Eltűnt épületek nyomában (32.)
A főváros egyik legforgalmasabb kereszteződése az Üllői út és a Ferenc körút találkozása. Budapest leghosszabb sugárútja, a csaknem 16 kilométer hosszú Üllői út ezen része az 1860-as években még felparcellázott terület volt, apróbb, elszórt földszintes vagy emeletes klasszicista stílusú házakkal. Többnyire a Kálvin tér helyén rendszeresen megtartott Széna téri vásárokra igyekvő tömegek ellátására és szállására használták őket.
Az Üllői utat keresztező Ferenc körút, amelyet előzőleg az utca Dunai torkolatánál működő malmokról Malom utcának hívtak, az 1880-as évek közepétől kezdték a jobbára kétszintes, klasszicista stílusban épült házakat és a közöttük még nagy számban található kisebb gyárakat és műhelyeket felváltani azok a sokemeletes bérházak, melyek a Nagykörút egységes képét a mai napig meghatározzák. A Nagykörút kialakításakor a merőleges utcák sarkára, de különösen a nagyobb sugárutak torkolatába, a körúti házak tetőszintjéből kiemelkedő, díszesebb homlokzatú házakat terveztek.
Az egyik ilyen, a körúti eklektikus házsorból kitűnő sarokház a Ferenc körút 46. szám alatt épült Hubert-bérház volt. Az 1890-ben elkészült bérház építtetője Hubert József volt, aki Móry Károly építész kollégájával tervezte az épületet. Hubert és Móry nevéhez fűződik a Haris-bérház, amely helyén ma a Hotel Kempinski áll. Az építészpáros tervezte a Kossuth Lajos utca 4. alatt ma is álló Standard-Dreher-bérházat is, amelynek utcafrontját (a sarokkupolával együtt) hét méter szélességben egyszerűen lebontották, majd beljebb újraépítették, mivel útban volt a Kossuth Lajos utca kiszélesítésekor. A budai Duna-parton áll Hubert József és Móry Károly egyik kedvenc épülete, az egykor díszes homlokzattal és saroktoronnyal rendelkező Heinrich-bérház, amelynek tulajdonosa dr. Heinrich Kálmán, a Rác-fürdő első igazgatója volt.
A Hubert-bérház egy négyemeletes eklektikus épület volt, amelynek sarokra néző homlokzat kiképzése párját ritkította a nagykörúton: a homlokzati síkból kiugró négy darab oszlopon, antik hatású trófeumokat helyeztek el. A díszes sarokhomlokzatot két oldalt 1-1 kisebb torony, középen egy nagyobb kupola koronázta, amelyet még a Nagyvárad térről is látni lehetett. A bérház az Üllői úti homlokzata rövid, csupán két ablaktengelyes volt. Hubert József úgy tervezte, hogy egészen az Iparművészeti Múzeumig, azaz a Hőgyes Endre (akkor Rákos) útig építi tovább a homlokzatot, ám a területen álló egy, illetve kétemeletes épületeket nem tudta megvásárolni, így a Hubert-bérház Üllői úti szárnya jól láthatóan befejezetlen maradt.
A bérház földszintjén működött az 1890-ben megnyílt Gebauer József kávéháza, aki a budapesti kávésok egyik legkiválóbbja volt. A kávéház berendezése a korabeli napilapok szerint modern és minden kényelmet kielégítő volt, ahol a legújabb tervezésű amerikai tekeasztalok, illetve a belföldi és külföldi újságok és folyóiratok is a vendégek rendelkezésére álltak. Számos elegáns kávéház működött a Nagykörúton, de Körúti Kávéházat igazából az tette híressé, hogy Magyarország máig legnépszerűbb és legsikeresebb football klubjának, az FTC-nek létrehozását itt határozták el az alapítók. A legenda szerint a legelső pályán használt kapufákat is a kávéház raktárában tárolták, amikor éppen nem volt rájuk szükség. A kávéház 1924-ben bezárt, helyén egy évvel később a híres magyar csokoládégyár a Stühmer nyitott mintaboltot.
Budapest második világháborús ostromában az Üllői úton előrenyomuló szovjet egységek még többé-kevésbé megkímélték az épületet, csodálatos tornyai és kupolája is megmenekült. Azonban bő egy évtizeddel később, az 1956-os forradalom alatt nem járt ilyen szerencsével a Hubert-bérház. A szemközti Kilián György laktanya helyőrsége és a Corvin-közi felkelők a szovjetek október 24-i első támadásakor még egymást is lőtték, majd a Maléter Pál átállása után már együtt védekeztek az oroszok félelmetes erejű túlerejével szemben. A harcok során a felkelők a bérház Ferenc körúti oldalának harmadik és negyedik emeleti ablakaiból Molotov-koktélokat dobtak a szovjet harckocsikra. A városi harcokra alkalmatlan harckocsik, mivel az ágyúcsöveiket csak 30 fokban tudták felemelni, nem tudták kilőni a magasabb emeleten megbúvó forradalmárokat. A komoly veszteségeket elszenvedő, többnyire T-54és lánctalpasokból álló egységek (amelyek akkor az oroszok legmodernebb harckocsijai voltak) a Hubert-bérház első emeletét sorozták meg romboló töltetekkel, amelynek következtében három ablaktengelynyi homlokzatrész a tetővel együtt beomlott. Ugyanakkor az épület többi része, beleértve a tornyokkal és kupolákkal, újra megmenekült.
1956. november 4-én hajnalban Konyev marsall vezetésével megindult a „Forgószél hadművelet” Budapest ellen. A szovjetek egy teljes páncélos hadsereget vetettek be a forradalom leverésére és a függetlenségét deklaráló Magyarország ellen. A szovjet páncélosok nem tettek különbséget a katonai és a polgári célpontok között, és a Nagykörúton és máshol egyenesen a lakóházakat lőtték. A korábbi harcok tapasztalataiból tanulva, levegőből és szárazföldről, azonnal lőni kezdték az Üllői út és a Ferenc körút saroképületeit, amelyek sarokhomlokzatai ebben az időszakban dőltek romba, köztük a Hubert-bérházé is.
A menthetetlen Hubert-bérházat 1957-ben elbontották – a mellette elhelyezkedő két kisebb épülettel együtt. A helyükön pedig egy minden szépérzéket nélkülöző, városidegen, amorf formájú szocmodern lottóházat emeltek 1959-ben, Csics Miklós tervei nyomán. Az épület egyetlen előnye, hogy formája miatt az eddig a házak között megbúvó Iparművészeti Múzeum szecessziós tömbje láthatóvá vált. A lottóház előtt található apró közterületet 1996 óta, az 1956-os Tűzoltó utcai felkelők parancsnoka után Angyal István parknak hívják.
(A sorozat jövő héten folytatódik.)
Fecske Gábor László