Nézőpont Intézet: A magyarok többsége nem az Európai Néppárt, hanem a Patrióták álláspontját támogatja a háborútól a migrációig
A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása alapján a magyarok nem támogatják az Európai Néppárt és elnöke, Manfred Weber álláspontját számos fontos kérdésben, a háborútól a migrációig. Ez a baloldali Néppárthoz csatlakozó Tisza Pártnak is komoly dilemmát okozhat még. Az európai jobboldal legnagyobb erejévé vált Patrióták programja viszont a magyar választók többségének akaratával találkozik – közölte szerkesztőségünkkel kedden az intézet.
Azt írták, hogy mialatt a magyar kormánypártok vezetésével Patrióták Európáért néven új, a nemzeti érdekeket szem előtt tartó jobboldali pártcsalád alakult az Európai Parlamentben, az Európai Néppárt (EPP) ismét a szocialistákkal és liberálisokkal kötött baloldali, a kormánypártok által „háborúpártinak” nevezett koalíciót. Ebbe léptek bele a magyarországi baloldali pártok is, mindenekelőtt a Magyar Péter-féle Tisza Párt.
A Nézőpont Intézet megvizsgálta, hogy az előző európai parlamenti ciklus öt kiemelten fontos döntése során hogyan szavazott az Európai Néppárt és hogyan gondolkodnak arról a magyarok, illetve – a párt június 30-i „Patrióta kiáltványa” alapján – a Patrióták Európáért új jobboldali pártcsalád. A közvélemény-kutatási eredmények és a képviselőcsoport szavazási statisztikáinak összevetése alapján a szuverenitásvédelem, a gyermekvédelem, a migránskvóta, az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentessége, illetve a befagyasztott uniós források ügyében az Európai Néppárt a magyar választók álláspontjával teljesen ellentétes értékrendet képviselt – ismertették.
Miközben a magyarok több mint négyötöde (81 százaléka) egyetért azzal, hogy minden országnak védenie kell a szuverenitását a külföldi befolyás ellen, az Európai Néppárt 86 százaléka megszavazta azt a Magyarországról szóló európai parlamenti állásfoglalást, amely többek között elítélte a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény elfogadását is. Ezzel szemben a Patrióta kiáltvány éppen a magyarok többségének álláspontjával összecsengően zárul:
Előtérbe helyezzük a szuverenitást a föderalizmussal szemben, a szabadságot a diktátumokkal szemben, és a békét: ez az Európát szolgáló patrióták kiáltványa.
A felmérés szerint a magyarok 71 százaléka szükségesnek tartja a magyar gyermekvédelmi törvény szigorítását (illetve nem ért egyet azzal, hogy a szigorítás szükségtelen lenne), s mindössze 22 százalékuk tartja ezt szükségtelennek. Ezzel szemben az Európai Néppárt 68 százaléka megszavazta azt az európai parlamenti állásfoglalást, amelyben elítélték a magyar gyermekvédelmi törvényt.
Az elfogadott dokumentum sérelmezte többek között azt az Alaptörvényben rögzített tételmondatot is, miszerint az anya nő, az apa pedig férfi, valamint, hogy Magyarország védi a gyermekek azon jogát, hogy személyazonosságukat születési nemükkel összhangban állapítsák meg.
A Patrióta kiáltványban ugyan a magyar gyermekvédelmi törvényről konkrétan nem esik szó, de az üzenet mégis egyértelműen kiolvasható a szövegből – mutatott rá a Nézőpont Intézet elemzése. Mint írták, a manifesztum megalkotói szerint Európa a valódi szabadságjogok, alapvető jogok és az emberi méltóság védelmezője, és ugyanakkor erőteljesen ellenáll „minden olyan kísérletnek, amelynek célja ezeknek a szabadságjogoknak a korlátozása vagy átértelmezése”, valamint „ellenáll az olyan ultimátumoknak, amelyek célja annak az éppen divatos trendek szerinti megváltoztatása”.
Szintén a magyarok többségi véleményével ellentétes lépésnek számított a migrációs paktum megszavazása. Miközben Magyarországon a választók több mint kétharmada (69 százalék) ellenzi, hogy egy EU-tagállamnak 8 millió forintot kelljen fizetni, ha nem fogadja be más tagállamból küldött migráns menekültkérelmét, addig az Európai Néppárt 80 százaléka megszavazta a „kötelező szolidaritási mechanizmusra” keresztelt migránskvótát, mely szankcionálja a be nem fogadó országokat.
A Patrióta kiáltvány a migráció ügyében is a magyarok túlnyomó része által régóta támogatott álláspontot képviseli.
A szöveg azt hangsúlyozza, hogy a patrióták olyan Európát szeretnének, amely
elszánt a határai megvédése, az illegális migráció megállítása és kulturális identitása megőrzése mellett.
Nemcsak a magyar, de minden közép-európai ország gazdáit megviselte a háború ürügyén lazított kereskedelempolitika Ukrajnával. Az Európai Unió által meghosszabbított intézkedés ellenére a magyarok 69 százaléka ellenzi, hogy vámmentesen engedjék be az ukrán mezőgazdasági termékeket az EU-ba. Az Európai Néppárt jelenlévő tagjainak 77 százaléka ugyanakkor megszavazta az ukrán termékek vámmentességét is. A Patrióta Kiáltvány nem foglalkozik az ukrajnai háború ügyével, hiszen nem aktuálpolitikai röpirat, hanem alapító dokumentum, de a szövegből mégis kiolvasható, hogy az alapítók Európa-víziója „olyan nemzetekből áll, amelyek készek megvédeni népeiket bármely és minden potenciális veszéllyel szemben”, legyen az akár gazdasági természetű is.
Hölvényi György: A Patrióták Európáért a lehetőségek frakciója
Végül, de nem utolsósorban a befagyasztott uniós pénzeszközökről is merőben mást gondolnak Brüsszelben, mint itthon. A magyarok többsége (55 százalék) szerint igazságtalan Magyarországtól megvonni az Európai Unió pénzügyi támogatását. A brüsszeli pénzügyi szankciókat ezzel szemben a néppárti képviselők 90 százaléka támogatta. A Patrióta kiáltvány – a magyarok többségével egyetértésben – viszont kiemeli, hogy az általa kívánt, jövőbeli Európa nem igazolhatja „a nemzeti szuverenitás elleni támadásait az európai költségvetésen keresztüli nyomásgyakorlással”.
Címlapkép: Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti listavezetője (j2), Győrffy Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője (j), László András, a Fidesz európai parlamenti képviselője (b2) és Hölvényi György, a KDNP európai parlamenti listavezetője a Patrióták Európáért EP-frakció alakulóülésére érkezik az Európai Parlament brüsszeli épületében 2024. július 8-án. Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
