Botrányról botrányra bukdácsol a baloldal

Ahol ugyanis Márki-Zay Péter feltűnik, ott az éppen aktuális jelölt mellett mond valami olyan botrányosat, hogy akinek a segítségére érkezett, annak esélye sincs pozitív színben bekerülni a hírekbe. Legutóbb a baloldal Jobbikos marcali jelöltje, az olimpiai bajnok vízilabdázó Steinmetz Ádám járt így, akinek kampányrendezvényén Márki-Zay azt találta mondani, hogy – idézet következik –

azt, amit Orbán Viktor egy személyben megtestesít, ezt a szivárványkoalíciót úgymond, a liberálisokat, a kommunistákat, a konzervatívokat és a fasisztákat, ezt mi a szövetségben külön-külön képviseljük. Gerinces emberként mindenki megtarthatja a saját világnézetét, a saját álláspontját.

Hont Andrással értek egyet, aki szerint Európában ilyenkor szokott egy politikai karrier véget érni. Az elmúlt években, lassan már évtizedekben ugyanis közmegegyezés alakult ki arról, hogy a fasiszta és a náci jelzőt nem használjuk útón útfélen, hiszen ezzel éppen azt érjük el, hogy kisebbítjük ezeknek a szörnyű rezsimeknek az embertelen rémtetteit. Ahogyan arról is közmegegyezés volt, hogy a fogyatékkal élőket nem használjuk negatív szövegkörnyezetben, jelzőként másokra, hiszen ezzel valójában nem is azt sérjük meg, akire használjuk, hanem azokat az embereket, akik ugyanolyan életet élnek, vagy próbálnak élni, mint ép társaik és a társadalom többsége ebben segíti is őket. 

Márki-Zay Péternek tehát sikerült olyan tabukat ledöntenie, amelyekről senki nem gondolta, hogy valaha még ledőlhetnek, 20-30 évvel visszalökve ezzel a közbeszéd színvonalát.

Persze az is egy politikatörténeti kuriózum, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltjének az ellenfelén túl sikerült a saját szövetségeseit is lefasisztáznia és lekommunistáznia. Szegény Steinmetz Ádám, vagy a többi jobbikos vakarhatja a fejét, hogy vajon melyik jelzőnél gondolt rájuk a kapitányuk, és a többi pártban is gondolkodóba eshettek egy pillanatra, hogy Márki-Zay szerint ők vajon melyik kategóriába esnek? Persze mi itt a jobboldalon csak köszönjük szépen e szavakat, évek óta figyelmeztetünk ugyanis a történelmi párhuzamokra a szélsőjobb és a szélsőbal összefogásával kapcsolatban, bár ilyen messzire, hogy lefasisztázzuk őket, még egyikünk sem merészkedett. A kijelentés utáni másik furcsaság, hogy 

nem látom közeledni brüsszeli jogvédők, demokráciát és jogállamot féltő politikusok hadait, hogy mégis hogyan kerülhetnek a kormányt leváltani készülő ellenzék soraiba fasiszták?

Márki-Zay kijelentésénél már csak a magyarázkodása szánalmasabb, amikor konkrétan letagadja, amit mondott, és hozzáteszi, hogy a Fidesz környékén vannak fasiszták és kommunisták. Azt gondolom, hogy ez már szóra sem érdemes, majd a választók április 3-án kifejtik az ezzel kapcsolatos véleményüket is.

Címlapkép: Szennyes Krisztián/vasarnap.hu