„Isten egy hét alatt meggyógyított a pánikbetegségből” – vadonatúj szerzeménnyel tért vissza Parragi Rebeka

Parragi Rebeka és Bolyki Tamás az elmúlt években a Soulnote nevű formáció égisze alatt dolgozott együtt léleksimogató dalok létrehozásán. Olyan atmoszféra megteremtését célozták meg ezzel a projekttel, amely által képesek lehetünk a mindennapi mókuskerekünkből kibillenni pár perc erejéig, hogy az élet valódi kérdéseire is jusson kellő figyelem. Az énekesnő és a fiatal jazz gitáros, producer ismét közös munkába kezdett, ezúttal viszont – a Soulnote formáció helyett – Rebeka nevével fémjelezve jelent meg a Living in your light, magyarul Élni a Te fényedben című szerzemény. Az új dal üzenetéről, a közös munkáról és a zeneszerzési folyamatról kérdeztem Parragi Rebekát.

– Mi történt veletek, mivel foglalkoztatok mióta utoljára beszéltünk?

– Jelenleg is aktívan foglalkozom zeneszerzéssel, és éppen egy jelentősebb irányváltás előtt állok, mert a jövőben elsősorban keresztény témájú dalokat szeretnék alkotni, megőrizve a popzene modern hangzásvilágát. Így jelenleg 2-3 új dalon dolgozom, a hamarosan megjelenő szerzeményem mellett. A zenei tevékenységem mellett egy ügynökségnél dolgozom, ahol social media, videóvágói, operatőri és projektmenedzsment feladatokat látok el.

– Felmerült bennem a kérdés, hogyha újra együtt alkottok, és ilyen jól érzitek egymást zeneileg, akkor gyakorlatilag ez miért nem egy Soulnote-dal?

– Alapvetően azért, mert ezt a dalt én saját projektemként írtam. Bizonyos értelemben nevezhetnénk Soulnote dalnak is, hiszen ugyanazok az alkotók dolgoztak rajta, akik a duó mögött is állnak, de jelenleg egyikünk életébe sem fér bele a Soulnote aktív működtetése, ezért egy időre háttérbe helyeztük a projektet. Természetesen ez nem egy végleges lezárás, és a jövőben sem zárkózunk el attól, hogy újra együtt dolgozzunk, ha úgy alakul, ahogy most is tettünk. Ennek a dalnak a története ugyanakkor teljes egészében az én szerzeményemként indult. Amikor tavaly októberben megkerestem Tamást, már egy szinte kész dallal érkeztem hozzá, és elsősorban produceri támogatást kértem tőle. A közös munka során sokat adott hozzá a végeredményhez, ugyanakkor a dal alapötlete, szövege és zenei koncepciója az én kezemből született. Éppen ezért hoztuk azt a döntést, hogy a megjelenés az én előadói nevem alatt történik, míg Tamás producerként vesz részt a projektben.

– Milyen élethelyzet, személyes élmény vagy felismerés hívta életre a szerzeményt?

– Alapvetően azt szerettem volna átadni, milyen érzés számomra Istennel élni: hogy Ő az, aki örömet ad, és akihez minden nap vissza lehet találni. A refrén ennek egy egyszerű, őszinte megvallása: hogy

Ő az úr az életem felett, és az öröm forrása minden helyzetben.

A bridge (átkötés) rész viszont már egy konkrétabb bizonyságtétel egy másfél éves időszakról, amikor mentális problémákkal küzdöttem, és valójában sem az orvosok, sem a gyógyszerek nem segítettek ki ebből az időszakból, inkább csak ideiglenes megoldásként szolgáltak. Erről sokat tudnék mesélni, de nem akarom nagyon elhúzni a szót. Majd ebben az időszakban a kezembe került egy Andrew Wommack könyv, „Ez már a tiéd” címmel. Ez a könyv a gyógyulásról szólt, arról, hogy szellemben mindenki egészséges, és nincs hatalma semmilyen betegségnek vagy démoni támadásnak az életünk felett. Ez után jött az igazi gyógyulás.

Isten egy hét alatt meggyógyított a pánikbetegségből, a hangok a fejemben eltűntek, és elkezdtem újra élni az életemet, sokkal nagyobb teljességben, mint azelőtt bármikor.

Erről az időszakról szól a bridge tulajdonképpen.

– A Soulnote dalai eddig általában valamilyen reményteli üzenetet hordoztak. Mit szeretnétek, hogy a hallgatók magukkal vigyenek ebből az új dalból?

– Azt hiszem, azt, hogy vannak olyan helyzetek, amit csak Isten képes helyreállítani, és hozzá bármikor, bárkinek szabadsága van elmenekülni, akár hívő valaki, akár nem.

– Mennyiben mutat új arcot ez a dal? Van benne olyan zenei vagy szövegi megoldás, amivel most kísérleteztél először?

– Számomra teljesen új irány a worship (dicsőítő) dalszerzés mint műfaj, de őszintén megmondom, ezt a szöveget írtam meg a legkönnyebben az eddigi szerzeményeim közül, és azt hiszem, ennek csak Isten az oka. Hálás vagyok ezért a dalért Neki nagyon!

– Szövegíróként mikor érzed azt, hogy egy dalszöveg valóban elkészült? Volt olyan sor ebben a dalban, amely különösen sokáig formálódott benned?

– Ez egy izgalmas kérdés, különösen akkor, amikor angolul írok dalokat. Néha előfordul, hogy egy szöveget már késznek érzek, elküldöm egy angol anyanyelvű barátomnak, és kiderül, hogy vannak benne olyan fordulatok vagy mondatszerkezetek, amik nyelvtanilag helyesek ugyan, de a mindennapi beszédben nem igazán használják. Ilyenkor általában finomhangolni kell a szöveget, ami szerintem teljesen természetes része az alkotói folyamatnak. Az angol dalszövegírásnak is megvannak a maga sajátosságai, és minden ilyen visszajelzés segít abban, hogy egyre magabiztosabban és hitelesebben tudjak írni ezen a nyelven is.

– Előfordult már, hogy az alkotási folyamat során maga a dal tanított nektek valamit saját magatokról?

– Velem szinte minden esetben. Ez a dal számomra azért is nagyon különleges, mert pont ma, kora reggel, amikor megjelent, meghallgattam Spotify-on, és annyira éreztem, hogy ezt a dalt bizony kicsit magamnak is írtam, mert ha gyengébb napom lenne a jövőben, mennyire jó lesz ezt a dalt meghallgatom, mint a saját bizonyságom, hogy “na igen, Isten engem ebből is kirángatott…Hát mekkora Isten Ő!”

– Milyen terveid vannak a következő időszakra nézve, ami az alkotást illeti?

– A terveim között szerepel egy keresztény kislemez megjelentetése, mert úgy érzem, hogy a zene és a dalszerzés fontos része annak az elhívásnak, amit kaptam. Olyan dalokat szeretnék írni, amik nemcsak a keresztény hallgatókhoz szólnak, hanem azokhoz is, akik nem hívők. Hiszen mindannyian hasonló küzdelmekkel, csalódásokkal és kérdésekkel nézünk szembe az életben. Számomra a különbséget az jelenti, hogy

Istennel élek, hozzá fordulhatok, és benne akkor is megtalálom az örömöt és a reményt, amikor körülöttem minden bizonytalanná válik. Ezt a tapasztalatot, ezt a reményt szeretném a zenémen keresztül másoknak is átadni.

Vezetőkép: Parragi Rebeka. Forrás: Facebook/Parragi Rebeka Music