Bogár László: Márciusban fegyverszünet jöhet
2023 a fekete hattyú éve lesz: fegyverszünet, német-francia békefenntartók, a német technostruktúra kiszervezése, és az a titokzatos fekete hattyú, ami mindent megváltoztathat – Bogár László közgazdász jóslata a 2023-as új évre.
– A tavalyi évi szilveszteri interjújában igen borúlátó 2022-es évet jósolt. Igaza lett. Hogyan látja a 2023-as évet?
– Jósolni, még akkor is kockázatos, ha viszonylag kiszámítható, nyugodt időket élünk. Egyetérthetünk abban, hogy ami most zajlik az egész világ az mindennek nevezhető, csak éppen nyugodtnak nem. Amikor nem történnek drámai dolgok, akkor többé-kevésbé a múlt eseményei előre jelezhetik a jövő egyes mozzanatait. Az elmúlt években drámai módon változtak meg a trendek, elmélyedtek a törésvonalak, amelyek újabb és újabb feszültségeket hoztak létre. Ilyen körülmények között jósolni még nehezebb.
Az azonban biztos, hogy a háború fog meghatározni mindent 2023-ban is.
Hogy ezekre lesz-e – legalább részleges – megoldás a következő évben azt még nem tudhatjuk. Annyi bizonyos, hogy 2023 a „Fekete hattyú” éve lesz. 
– Fekete hattyú éve?
– A fekete hattyú jelenséget azokra az esetekre szokták alkalmazni, amelyeknek a bekövetkezését nem zárjuk ki teljesen, mégis annak valóra válása minimális. Ha mégis megjelenik, akkor hihetetlen drámai fordulatokat eredményezhet az élet minden területén. Maga a háborúnak a kirobbanása is egy ilyen jellegzetes fekete hattyú-jelenség volt, ami mindent megváltoztatott 2022-ben. Nem lehetett kizárni, hogy háború törhet ki Európában, de legyünk őszinték ennek az eshetőségére igazából senki nem gondolt.
Latolgatni lehet, hogy a háború milyen kritikus elágazási pontokat hozhat 2023-ban, amelyek egészen más irányba fordíthatják a folyamatokat.
Ez egy olyan háború, amelyet Amerika provokált ki, Oroszország vív és amelyben a jobb sorsa érdemes Ukrajna területe válik pusztasággá. Nem mellékesen pedig az Európa Unió gazdaságai tönkre mennek az energiaválság hatására.
– Hogyan látja, mi történhet a 2023-as évben?
– Rendkívül bizonytalan örvénylésben van az egész világ, én azonban egyre valószínűbbnek látom, hogy a jövő év tavaszára létrejöhet a tűzszünet. Március tájékán lehetséges, hogy az ENSZ által szervezett – Németország és Franciaország bevonásával – ellenőrzött csapatszétválasztás történhet meg. Ezután pedig egy nagyon hosszú és kínos tárgyalássorozat kezdődhet meg, amely akár évekig is eltarthat. Ott egy új rendszer alapját fogják létrehozni.
– Hogy kell ezt elképzelni?
– Egy több évtizedre tervezett új geopolitikai rendszer fog létrejönni. A második világháború után 1945-től 1990-ig terjedő időszakot Németország újraegyesítéséig a Jaltai konferencia határozta meg. Utána jött a „poszt-Jalta” állapota, amely idén februárban omlott össze. Most még elég nehéz elképzelni, hogy ez az új békerendszer hogyan is fog létrejönni, mivel most számos feloldhatatlan ellentét feszül egymásnak.
Annyi bizonyos, hogy a béke csak úgy jöhet létre, ha azokat kölcsönös garanciákkal szavatolják a felek.
Ebben a helyzetben ez egy rendkívül nehéz feladat lesz. Én bízom azért valamennyire abban, hogy ez létrejöhet, de hangsúlyozom, hogy ez egy hihetetlenül nehéz feladat lesz. Ez a háború ugyanis már most olyan sebeket hozott létre és olyan elképesztő pusztítást vitt végbe, amely a mi békéhez szokott generációnk számára felfoghatatlan. 
– Mégis, közel lehet a béke?
– Meglátásom szerint már többé-kevésbé készen van a béketerv. Ezt bizonyíthatja a Lengyelországba való ukrán rakéta becsapódása, amellyel megpróbálták a NATO-t támadásra bírni Oroszország ellen. Erre elég látványos választ adott az Amerikai Egyesült Államok és Lengyelország is: nem akarják a háború további eszkalációját.
A béketerv már készen lehet, csak lehetséges, hogy majd az történik, mint a vietnámi háború esetében is, ahol még két és fél évnek kellett eltelnie, míg aztán az amerikaiak elhagyták Vietnámot és megkötötték a békét.
Addig azonban több százezer ember halt bele a háborúba.
MTI/EPA/STR)
– Mégis kik lehetnek a nyertesek ebben a háborúban?
– A háború mindig egy negatív végösszegű játszma. Nem lesz igazi nyertes a hadviselő felek között csak, aki kevesebbet veszít. Az abszolút „nyertes” Kína, aki egyáltalán nem is részese a háborúnak, mivel ő a békés kereskedelem híve. Talán helyesebb úgy fogalmazni, hogy Kína „jelentősen javít a pozícióin” ezzel a háborúval.
