Régészeti áttörés: az alapító, Kanizsai Miklós sírját tárták fel az örvényeshegyi pálos kolostorban

Nagy eséllyel a zalacsányi pálos kolostor alapítójának, Kanizsai Miklósnak a sírhelyét tárták fel régészek és önkéntesek az Örvényeshegyen zajló ásatáson. A feltárás révén előkerült emberi maradványokat antropológiai és DNS-vizsgálatnak vetik alá, hogy megerősítsék az azonosítást.

A nyári feltárás alkalmával a kutatók az egykori kolostor nyugati szárnyát vizsgálták, ahol korábban már három építési periódust is elkülönítettek. A legjelentősebb leletre a templom szentélyében, az oltár előtti részen bukkantak.

„Ez egy kiemelt sírhely, bíztunk benne, hogy az egykori alapító, Kanizsai Miklós kegyúri sírhelyét találjuk meg, vagy a Kanizsai család kriptáját. A feltárás során vált nyilvánvalóvá, hogy egy sírhelyről van szó. Mivel ez az oltár előtti rész a legkiemeltebb temetkezési hely a templomban, ezért nagy valószínűséggel valóban Kanizsai Miklós, az alapító sírhelyéhez köthető”

– nyilatkozta Simmer Lívia régész-főmuzeológus.

A sírban négy koporsószeg került elő, valamint a koporsó maradványainak egy kis része is megőrződött. A régészek ugyanakkor megállapították, hogy a sírhelyet egykor kirabolták. Egyedül az egyik lábszár maradt érintetlen.

A kegyúr sírhelye, jobbról lábszárcsont és koporsószegek. Fotó: MTI/Katona Tibor

A régészek megtalálták a sírt fedő márványsírkő helyben maradt töredékeit, amelyek alapján kiderült, hogy a rablók a helyszínen törték szét a sírkövet. A kegyúri sír márványfedlapjának két nagyobb töredékét korábbról már ismerték a kutatók: az egyiket a nagykanizsai Thúry György Múzeum őrzi, a másik Sopronba került. Az ásatáson kályhacsempék és könyvkapcsok is előkerültek.

A június 22-én kezdődött kutatás részeként az alapító tárnokmester sírja mellett egy másik szelvényt is nyitottak a nyugati kolostorszárnynál. Itt előkerült a kerengő téglapadlója, valamint újabb falmaradványok, amelyek arra utalnak, hogy a kolostorhoz több melléképület is tartozhatott.

A feltárást a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága végzi, Simmer Lívia és Havasi Bálint vezetésével. Munkájukat önkéntesek és a helyi lakosság is segíti. A szakemberek távlati célja, hogy a török korban elpusztult kolostor bemutathatóvá váljon. Ennek részeként a kegyúri sír fölött a tervek szerint elhelyezik a sírkő másolatá, és emlékhelyet alakítanak ki.

Papp László önkéntes Kanizsai Miklós tárnokmester maradványait tisztítja. Fotó: MTI/Katona TiborMTI/Katona Tibor

*

Kanizsai Miklós a 14–15. század fordulójának egyik jelentős dunántúli főura volt. Testvérével, Kanizsai János esztergomi érsekkel együtt kezdetben Zsigmond király hívei közé tartozott, és ennek köszönhetően jelentős birtokokat szerzett a Dunántúlon. Több fontos tisztséget is betöltött: volt magyaróvári várnagy, Vas, Sopron és Zala vármegye ispánja, valamint 1388 és 1398 között tárnokmester. Később testvérével együtt Nápolyi László pártjára állt, ami miatt elveszítette a király kegyét. Bár később kegyelmet kapott, és birtokait is megtarthatta, a politikai életből visszavonult.

A zalacsányi pálos kolostor feltárásába is betekinthetnek az örvényesvölgyi fesztiválozók

Vezetőkép: Simmer Lívia régész-főmuzeológus leletet mutat a középkori pálos kolostor ásatási helyszínén a Zalacsányhoz tartozó Örvényeshegyen 2026. július 9-én. Fotó: MTI/Katona Tibor

Forrás:
Zalaegerszegi TelevízióKeszthelyi Televízió
'Fel a tetejéhez' gomb