Semjén Zsolt: Keresztény rabszolgákat zsákmányolnak, adnak-vesznek a mi világunkban, a mi korunkban

A világméretű keresztényüldözésről és az arra adott magyar válaszról, a szolidaritás kifejeződéséről, a Hungary Helps Program küldetéséről és történetéről szól a Hungary Helps – Ahol Magyarország az életet jelenti című dokumentumfilm, amelyet kedden este mutattak be Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban. „Ez a film látja és láttatja a valóságot. Cselekvő szolidaritást mutat be, és erre hív fel. És arra, hogy mi is juthatunk erre a sorsra, [az üldözöttek sorsára]” – fogalmazott köszöntő beszédében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke.

„A keresztényüldözés egyfelől botrány, tűrhetetlen és elfogadhatatlan. Másfelől pedig keresztény emberként mi mást vártunk? Az Úr Jézus azt mondta, hogy ahogy engem üldöztek, titeket is üldözni fognak. Ami a mester sorsa az a tanítványok sorsa is, ha valóban tanítvány. Aki követni akar, vegye fel a keresztjét és kövessen engem” – mondta a kereszténydemokrata politikus.

Kifejtette, hogy nap mint nap mintegy 400 millió keresztény szenved a hite miatt a világban. Dzsihadisták keresztény rabszolgákat zsákmányolnak, adnak-vesznek a mi világunkban, a mi korunkban – fogalmazott.

Szólt arról is, hogy mindennaposak a támadások, a templomok ellen is, „például Bagdadban vérfürdő, 28 halott, köztük két pap, Alexandriában fölrobbantották a kopt templomot, 23 halott, Nigériában nap mint nap tízesével gyilkolják a keresztényeket, Észak-Afrikában kamerák előtt fejezik le keresztény testvéreinket. Eközben a keresztény Kelet kiürül, töredékére csökkent a keresztények száma Keleten” – mondta.

Kiemelte, hogy „ez nem csak az iszlamizmus bűne, hanem a Nyugaté is, hiszen például az arab tavasznak nevezett politikai termék, ami hamar őszbe csavarodott, beláthatatlan szenvedést okozott keleten, és ez is oka annak, hogy a keresztény Kelet kiürült”.

Szavai szerint a Hungary Helps – Ahol Magyarország az életet jelenti című dokumentumfilm Magyarország szolidaritását mutatja be.

„500 projektet valósítottunk meg 68 országban 48 milliárdért és 2,5 millió embert értünk el”

– számolt be róla, s hozzátette, „egyedülálló a világban, hogy az üldözött keresztények államtitkársága nem egy NGO, hanem a magyar államon belüli államtitkárság”.

Ezen a ponton megjegyezte, hogy már az Egyesült Államok külügyminisztériuma is érdeklődik a magyar kormány keresztényeket segítő programjai iránt, így esély nyílik arra, hogy ők is kiveszik a részüket hasonló vállalásokból.

„Valóban csak Keleten van üldözés? Valóban csak dzsihadista üldözés van?”

– tette fel a kérdést beszéde folytatásában Semjén Zsolt. Emlékeztetett, hogy „2011-ben, amikor tetőfokára hágott a keresztényüldözés”, az Európai Unió Külügyek Tanácsában egy határozati javaslatot terjesztettek elő. Az elfogadott határozatban nem szerepelhetett a keresztény szó, mert az nem „píszí”, így csak általában a lelkiismeret- és vallásszabadság megsértése ellen szólt a határozat, s nem a létező keresztényüldözésről.

„Nyugaton is szembe kell néznünk diszkriminációval, és azzal, hogy egzisztenciális hátrány éri keresztény testvéreinket. Például Nyugaton vannak olyan földrajzilag körülhatárolt helyek, ahol törvény tiltja az imádságot! Nem a nyilvános imádságot, a magánimádságot. Például bizonyos abortuszklinikák előtt, ahol keresztények mennek imádkozni a legüldözöttebb és legmegfosztottabb kisebbségért, a magzati korukat élő embertársaikért” – mutatott rá.

