzatoktól átvenni az iskolák működtetését. Az volt a cél, hogy országszerte mindenhol azonos színvonalú iskolai rendszer legyen, és egy gyermek oktatásának minősége ne attól függjön, hogy egy kistelepülési önkormányzatnak éppen mennyi pénze van. Ugyanakkor nem biztos, hogy 16 év elteltével is ragaszkodni kellett volna ahhoz, hogy az önkormányzatok ne működtessenek iskolákat. A lényeg azonban az, hogy érvényesüljön a kereszténydemokrácia által kifejezésre juttatott szubszidiaritás eszméje, ami azt jelenti, hogy a döntések helyben, az érintettekhez minél közelebb szülessenek meg.

Ezen a téren bizony van még teendő, csakhogy azt látjuk, hogy a Tisza Párt nem közelebb viszi az emberekhez a döntéshozatalt, hanem úgy tűnik, hogy még távolabb.

A másik ilyen eszme a szolidaritás. Az állami intézményhálózatban az emberek azt élték meg, különösen a szociális ellátórendszer kapcsán, hogy a Fidesz–KDNP-kormány nem volt elég szolidáris. Jóllehet fejlesztettük a szociális ellátórendszert, de az alkalmazottak mégsem kaptak olyan nagymértékű anyagi megbecsülést, az intézményrendszer pedig további fejlesztésre szorult volna. Ez a dokumentum ugyanakkor nem azt állítja, hogy nem voltunk elég szolidárisak, vagy ne érvényesült volna a szubszidiaritás, hanem azt rögzíti, milyen érzet alakult ki az emberekben. Márpedig ez a kulcs a politikában: nemcsak a tények számítanak, hanem az is, hogyan élik meg azokat a választók. Ezért is fontos az, hogy ez a dokumentum konzultációk eredményeként készült, és további egyeztetések után várhatóan augusztus 30-án dönt róla a KDNP választmánya.

– Tehát még nem augusztus 30-án lesz a tisztújítás?

– Nem, akkor lesz egy olyan választmány, ami a vitaanyag és a konzultációk eredményeképp elfogad egy végső dokumentumot, és ezzel párhuzamosan dönt arról, hogy elindítjuk a tisztújítás folyamatát.

– Az a körülmény, hogy az Országgyűlés megszavazta azt az alaptörvény-módosítást, amely folytán három cikluson túl nem lehet valaki országgyűlési képviselő, a KDNP tisztújítása szempontjából mennyire releváns? (Az interjút még azelőtt rögzítettük, hogy Sulyok Tamás aláírta volna a tizenhetedik alaptörvény-módosítást, amely időközben hatályba lépett.)

– Úgy gondolom, hogy mindenkire szükség van a következő időszak építkezésében. Nem értek egyet azokkal, akik úgy gondolják, hogy azért, mert majd esetleg 2030-ban valami változás lesz, most azonnal vissza kell vonulni. Egyrészt van addig még három év. Másrészt látva a Tisza Párt forradalmi hevületét – és ezt nem feltétlen pozitív értelemben mondom –, nem tartom fixnek, hogy 2030-ban a választások előtt is ez lesz a szabály. Ki tudja, hogy egy évvel a választások előtt mit módosítanak… Lehet, hogy eltörlik a 12 évet, leviszik 8 évre, 4-re, vagy eltörlik ezt a szabályt. Ahogy az interjú elején is mondtam, majd hogyha odaértünk. Egy viszont biztos: mindenkinek a tapasztalatára szükség van. Nem biztos, hogy abban a formában, ahogy éppen most vagyunk. Nekünk – az országgyűlési frakcióban is – folyamatosan reagálnunk kell a kihívásokra, hogy mindig a legjobbat tudjuk nyújtani a magyar emberek számára, hiszen az a célunk, hogy az a több százezer, sőt akár egymilliónál is több választópolgár, aki fogékony a kereszténydemokrata értékekre, érezze és lássa, hogy a miénk egy ütőképes, jó csapat, akikre rá lehet bízni a közéleti ügyek vitelét.

