Kaszab Zoltán: Most lett volna valódi szükség a közmédiára

Az, hogy az energiahiány napjaiban sem voltak hírműsorok, óriási biztonsági kockázatot is rejt magában.

Egy hónapja, június 7-én állította le az MTVA ideiglenes vezetése a hírszolgáltatást, azóta pedig a képernyő alján futó egy mondatos híreket leszámítva érdemi tájékoztatás nem történik az M1-en és a Kossuth Rádió sem sugároz hosszú hírműsorokat. Persze azt gondolhatná az ember, hogy ez nyáron nem is számít sokat, sőt a Tisza szavazók még elégedetten csettintenek is, hogy végre megszűnt a propaganda és a hírhamisítás.

Csakhogy időközben az ország éppen története egyik legsúlyosabb természeti katasztrófájának végnapjait éli. Magyarországra egyszerre csapott le a szárazság és a forróság, amely miatt víz- és energiahiány alakult ki. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy

a legforróbb napokban emberéletek voltak veszélyben – és maradtak hiteles tájékoztatás nélkül.

Merthogy Magyar Péter Facebook-oldala és YouTube-csatornája sokak számára nem hiteles hírforrás. És nem feltétlenül csak a miniszterelnök személye miatt. Kutatások bizonyítják ugyanis, hogy a társadalom jelentős része nem hírek böngészésére használja a közösségi médiát, de aki így is tesz, azok közül is sokan hiteltelennek tartják az ott megjelenő híreket, és inkább bíznak a hagyományos médiumokban, mint a televízióban vagy a rádióban. A közmédia hírszolgáltatásának leállítása pedig éppen ezeket a tömegeket, a magyar állampolgárok egy jelentős részét fosztotta meg attól, hogy hiteles forrásból, hiteles szereplőktől szerezzenek valós információkat. Merthogy

a közmédia hírszolgáltatását lehet kritizálni és ezeknek egy jó része jogos is lehet. Azt viszont el kell ismerni, hogy ha katasztrófahelyzet volt, akkor mind az M1, mind a Kossuth Rádió hiteles hírforrásként szolgált.

Aki nem hiszi, nyugodtan nézze vagy hallgassa vissza az árvizek idején készült hírműsorokat, a Hableány tragédiája során sugárzott adásokat, vagy a legutóbbi télen kialakult hóhelyzetkor készült tudósításokat! Ezekben a válságokban az emberek többsége számára a közmédia jelentette az első számú, hiteles hírforrást. És nem lett volna ez másképpen most sem. És mint Hajdú Gábort kinevezett, majd menesztett főszerkesztő közléséből kiderült, a szakmai vezetés érezte is az ezzel kapcsolatos felelősséget, és részlegesen újra is indította volna a hírszolgáltatást, de a „felsőbb erők” ezt megakadályozták. Vajon ki? Vajon akkor is Magyar Péter küldött valakinek egy „nem hinném” SMS-t? Kinek és miért állt érdekében, hogy milliókat megfosszon a hiteles tájékoztatás lehetőségétől?

És ezek után milyen jogon kérte Magyar Péter a parlamenti pártok frakcióvezetőit, hogy segítsenek az álhírek elleni küzdelemben?

Ekkor kellett volna a miniszterelnöknek közbeavatkozni és felkérni a közmédiát a hiteles tájékoztatásra, és nem a személyi döntésekbe beleszólni. De ez már késő. Örüljünk, hogy a nehezén így is túlvagyunk.

Ugyanakkor az, hogy a teljes kormány amerikai cégek platformjait használja a válságkommunikációra ahelyett, hogy a nemzeti, állami kézben meglévő csatornákon juttatná el a legfontosabb üzeneteit, komoly biztonsági kérdéseket is felvet. Mert

mi történt volna, ha a válság legnehezebb napjaiban – tőlünk teljesen független tényezők miatt – a Facebook is leáll? Vagy ha az áramszünet és a vízhiány olyan súlyossá válik, hogy pánik tör ki az országban?

Ma Magyarországon az állami médiaszolgáltatónál van meg az infrastruktúra ahhoz, hogy egy válsághelyzetben is hitelesen, higgadtan és tényszerűen tájékoztassa a lakosságot. Ha egy kormány ezzel nem él és ehelyett külföldi cégeken keresztül kommunikál, akkor a nemzeti biztonság és szuverenitás egy darabjáról mond le. Ennek fényében pedig az, ami az elmúlt napokban történt, hazardírozás volt a kormány részéről. Persze ők ezt valószínűleg fel sem fogják, mert az abszolút filmszínház így is jól nézett ki.

Vezetőkép: A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap (MTVA) Kunigunda útjai székháza 2026. július 7-én. Fotó: MTI/Illyés Tibor