Az amerikai birodalom úgy nyer, hogy fő európai riválisát Németországot visszalöki egy évszázaddal ezelőtti technostruktúrájába.
Azzal ugyanis, hogy szétszaggatta a német-orosz kapcsolatokat, azzal a német ipar versenyképességét tette tönkre. Ennek következményei pedig beláthatóak: Németország számára marad a drága, amerikai palagáz. Így az abszolút vesztes Németország és vele együtt az egész európai közösség lesz.
– Oroszország nyer vagy veszít?
– A háború még nem dőlt el, annyi azonban kétségtelen, hogy az Amerikai Egyesült Államok nyert azon, hogy Oroszországot jelentősen meggyengítette ezzel a háborúval. Igaz, nem annyit, mint amennyit szeretett volna. Németországot – és az Európai Uniót – kiszolgáltatottá tudta tenni, de Oroszország energiahordozói révén nem kerül ilyen helyzetben.
Amerikai hatásra sikerült Európából gazdaságilag kiszorítani Oroszországot, de amit az oroszok Európa felé veszítenek, azt Ázsia felé visszanyerhetik.
Nem szoktunk belegondolni, de Putyin és Oroszország a Nyugaton kívüli világ szemében akár hőssé is válhat, mivel dacolt és szembe szállt az egyesített Nyugati-világgal. Ne legyünk kétségeink, azt a világfelfogást, amiben mi élünk, azt nem osztja a világ nagyobbik része. 
– Mi a helyzet az Amerikai Egyesült Államokkal?
– Az látszik, hogy az amerikai birodalom nem tudta keresztülvinni azt a szándékát, hogy Oroszországot térdre kényszerítse. Még nem befejezett tény, de látszik, hogy nem tudja úgy kifosztani sem ahogy szeretnék. Lényegében ebben a háborúban és az utána lévő új világban, nincs másról szó, mint a kifosztásról. Így a háború abszolút vesztese – annak végétől függetlenül – Ukrajna. Az ország már most is teljesen lerombolódott és nyomorúságba süllyedt.
Félő, hogy Ukrajna megszűnik létezni, vagy csak egy név lesz a térképen.
Előfordulhat, hogy Ukrajnát felosztják, ami értékes azt mindenki kimarja majd belőle. A többit, meg afrikai nyomorúságba magára hagyják – ahogy azt a nyugati népek az elmúlt évszázadokban is tették. Legyünk őszinték: Afrika szégyene az emberiségnek, holott, akár édenkert is lehetne. Ehhez képest egy szörnyűséges társadalmi, ökológiai, szociális és kulturális latrinává vált Afrika nagy része, ami a Nyugat gátlástalan kifosztásának a következménye. Ez történhet sajnos Ukrajnával is. Nagyon sajnálom a sokat szenvedett ukrán népet, mert valóban nem ezt érdemelnék. Főleg azok, akik az országban maradtak. Hiszen sokan azok közül menekültek el Ukrajnából, akik az elmúlt évben kirabolták saját hazájukat. Most pedig magukra hagyták kisemmizett honfitársaikat.
– Magyarország milyen helyzetbe kerülhet 2023-ban?
– Magyarország is a német és az orosz birodalom között van, így ami lezajlik nagyon-nagyon rosszul érint bennünket is. Az elmúlt 33 év a rendszerváltás rendszere egy globális egyezségre épült. Ez megengedte a németek és oroszok közötti kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködést, amely most végérvényesen véget ért. Nekünk ez nagyon hátrányos, ennek hatásait már most is tapasztaljuk.
Talán lehet egy rejtett kiutunk 2023-ban, mivel Magyarországra továbbra is viszonylag biztonságosan áramlik az orosz földgáz és kőolaj, amely megnyugvással töltheti el a befektetőket.
A német vállalatok gyakorlatilag korlátlanul növekedhetnek Magyarországon, energiaszükségletük úgy néz ki biztosítva lesz. Németországban már elkezdődött a német technostruktúra kiszervezése az Amerikai Egyesült Államokba, illetve Kínába. Értelemszerűen Magyarországra is jöhetnek a német befektetések, ahol ennek azért már jelentős bázisa van. Gondoljunk csak bele, hogy mind a három német óriásautógyártó van hazánkban gyártóbázisa.
Azaz Magyarország kis Németország lehet.
Ezzel Németország enyhítheti gazdasági nehézségein, Magyarországnak pedig nagyon fontos mentőöv lehet egy ilyen beruházási tendencia. Azaz, habár a háborúnak negatív hatása van az egész európai kontinensre – az elszabaduló infláció, az energiaválság ellenére – lehet, hogy az újra alakuló világrendben lesz olyan elem, amely – a nem optimista kilátások között – mégis némiképpen kedvező kiutat jelenthet hazánkra nézve.
Tóth Gábor
Bogár László: „Black out”-ok és teljes elsötétedés vár Európára
Címlapkép Tóth Gábor, Vasarnap.hu