Hangsúlyozta:

„Nyugaton egyfelől a szekularista mainstream ideológiája üldözi a kereszténységet, másfelől pedig az iszlám invázió”.

„Valóban biztonságban vagyunk a Nyugaton? Valamikor a keresztények azt gondolták, mondjuk Alexandriában vagy Antiochiában, hogy a keresztény szellemiségnek a fellegvára, a civilizáció fellegvára. És hova jutottak? Nem juthat Párizs belátható időben oda, ahova Alexandria?” – kérdezett ismételten Semjén Zsolt, aki szerint „amikor segítünk keresztény testvéreinknek Keleten, és ha szükséges Nyugaton, akkor a keresztény civilizációt védjük. A nem keresztényeknek is a keresztény civilizációját is, mert a keresztény civilizáció mindannyiunknak az anyanyelve” – mondta.

„Ez a film látja és láttatja a valóságot. Cselekvő szolidaritást mutat be, és erre hív fel. És arra, hogy mi is juthatunk erre a sorsra” – húzta alá.

Makláry Ákos görögkatolikus parókus, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy

„a Krisztusban hívők a kezdetektől fogva végezték a gyakorlati segítségnyújtást”.

Kifejtette, hogy „a keresztény ember számára ez a segítségnyújtás intézményesült az egyháztörténelem során. A 4. század közepétől kezdve Egyiptomban a diakónia, a keresztény segítségnyújtás hivatalos szintet ért el. A 6. századig egy olyan teljes hatáskörrel rendelkező testületet állítottak föl a keresztények, melyre az állam bízta rá a gabona nyilvános szétosztását. A keresztény területeken mindenütt, nemcsak a kolostorok körében, hanem a kisebb közösségekben is megvolt a diakóniai szolgálat. Egy olyan szerv, amely késő Keleten és Nyugaton is elterjedt” – ismertette.

Köszöntője során idézte XVI. Benedek pápa gondolatait is, miszerint az egyháznak ugyanúgy a lényegéhez tartozik a szükséget szenvedők segítése, mint a szentségek szolgálata, az evangélium hirdetése.

A görögkatolikus atya kifejezte, hogy a keresztény hiten felépült államok számára „az elesettekről és a szegényekről való gondoskodás alapvető emberi, társadalmi és etikai kötelesség”.

Mint mondta, „a szociális gondoskodás segít fenntartani a társadalmi egyensúlyt és a szolidaritást”, valamint „etikai és morális kötelesség, illetve közösségi felelősségvállalás is, mert a társadalmi igazságosság megvalósulását szolgálja”.

Rávilágított, hogy a közel 400 millió keresztény, akiket vallásuk miatt üldöznek, „a világban vallási alapon üldözöttek több mint 80 százalékát” teszik ki.

Kitért arra is, hogy ha

„a Közel-Keletről, ami a kereszténység bölcsője, eltűnik a kereszténység, akkor a következő az lesz, hogy Európából is eltűnik. Ezzel együtt eltűnnek azok az értékek is, az a múlt, az a tradíció és minden olyan fundamentum, ami az európai civilizációt fölépítette, ami nélkül Európa soha nem lesz többé már Európa”

– figyelmeztetett.

„Örülök a filmnek” – mondta végezetül, s Isten áldását kérte a segítőkre és a rászorulókra, az üldözöttekre egyaránt.

Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára, a KDNP alelnöke a filmbemutatón személyes tapasztalatairól is szólt. Mint mondta, „szerte a világon pártfogoltjaink nem elsősorban a pénzbeli támogatásért voltak hálásak – persze azért is -, hanem mindenekelőtt azt köszönték meg, hogy Magyarország kormánya, sőt az egész magyar nemzet felvállalta az ügyüket”.

Úgy fogalmazott, hogy a segítő projektek nemcsak támogatási tételekről szólnak, hanem „mindenekelőtt sorsokról, sokszor vértanú sorsokról, emberekről és közösségekről. Továbbá ezen emberek és közösségek számára az e világi reményről is. A remény pedig legalább olyan fontos az élethez, mint a materiális körülmények”.

