Folytatódik az afgánok tömeges kitoloncolása – a tálibok keményen lépnek fel a hazatérőkkel szemben
Afgánok ezreit küldik vissza hazájukba az iráni és a pakisztáni hatóságok – miközben a nemzetközi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a tálibok keményen lépnek fel a hazatérőkkel szemben, különösen a volt biztonsági és kormányzati alkalmazottakkal szemben. A 2023-ban kezdődött deportálási hullám az iráni háború ellenére is fokozódik – írta szerkesztőségünknek csütörtökön megküldött legfrissebb Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.
Közel ötezer afgánt toloncoltak ki Pakisztánból és Iránból 2026. április 14-én
– jelentette be az afganisztáni tálibok bevándorlásügyi bizottsága. A deportáltak közül 4 531 személyt Pakisztánból, 336 főt pedig Iránból küldtek vissza hazájukba. Április 8-án 2 754 afgán érkezett a pakisztáni–afgán határra, április 3-án pedig legalább 2 990-en.
Iszlámábád és Teherán 2023 végén kezdték fokozni az ellenőrzést a területükön jogtalanul tartózkodó afgán állampolgárokkal szemben. Az ENSZ adatai szerint 2023 októbere óta több mint 5,4 millióan tértek vissza Afganisztánba – beleértve az önkéntes hazatérőket és a kitoloncoltakat. A deportálási hullám 2025-ben jelentősen felgyorsult: egy év alatt 2,9 millióan kényszerültek vissza hazájukba. 2026. március 31-ig nagyjából 340 ezer afgán hagyta el Pakisztánt és Iránt, közülük 160 330 főt deportáltak – írták az elemzésben.
Pakisztán biztonsági okokra hivatkozva szigorított politikáján, mondván, így kíván fellépni az Afganisztán felől erősödő terrorizmussal szemben. Noha a 2021. augusztus 15-i tálib hatalomátvételt még üdvözölte Iszlámábád, hamar megromlott a viszonya az új kormánnyal. Ennek hátterében az áll, hogy a Tehrik-i-Talibán Pakisztán (TTP) rendszeresen támadja afganisztáni területekről a pakisztáni biztonsági erőket és a civil célpontokat. A terrorszervezet 2026. április 15-én bejelentette, hogy egy hatnapos akcióhullám során legalább 73 pakisztáni katonát megöltek. Iszlámábád a kitoloncolásokkal egyszerre próbálja felvenni a harcot a terrorizmus ellen és kíván politikai nyomást gyakorolni Kabulra.
Kitértek arra is, hogy Irán kezdetekben az irreguláris tartózkodás elleni harccal indokolta a kitoloncolásokat. A 2025. június 12-én kezdődő 12 napos iráni–izraeli háború azonban fordulópontot jelentett: az ENSZ Menekültügyi Főbiztosága (UNHCR) szerint a konfliktus Izraellel, a félretájékoztatás és dezinformáció, valamint a romló védelmi és társadalmi-gazdasági környezet együtt a korábbinál sokkal ellenségesebb közeget teremtett az afgánok számára. A visszaküldések ma már az érvényes dokumentumokkal rendelkező afgánokra is kiterjedtek.
Egyre növekszik a kitoloncolástól való félelem az Európában tartózkodó afgánok körében is. A tálib hatalomátvételt követően jelentősen visszaesett az menedékjogi kérelmek elfogadási aránya az afgánok esetében, különösen Németországban: míg a 18 és 40 év közötti kérelmezők kiigazított védelmi aránya 2025 januárjában még 66,6% volt, egy évvel később már 16,2%-ra csökkent. Varsó pedig 2025-ben gyakorlatilag felfüggesztette a menedékhez való hozzáférést a Belarusz felől érkezők számára, ezért az afgánok attól tartanak, hogy kérelmük érdemi vizsgálata nélkül toloncolják vissza őket hazájukba – írták.
Noha a tálibok a hatalomátvételt követően amnesztiát ígértek a visszatérők számára, továbbra is érkeznek hírek szigorú megtorlásokról. Különösen az egykori kormány alkalmazottaival, valamint a volt biztonsági erők tagjaival szemben lépnek fel.
Vezetőkép: Iránból hazatért afgán menekültek tábora a nyugat-afganisztáni Herát tartományban, az iráni határnál fekvő Iszlámkalában 2025. július 9-én. Az ENSZ adatai szerint az iráni hatóságok nyomására az év eleje óta több mint 1,2 millió afgán menekült tért haza a szomszédos országból, és a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok (IFRC) szerint további egymillió afgánt toloncolhatnak ki Iránból. MTI/EPA/Szamiullah Popal
