A föld alatt bár, de úgy tűnik, mégis van temploma Kincsesbányának
Már az Árpád-korban „intézkedtek” a környék megfelelő hitéletéről.
Hirdetés
Ez a templom persze nem látogatható, tornyai és falai nem magasodnak, ráadásul a kutatók mindig óvatos fogalmazása miatt jelenleg csupán feltételezett, s aligha lesz valaha állandó misézőhely, de mégis reményt ad, és tettre sarkall.
Olvasóink emlékezhetnek rá, hogy a Fejér vármegyei Kincsesbányán, illetve a hozzá tartozó Rákhegyen nemrég a lokálpatrióta elhivatottság és a helyi közösség hathatós közreműködésével azonosítottak egy Árpád-kori várat, s csodák csodájára találtak ott egy kincsleletet is egy fémkeresős kutatás során.
Néhány nappal ezelőtt tervásatás kezdődött a területen. A SZIKM régészeinek munkáját ezúttal is segítette, illetve segíti a múzeum Közösségi Régészeti Programja, a vár miatt létrejött Vaskapu Vár Baráti Kör, illetve a helybéliek.
Egy másik korábbi cikkünkben írtunk arról is, hogy a szocializmus idején, a helyi bauxitbányászat érdekében létrehozott falu, Kincsesbánya sorsa még egy kicsit hiányt szenved. Nincsen temploma, nincsen működő temetője. Remélhetőleg ebben változások következnek be hamarosan. A rend kedvéért ezen a ponton rá kell erősítünk arra, hogy a község központi magján kívül esik Rákhegy, ahol a régészeti kutatás folyik. A Fehérvárcsurgói-víztározótól délre eső terület az újdonatúj, 1966-os alapítású Kincsesbánya előtt is lakott volt.
Soltész Miklós Kincsesbányán egyeztetett, a faluban, amelynek se temploma, se temetője nincs
A feltárás területén Berek Veronika ásatásvezető régész a Vasárnap.hu kedvéért egy rövid időre félbehagyta a munkát, s elmondta, hogy bizony óriási változást hozott a vár kutatása az elmúlt másfél hét során, amióta – szó szerint is – a mélyére ástak a dolgoknak.
Több szelvényt is megnyitottak, kiástak, mégpedig azon gondolat mentén, hogy alant egy várat találnak. Az Árpád-korra jellemző kisvárak „alaprajza” szerint jelölték ki a szelvényeket úgy, hogy egy következő, majd egy rákövetkező – és így tovább – ásatás során újabb és újabb szelvényeket nyitnak. Így tárnák fel évek alatt, ásatásról ásatásra a 76 méter átmérőjű várat, 2×5 méteres szelvények nyitásával. Természetesen a kutatások végeztével geotextillel letakarják és visszatemetik a szelvényeket, amit szükséges, kiemelnek, a falak pedig maradnak odalent. Állagmegóvási szempontból legjobb nekik ott, a föld ölelésében.
A csattanó, amit már a címben elárultunk a következő:
„Amikor elkezdtünk ásni, akkor kiderült, hogy nem várról van szó, hanem egy temetőről”
– mondta Berek Veronika.
Vagyis valóban előkerültek falak, amelyek egy hajdani épület, erősség falai, de ezeken túlmenően rengeteg emberi maradványt: csontvázat is találtak.
A régész rámutatott, hogy rendben, „keletelve” vannak a temetkezések, vagyis szó sincs arról, hogy tömegsírok lennének, tervezett temetkezések sora rajzolódik ki. Ezen túlmenően az is látható a már feltárt részek alapján, hogy huzamosabb ideig használták temetőként a területet, ugyanis egyes sírokat „a másikkal elástak”, vagyis egymásra temetkeztek. Megbolygatták a korábbi temetkezéseket a későbbiek. Telt az idő, fogyott a hely.
Amint azt Berek Veronika elmondta, a most feltárt szelvények alapján kialakult hipotézis, a kutatás első eredménye szerint nem csupán egy vár állott a területen, hanem volt egy település a környezetében, erről a megtalált kerámiadarabok és egy kemence nyoma is árulkodik. A halottakat természetesen a templom köré temették, és biztosan nem máshová. Ez az alapja annak, hogy egykor templom magasodott itt.
A hipotézis része az is, hogy ezt a temető-templomot valamikor „a 13. század közepén felhagyták, és a környékbeliek mentsvárat építettek belőle”. Egy ilyen mentsvárban a környéken élők – vész esetén – menedékre lelhettek. Erre a mentsvár funkcióra utalhat az is, hogy egyes falrészeket ráhúztak az ott lévő sírokra, illetve a nemrég megtalált valóságos kincslelet is. A kincset ugyanis aligha temetőben, sokkal inkább egy várban, erősségben rejthette el egykori tulajdonosa.
Az ásatásvezető régész elmondta, hogy a tervezetten a hétvégén záruló feltárást a jövőben újabb kutatás követi. Szeretnék beradaroztatni a templomrészt, majd folyatni a feltárást. A szelvényeket a következőkben már másképp alakítják ki, hiszen nem várat, hanem templomot, annak szentélyét, apszisát keresik majd. A jövőbeli kutatások során esetleg előkerülhetnek még liturgikus tárgyak is, ezek ugyanis ez idáig még nem jelentkeztek. Ha lennének, erősítenék a templomhipotézist.
A régi igazság ütötte fel a fejét a kincsesbányai régészeti feltárás során: minél többet tudunk valamiről, annál több a kérdés.
Ottjártunkkor arról inkább csak a kedélyes viccelődés szintjén hallottunk, hogy a tavaly ősszel megalakult Vaskapu Vár Baráti Kör esetleg nevet vált, arról viszont komoly kijelentés hangzott el, hogy a korábban beharangozott várnapot június 14-én valóban megrendezik.
Alábbi, régészettel kapcsolatos cikkeinket is ajánljuk.
- Daruval emelték ki az évezredes szentély több tonnás falait egy óbudai munkaterületről
- Régészeti szenzáció: igaz lehet az évezredes bodajki néphagyomány Szent István királyról!
- Átépítés mentette meg a mintha Napóleont a domonkos kolostor egykori refektóriumában
Vezetőkép: Berek Veronika ásatásvezető régész Kincsesbánya-Rákhegyen a régészeti ásatás közben 2025. április 3-án. Fotók: Vasárnap.hu/Varga Ilona
Hirdetés
