Bogár László: 2022 egy drámai év lesz

– Mozgalmas év áll mögöttünk, mit hozhat 2022?

– A jövő az ember számára örök talány és titok marad. Mégis nem tudunk szabadulni annak az igézete alól, hogy valamit megtudjunk a jövőről. A különböző elemzések, a folyamatok mögött meghúzódó trendek alapvetően arra irányulnak, hogy a jelenségek mögötti lényeget felismerve következtessünk a jövőre. Nos, ha így teszünk, akkor talán valamit megsejthetünk a 2022-es évből is. Ugyanakkor gyorsan hozzátenném, hogy bármi bármikor megtörténhet.

Egy nyugodt, kiszámítható korban egyszerűbb jósolni, jelenleg viszont egy globális örvénylés kellős közepén vagyunk.

Biztos vagyok abban, hogy a jelenleg meglévő problémák és törésvonalak fogják meghatározni a következő évet, éveket.

– Pontosan mire gondol?

– Arra, hogy a 2022-es évet nagy valószínűséggel az alábbi három téma fogja meghatározni: a migráció, a klímaválság és a vírus. Emlékezhetünk, 2015-ben nőtt meg a migrációsnyomás, utána a klímakérdés volt a legdöntőbb globális probléma, majd 2020 elejére a világjárvány kialakulásával mindent meghatározó tényezővé lépett elő.

Ha ez pedig nem lenne elég, akkor ezekre rakódik egy újabb súlyos kihívás: mindezeknek a globális narratívái.

– Hogy érti ezt?

– Úgy, hogy az egész világunkban többnyire ellentmondásos, sőt egymást teljesen kizáró elbeszélésmódok lettek az uralkodók. A migráció, a klíma és a vírus kérdésében óriási társadalmi és politikai erők feszülnek egymásnak. Az elmúlt években kiderült, hogy ezekre a jelenségekre adott válaszok nem feltétlenül állják meg a helyüket, mert azokat tömegek nem fogadják el. Sokan vannak, akik nem ismerik el azt, hogy a bolygónk felmelegedését az emberi tevékenység okozza, valamint azt sem, hogy a védőoltások hatékonyak.

A narratívák tekintetében tehát egy globális világháború folyik, mely a következő évben minden bizonnyal ki is fog teljesülni.

A globális hisztéria, a szorongás, a félelem, az aggodalom és a harag tehát 2022-ben is velünk marad. Az indulat, a negatív szellemi energiák nagyon veszélyesek, mert elhomályosítják az ítéletalkotásunkat azt, amire igazán nagy szükségünk lenne, akkor amikor krízishelyzetben kell cselekednünk. Könnyű belátni, hogy ha nem tudjuk helyesen megítélni a körülöttünk lévő világot, akkor nem tudunk helyesen dönteni sem.

 

– A narratívák világháborúja zajlik?

– Pontosan, ez pedig együtt fog járni az emberiség utolsó identitásháborújával is. Ez az a háború, ahol a családot, a nemzetet és az európai-keresztény kultúrát kívánják végérvényesen felszámolni. Mindezek a tendenciák ellentétesek a Magyarországon általános Isten, haza, család jelszavaival. A magyar kormány által szorgalmazott családközpontúság, a nemzeti értékek megtartása, a vallásgyakorlás támogatása sokak nemtetszését kiváltotta már az elmúlt években.

Mára elérkeztünk egy olyan ponthoz, hogy a fenti három sarokkő mellett emberi önazonosságunk legalapvetőbb részét is kikezdik. Ez pedig nem más, mint a nemi identitás.

– A nemi identitás felpuhítása egy nagyobb folyamatnak a része?

– Ne legyenek illúzióink, ma egy brutális identitásháborúban vagyunk. Tisztán látszik, hogy a végcél a fehér ember kultúrájának a teljes felszámolása. A legszomorúbb ebben pedig az, hogy ezeknek a lobbiknak olyan intézményrendszerek álltak az élére, mint maga az Európai Bizottság vagy éppen az Európai Parlament. Könnyű belátni, hogy a globális erők nem akarják Európát és értékeit megtartani, éppen ellenkezőleg, már megkezdték azok megsemmisítését.

Ebben a háborúban kegyetlen ütközetek várnak azokra, akik meg akarják védeni saját identitásukat. Ezen a téren Magyarország egy évtizede hadban áll.

– Csak Magyarország számára jelenet kihívást ez a fenyegetettség?

– Nem, globálisan is. Sajnos nagy a valószínűsége annak, hogy a megnövekedett konfliktusok vége egy negatív végösszegű játszmát eredményez olyat, amelyet a hétköznapok szintjén csak háborúnak nevezünk.

– Elkerülhető lenne ez?

– Minden elkerülhető, amíg nem történik meg. A fő problémát abban látom, hogy nem lehet nyílt diskurzust folytatni a leglényegesebb kérdésekről. A beszédtérben összeesküvés-elmélettel vagy gyűlöletbeszéddel vádolnak meg mindenkit, aki fel meri tételezni azt, hogy a háttérhatalmak beavatkoznak életünkbe. Holott ezek az erők határoznak meg nagyon sok mindent. Ezért mondom azt, hogy az európai politikai alakzatok – azaz a pártok –, uralmi rendszerek csapdában vannak.

Világunkat egyre inkább azok a globális pénzhatalmi rendszerek és azok a techóriások határozzák meg, melyek nem ellenőrizhetők, nem számonkérhetők, mégis mindenbe beleavatkoznak, eldönthetnek választásokat, összességében pedig a világ sorsa is az ő kezükben van.

– Ez ellen miért nem lépnek fel a politikusok?

– A világ politikusai hivatalosan nem mondhatják ki, hogy döntéseik mögött nem mindig a választói felhatalmazás áll, hanem más háttérérdekek kiszolgálása. Idehaza a jövő évi országgyűlési választások – függetlenül a politikai retorikától – valójában arról fognak szólni, hogy a magyar társadalom a törésvonalak között felismeri-e, hogy mely voks biztosítja az érdekét.

Az elmúlt tizenkét évben voltak kritizálható döntések, de az nem tagadható el, hogy a jelenlegi kormányerők kísérletet tettek arra, hogy az ország kiszolgáltatottságát csökkentsék.

Kiálltak az alapvető emberi értékek védelme mellett akkor, amikor ezt senki már nem tartotta fontosnak. Teljesen egyértelmű, hogy ha a baloldali összefogás szerzi meg a mandátumok többségét, akkor azok mindennél engedelmesebben szolgáltatnák ki az országot az idegen érdekeknek. Bízom benne, hogy a választók többsége felismeri ennek a súlyát. Bárhogy is alakul, 2022 egy rendkívül drámai év lesz, mert nagy nyomás alatt lesz az ország.

 

Tóth Gábor