Gazdasági szempontból is fontos lesz a nemzeti konzultáció
Lapunk hasábjain is írtunk már róla, hogy a nemzeti konzultációkkal a 2010 óta hatalmon lévő polgári kormány célja kettős. Egyrészt egyetértési pontokat próbál kialakítani a társadalomban, másrészt olyan megerősítést kap a fontos ügyekben, amelyekkel Orbán Viktor, miniszterelnök még hatékonyabban tudja képviselni Brüsszelben a magyar álláspontot. A mostani konzultáció gazdasági kérdései ez utóbbi szempontból fontosabbak, hiszen Brüsszel a rezsicsökkentés, a kamatstop és az extraprofit-adó eltörlésére, vagy eltöröltetésére törekszik.
És éppen ez a három gazdasági intézkedés jelenik majd meg a nemzeti konzultációban, amelyről a magyarok elmondhatják a véleményüket, hogy fontos-e nekik? Nézzük sorban, miről is van szó!
A rezsicsökkentés az egyik leghatékonyabb energetikai támogatási forma, amelyet gyakorlatilag 2014-es bevezetése óta igyekeznek megfúrni Brüsszelben és a magyar baloldal részéről egyaránt. Szinte naponta érkeznek vádak az igazságtalanságáról, illetve arról, hogy mennyire pazarlóvá teszi ez az embereket. Ennél igazságosabb rendszer ugyanakkor nem is létezhetne, hiszen minden magyar család fogyasztástól, jövedelemtől és minden egyébtől függetlenül havi 181 ezer forintot takarít meg ennek köszönhetően. Ráadásul a pazarlásra vonatkozó érvek sem állják meg a helyüket, hiszen attól, hogy olcsó a gáz, senki nem fogja 32 fokra fűteni a lakását 22 helyett. Ezzel szemben ugyanakkor a tények azt mutatják, hogy az intézkedés óriási segítséget jelent.
A Századvég felmérése szerint ugyanis Európában a lakosság 22%-a nem tudja idén télen kellő mértékben felfűteni az otthonát, míg idehaza ez az arány csupán 9%-os.
Vagyis, míg a kontinens más országaiban egyre komolyabb gondot jelent a drága energia, addig a hazai háztartásokat ez a probléma – éppen a rezsicsökkentésnek köszönhetően – egyre kevésbé érinti. Ennek ellenére Brüsszel arra tett javaslatot, hogy a kormány a költségvetés egyensúlyi helyzetének helyreállítása érdekében szüntesse meg az intézkedést. Vagyis az Unió arra kéri Magyarországot, hogy az emberek megsarcolására, megszorításokra alapozza a politikáját. Láttuk már ezt 2010 előtt és nem kérünk belőle.
A másik, brüsszeli ostrom alatt álló intézkedés a kamatstop. Ez a kormányzati döntés azért volt indokolt, mert sok családnak és vállalkozásnak a jegybanki kamatemelések után annyira megugrott volna a havi törlesztőrészlete, hogy nem tudta volna fizetni a hitelét. Ezért kellett közbelépnie a kormánynak és maximálni a kamatok mértékét, amellyel az érintettek már eddig is több, mint 300 milliárd forintot spóroltak.
Persze Brüsszel itt sem az emberek, hanem a bankok érdekeit tartja szem előtt és kivezettetné a kabinettel az emberek százezreit védő lépést.
Pedig – ha belegondolunk – a bankok nem a nyereségükről, csak az extraprofitjukról mondanak le akkor, amikor a kamatstoppal védett adósoktól beszedik a hitelek kamatát.
És itt érkeztünk el a harmadik támadás alatt álló intézkedéshez, az extraprofit adóhoz. Amelynek a nevében is benne van, hogy egy, a várton túli, annál nagyobb nyereséghez juttatta az egyes szektorokban tevékenykedő cégeket. Ilyenek például az energiaszektorban dolgozó vállalatok, amelyek a szankciók káros hatásait a maguk malmára fordítva söpörtek volna be plusz bevételt az emberek kárán. Ez az, amit a kormány nem hagyott, hogy az emberek a magas energiaköltségekkel még a cégek zsebeit is kitömjék.
Az extraprofit egy részét tehát adó formájában beszedte és azt a rezsivédelmi alapba tette, visszaforgatva ezáltal az emberekhez a rezsicsökkentés formájában.
Persze az érintett cégeknek ez nem tetszett és mivel sokuk bejáratos a brüsszeli irodákba, folyamatosan azon dolgoznak, hogy a magyar kormánynak el kelljen törölnie az extraprofit adót.
Jól látszik tehát, hogy a rezsicsökkentés, a kamatstop és az extraprofit adó egy jól egymásra épülő védőhálót képez a magyarok feje felett, amely a nehéz körülmények ellenére sem hagyja, hogy bizonytalanságban, vagy kiszolgáltatottságban kelljen élniük. Ugyanakkor ezek az intézkedések is egyre komolyabb brüsszeli támadás alatt állnak és ha azt akarjuk, hogy a kormány meg tudja védeni az álláspontját, akkor a konzultáció e három kérdésére is válaszolnunk kell.
