Szenzációs áttörés: újabb Árpád-házi király földi maradványait azonosították Székesfehérváron!
Jelentős tudományos, nemzetközi áttörést hozott a székesfehérvári királyi bazilika csontleleteinek genetikai vizsgálata. A kutatók több mint négyszáz egyén genomját elemezték, és ennek eredményeként sikerült azonosítaniuk II. (Vak) Béla magyar király maradványait, valamint három új Árpád-házi férfiági leszármazási vonalat is feltártak – írja a Magyar Nemzet.
A székesfehérvári királyi bazilika egykori osszáriuma régóta foglalkoztatja a történészeket és a régészeket. Az évszázadok során összekeveredett emberi maradványok között számos magyar uralkodó és főrangú személy csontjai rejtőzhetnek, ám személyazonosságuk meghatározása sokáig szinte lehetetlen feladatnak tűnt.
Megtalálták II. Béla király maradványait
Most azonban új fejezet nyílhat a magyar középkor kutatásában. A Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem kutatóinak együttműködésében több mint négyszáz egyén genetikai állományát vizsgálták meg. A munka eredményeként három új, az Árpád-ház férfiági leszármazási vonalához tartozó személyt sikerült azonosítani.
A kutatás legfontosabb eredménye, hogy az egyik csontváz minden kétséget kizáróan II. (Vak) Bélához köthető. A király 1131 és 1141 között uralkodott Magyarországon, és a középkori magyar történelem egyik különleges alakja volt. Gyermekkorában megvakították, mégis a trónra került, uralkodása alatt pedig sikerült megszilárdítania hatalmát.
Sztyeppei gyökerek, európai kapcsolatok
Az elemzések nemcsak egy király személyazonosságát fedték fel, hanem az Árpád-ház eredetéről is új adatokat szolgáltattak. A vizsgálatok megerősítették, hogy a dinasztia férfiági genetikai vonala az R1a-Z93 haplocsoportba tartozik, amely az eurázsiai sztyeppe népeihez köthető.
A kutatók ugyanakkor azt is megfigyelték, hogy az Árpád-ház korai tagjai még erőteljesebb keleti genetikai örökséget hordoztak, míg a későbbi uralkodók egyre inkább beilleszkedtek az európai genetikai térbe. Ez jól tükrözi a középkori dinasztikus házasságok hatását és a Magyar Királyság fokozatos integrációját Európába.
A kutatás egyik legizgalmasabb eredménye, hogy több Árpád-házi személy esetében északi, viking kori rokoni kapcsolatok nyomait is sikerült kimutatni. A szakemberek szerint ennek hátterében a Kijevi Rusz uralkodóházaival kötött házasságok állhatnak.
A genetikai adatok egyúttal megerősítették Macsói Béla herceg korábbi azonosítását is, valamint igazolták a Rurik-dinasztiával fennálló rokoni kapcsolatát.
A királyok arca is kirajzolódhat
Az archeogenetikai kutatások jelentősége túlmutat a személyazonosításon. Az eredmények segítségével egyre pontosabb képet alkothatnak a kutatók az Árpád-ház tagjainak származásáról, rokoni hálózatairól, sőt akár külsejéről is.
A hosszú távú cél ennél is nagyobb léptékű: a történészek és genetikusok olyan tudományos alapot kívánnak teremteni, amely lehetővé teheti az azonosított királyok és főrangú személyek méltó újratemetését a székesfehérvári nemzeti emlékhelyen.
A mostani felfedezés ezért nem csupán egy újabb tudományos eredmény, hanem a magyar történelmi emlékezet szempontjából is fontos mérföldkő. Több mint nyolcszáz év után ugyanis ismét nevet kapott egy olyan uralkodó, akinek földi maradványai évszázadokon át névtelenül pihentek a királyi bazilika csontkamrájában.
Forrás: Magyar Nemzet Vezetőkép: II (Vak) Béla-ábrázolás a Thuróczy-krónikából (részlet) Forrás: Magyarságkutató Intézet
