Nógrádi: Az oroszok már nem bírják sokáig
– Úgy tűnik, hogy az oroszok elakadtak Ukrajnában. Hogyha Vlagyimir Putyin nem jut exit stratégiához és nem tudja menteni a bőrét, akkor lehet, hogy végzetesebb eszközöket vetnek be az oroszok Ukrajnában?
– Putyin írt egy könyvet, amelyben beszámolt arról, hogy gyerekkorában azzal szórakoztak, hogy patkányokat vertek Leningrádban. Amikor azokat a sarokba szorították, akkor támadtak. Mindenki támad hasonló esetben.
Azaz, ha Putyin nem jut egy elfogadható menekülési úthoz, akkor annak beláthatatlan következményei is lehetnek.
– Mint például?
– Az egyik lépést éppen most láthatjuk, hogy leállítják a Lengyelország és Bulgária részére szánt gázszállítmányokat, válaszul arra, hogy ez a két állam bejelentette, hogy nem hajlandóak rubelben fizetni. Ez egy gazdasági lépés, nem katonai, de elképesztő társadalmi hatása lesz, főleg a bolgárokra, mert gázigényük közel 90 százalékát az oroszok biztosították eddig.
Putyin tarsolyában nyilván van még néhány tucat ehhez hasonló ötlet. Hogy mikor, mit valósít meg – ha érdeke azt megkívánja –, azt senki sem tudja.
– Pár napja az orosz külügyminiszter Szergej Lavrov úgy fogalmazott, hogy lehetőség van egy atomháború kitörésére. Valóban van erre esély?
– Az atomfegyvereket illetően az oroszok két nappal ezelőtt valóban még azok esetleges bevetéséről beszéltek.
Azóta azonban bejelentették, hogy Ukrajnában nem kívánnak atomfegyvereket használni.
Azok használata meglátásom szerint teljesen értelmetlen is lenne, mivel nem juttatná előnyhöz Oroszországot. A taktikai atomfegyverek bevetése – ami elképesztő pusztítást okozna – a körbezárt ukrán csapatok ellen eredményes lehetne, de azok nincsenek körbe zárva. Látható, hogy az egész orosz stratégiai elképzelés – amelyre a támadásukat alapozták – téves volt. Nem tudták pillanatok alatt elfoglalni Ukrajnát, és az ott élő oroszok sem álltak melléjük. Így ma másképpen akarják befejezni a háborút, mint két hónapja, amikor elkezdték. 
– Hogyan?
– A Krímet továbbra is össze akarják kötni a szárazfölddel, és a Donyecki, a Luhanszki régiókat le akarják választani Ukrajnáról. Továbbá el akarják foglalni a tengerparti sávot egészen Romániáig.
– Azaz Odesszát is, illetve attól nyugatra is elindulnának az orosz csapatok?
– Igen, ez lenne az egyik orosz cél, hiszen ettől kezdve nem lenne Ukrajnának tengeri kijárata. Azonban a háború 62. napjáig ezt nem tudták megcsinálni. Az oroszoknak tudomásul kell venniük azt, hogy lehetséges, hogy a Krím félszigettől keletre 30–50 kilométerre is be tudtak nyomulni Ukrajnába, de a mai ukrán vezetés ezt a fegyverszünetet és ezt a békét nem fogja elfogadni.
Azaz a megállapodástól fényévnyire vagyunk.
– Az oroszok meddig képesek megtartani a megszállt területeket?
– Látszik, hogy az orosz egységek folyamatosan kimerülnek, de nem csak ők. Oroszországban hivatalos adatok szerint 17,5 százalék az infláció.
Azaz ezt a háborút az oroszok sokáig már nem bírják.
Az ukrán vezetés nemrégiben azt nyilatkozta, hogy június elejére átveszik a katonai fölényt, ez azonban lehetetlen. Az ukránok megfelelő nyugati technikát kaphatnak, de emberük nincs, aki azokat kezelni tudná.
– A Moszkva cirkálót azonban sikerült 300 kilométerről kilőniük az ukránoknak.
– Igen, ez azt jelenti, hogy ma viszonylag modern haditechnika érkezik Ukrajnába. A napokban az USA bejelentette, hogy ettől kezdve a hírszerzési információit már nem csak a szövetségeseivel osztja meg, hanem Ukrajnával is. Azaz az ukránok megkapják azokat az amerikai információkat, hogy hol vannak orosz csapatmozgások szárazföldön és tengeren.
– Ezt az elhúzódó háborút megnyerheti Ukrajna?
– A nemzetközi presztízst, az elismertséget már megnyerték, de a helyzet nem ilyen egyszerű.
Három vesztes már most garantált: az oroszok, az ukránok és maga az Európai Unió.
A két nagy nyertese ennek a háborúnak pedig Kína és az Egyesült Államok lesz. Előbbi azzal, hogy kimarad a konfliktusból és az orosz kőolajat, földgázt olcsóbban megvásárolja. Az USA pedig azzal, hogy eléri, hogy Európa tovább gyengüljön, és országai az orosz földgáz helyett a drágább amerikai palagázt vásárolják meg. 
– Akkor mondhatni egy új világ fog kiépülni.
– Igen, ez már részben meg is történt. A háború hatására a világ megosztott lett. A nyugati országok, s így mi is fölsorakoztunk az Egyesült Államok mögé. A világ másik része viszont döntően Oroszország mellett foglalt állást. A napokban Argentína adott ki egy nyilatkozatot, amely szerint nem hajlandó Oroszország ellen semmilyen embargót hozni. Kína, India, Pakisztán ugyancsak egyértelműen Oroszország pártját fogja.
– Meddig lehet a szankciókat folytatni?
– Ma a legfontosabb amerikai stratégiai cél az, hogy Ukrajna ne szenvedjen vereséget, valamint, hogy az oroszokat minél jobban meg kell gyengíteni és visszanyomni keletre.
Ugyanakkor a Nyugat sem érdekelt abban, hogy az oroszokat a végtelenségig meggyengítsék.
A háborúval ugyanis sok dilemma is felmerült – olyanok, amelyek korábban nem. Kína Szibériára – mint egykor ősi területére – igényt tart. A kínai vezetés mindig hosszú távon gondolkodik, hogy majd Putyin után talán visszaszerzi ezt a területet. Ha az oroszokat tovább gyengítik, akkor ennek a bekövetkezése egyre valószínűbb, amely nem lehet érdeke az Amerikai Egyesült Államoknak sem.
Tóth Gábor
Nógrádi György: A világháború széléről sikerült visszatáncolni
Kiemelt képünk forrása Tóth Gábor, Vasarnap.hu
