Prőhle Gergely a Vasárnapnak: Az Ágostai hitvallásnak világpolitikai jelentősége van
A zenének nemcsak nemzeteken, hanem generációkon átívelő pozitív hatása is van. Az éneklés éve jó alkalom arra, hogy ezt a fiatalabb generáció is magáénak érezhesse – mondta Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője a Vasárnap.hu-nak. Az ifjúság és az elköteleződés, majd a házasság és elköteleződés után 2026-ban a hitvallás és az éneklés összefüggései mentén valósít meg tematikus évet az evangélikus egyház.
– A Magyarországi Evangélikus Egyház 2026-ra meghirdette a hitvallás és az éneklés évét. Miért ez a kettősség, ilyen szorosan összekapcsolódik ez a kettő témakör?
– 2030-ban fogunk megemlékezni az Ágostai hitvallás megszületésének 500. évfordulójáról, erre készülünk ezekkel a tematikus évekkel, amiket úgy állítunk össze, hogy a kiemelt témának a hitvallásossággal való összefüggésére is rávilágítsunk.
Mivel az evangélikus egyházban a zenének nagyon nagy jelentősége van – nem véletlenül hívjuk Johann Sebastian Bachot az ötödik evangélistának –, és mivel 2030-ra egy új énekeskönyv kiadását is tervezzük az egyházban, ezért kapcsolódik össze a hitvallás és az éneklés.
Úgyhogy ennek van aktualitása és van teológiai, lelki tartalma is.
– Miben áll az Ágostai hitvallás lényege?
– Az Ágostai hitvallásnak van egy világpolitikai jelentősége. Ez volt az a zsinat, az augsburgi zsinat – Ágosta Augsburg régi elnevezése –, ahol V. Károly német-római császár végül is a vallásbékét elfogadta. Azt, hogy
a protestáns egyházakat nem leküzdeni kell, hanem elsősorban az Oszmán Birodalom által jelentett veszély árnyékában arra kell törekedni, hogy a keresztény erők egységesen tudjanak fellépni.
Tehát ez egy stratégiai megállapodás volt a protestáns egyházak és a Német-római Birodalom között. Ugyanakkor azért is fontos ez, mert ebben a dokumentumban foglalják össze a reformátorok, hogy voltaképpen ők mit is gondolnak a reformáció alapértékeiről. Ebben a hitvallásban rögzítve van az, amit a négy solának nevezünk: sola gratia, solus Christus, sola Scriptura, sola fide.
Az Ágostai hitvallás egy olyan tömör összefoglalása a reformátori gondolatoknak, amelyek 1517 óta kikristályosodtak, és a gyakorlatban is megmutatták a hatásukat.
– A tematikus év megnyitójáról szóló tudósításban, az evangélikus egyház honlapján írtak szerint ön a kántori szolgálat fontosságára hívta fel a figyelmet. Miért fontos ez a szolgálat?
– Az evangélikus egyház a legutóbbi zsinati ülésen elfogadta, hogy megvalósít egy kántori életpálya programot. Ez azért fontos, mert egyre több helyen fordul elő sajnos az, hogy nincs már orgonista, nincs már kántor. Ezzel foglalkozni kell, elő kell teremteni az anyagi forrását is annak, hogy meg tudják fizetni a gyülekezetek a kántoraikat, és hogy legyen elég képzett kántor. Mindez a kántorképző fejlesztését, ezáltal a megfelelő számú érdeklődő megtalálását is jelenti.
– A tematikus év során nemcsak orgona-, nemcsak komolyzenei, de könnyűzenei programokat is a közönség elé visznek, például annak a koncertsorozatnak az előadásain, amelyeken Berzsenyi Dániel verseinek könnyűzenei feldolgozásai hangzanak majd el. Ezzel a fiatalok megszólítása a cél?
– Persze, a zenének nemcsak nemzeteken, hanem generációkon átívelő pozitív hatása is van. Azt gondolom, hogy az éneklés éve mindenképp egy jó alkalom arra, hogy ezt a fiatalabb generáció is magáénak érezhesse.
Vezetőkép: Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője. Fotó: Vasárnap.hu/Varga Ilona