– Milyen állapotban van a párt utánpótlása? Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) munkája mellett az utóbbi időben több új szereplő is feltűnt a párt körül, elég Máthé Zsuzsa parlamenti frakcióban végzett aktivitására gondolni, vagy egy másik példa: Miskolcon egy korábbi fideszes képviselő már a KDNP-frakcióban politizál. Vannak, lesznek új arcok a KDNP-ben?

– Igen, ugyan a választási vereség után voltak távozók is, de nagyon sok új ember érkezett hozzánk, akár az IKSZ-hez, akár a KDNP-hez. Tettvággyal érkeztek, és dolgozni akarnak a magyarországi kereszténydemokráciáért. És minden életkor képviseltetik, úgy, ahogy kell, fiatalok és régebb óta fiatalok egyaránt. Nekünk mindenkire szükségünk van.

– Az elemzés hangsúlyozza, hogy a megújult pártnak a szeretet hangján kell szólnia, elfogultság és harag nélkül értékelve az ellenfeleket. Hogyan lehet ezt a magas morális mércét átültetni a mindennapi politikai vitákba a jelenlegi, rendkívül durva parlamenti légkörben?

– Ahogy két hónappal ezelőtt, most is konstruktív ellenzéki politikára készülünk. Ezt azonban nagyban megnehezíti az a közéleti hangnem, amelyet nap mint nap tapasztalunk a Parlamentben. Az az abúzus, ami a kormányzó többség részéről megnyilvánul – a miniszterelnöki napirend előtti felszólalásoktól odáig, hogy ellenzéki képviselőket „káanyázva” sértegetnek – nem vezet sehova. Hiszem, hogy mindannyian az országra, a magyar emberekre esküdtünk fel, így minden lépésünkben őértük kell dolgoznunk. Ez a hangnem, ez a stílus ez nem a magyar embereket szolgálja, úgyhogy ezt sürgősen abba kellene hagyni. Mi ennek ellenére több törvényjavaslatot is támogattunk, miközben elmondtuk a kritikai észrevételeinket is. Nem semmi, hogy rögtön az első aláírásgyűjtésünk után visszavonulót fújtak, amikor az alaptörvényből ki akarták venni a keresztény kultúrára való hivatkozást és annak védelmi kötelezettségét. Ugyanez történt a 17. alaptörvény-módosításnál is: negyvenöt percen át érveltem, hogy micsoda pusztítást jelentene, hogyha a termőföldre vonatkozó kétharmados szabályt megszüntetnék, ahogy az is, ha az állami vagyon kétharmados védelmét kivezetnék a jogrendszerből. Ezekben is visszavonulót fújt a kormányzat. Igyekszünk a szeretet hangján megnyilvánulni, csak ezt nagyon-nagyon elnehezíti, amikor gyűlölet fröcsög az arcunkba. Nagyon várjuk már azt a pillanatot, amikor a Tiszának ez a forradalmi hevülete, a lila köd elmúlik. Mi mindenesetre most is a józan szeretet hangján beszélünk, csak a másik nincs abban a pszichés állapotban, hogy ezt meghallja.

– Vannak már a parlamenti imacsoportban tiszások?

– Folyamatosan várjuk őket is. A meghívót minden képviselő megkapja. Való igaz, minden párttól – hogy úgy fogalmazzak – jelentek már meg. Kedden reggel 8 órakor tartjuk az összejöveteleinket. Nem az a cél, hogy mindenki minden héten ott legyen, hanem az, hogy mindenki, ha csak egy-két pillanatra is, de jelen legyen. A parlamenti imaterem a hét minden napján 0–24 órában nyitva van, mindenki szabadon be tud lépni egy imára, egy fohászra, egy kis elmélyülésre, és én hiszem azt, hogy aki onnan kijön, az már más hangon tudja megközelíteni akár a túloldalon ülő képviselőtársát is.

Vezetőkép: Latorcai Csaba, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) ügyvezető alelnöke, az Országgyűlés alelnöke. Fotó: MTI/Kocsis Zoltán