„Ezáltal az érintett keresztény közösségek, amelyek sokszor számunkra elképzelhetetlen szenvedésnek vannak kitéve, úgy érezhették, hogy van egy ország, Magyarország, amely számára fontos a kereszténység, és fontosak ők, akik a szülőföldjükön küzdenek a megmaradásért”

– mondta.

Hozzátette: „mi magyarok is éppen ezt kívánjuk magunknak, hogy magyar és keresztény identitásunkat megtartva maradhassunk meg a szülőföldünkön. Nem véletlenül iktattuk az alaptörvényünkbe, hogy elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó erejét” – tért ki rá.

„Amit pedig magunk számára elvárunk, azt most mások számára is kívánjuk. Ebből a gondolatból született meg 2016-ban az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős kormányzati szervezet és az általa működtetett Hungary Helps Program. Olyan kezdeményezésről van szó, amelynek alapvető alkotóeleme a személyes kapcsolat a kedvezményezettekkel. Ezért amikor csak tehetem, tehettem, magam is felkerestem őket küldöttségeink élén. Felkereshettem szenvedő, üldözött keresztény közösséget tavaly például Észak-Nigériában, ahol a szomorú statisztikák szerint legveszélyesebb keresztényként élni. Pakisztánban a keresztény kisebbség a mindennapos kirekesztettség mellett időről időre erőszakos megmozdulások, pogromok áldozatává válik. Libanonban, melynek társadalmát évek óta számos válság sújtja. Irakban, ahol Jézus nyelvét, az arámi nyelvet mai napig beszélő közösségekhez látogattam el, akiket szinte csak hírmondó szintjén hagyott meg az egy évtizeddel ezelőtti vérfürdő, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet zúdított rájuk. Meglátogathattam tavaly közösségeket Szíriában, ahol a fegyveres erőszak és a gazdasági válság miatt fogyatkozott meg vészesen a keresztény közösség lélekszáma” – mondta.

Végezetül arról beszélt, hogy a film célja átfogó képes beszámolót nyújtani arról, miként segített az elmúlt években Magyarország az üldözött és szükséget szenvedő keresztényeknek.

Valóban, a 60 perces dokumentumfilm betekintést ad a Hungary Helps tevékenységébe, abba, hogyan hoznak változást számos üldözött keresztény közösség életébe.

A filmben mások mellett megszólal Semjén Zsolt, Azbej Tristan, illetve a Hungary Helps Program jószolgálati nagykövetei közül Böjte Csaba ferences és Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes, valamint Afrikában dolgozó orvosok, Fodor Réka, Hardi Richárd. Sőt például Pietro Parolin bíboros, a Vatikánt kormányzó Államtitkárság vezetője és Michael Rigas, amerikai külügyminiszter-helyettes is.

A Hungary Helps – Ahol Magyarország az életet jelenti című film elviszi a nézőit Nigériába, Kongóba, Kenyába, Libanonba, Izraelbe, Szíriába, hogy közelről mutasson be fájdalmat és örömöt. Nemcsak templomok dúlásáról és felújításáról, közösségek ziláltságáról és „csak azért is” erejéről ad híradást a film, hanem oktatási támogatásokról, orvosi segítésnyújtásról, nővérképzésről, vagy akár olyan kevésbé látványos megoldásokról, mint például hogy a Hungary Helps támogatása révén lakások létesülnek Szíriában, hogy legyen hova hazatérniük az onnan korábban elmenekülteknek, vagy éppen arról, hogyan segít a program akár süteménykészítő- és árusító vállalkozás elindításában egy-egy kedvezményezettjének, hogy a sütemény árából jusson a mindennapi kenyérre, az otthon való megmaradásban és boldogulásban.

Vezetőkép: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédet mond a Hungary Helps – Ahol Magyarország az életet jelenti című dokumentumfilm bemutatóján az Uránia Nemzeti Filmszínházban 2026. március 24-én. Fotó: Vasárnap.hu/Kricskovics Antal