A férfi és nő mellé jön a harmadik nem bevezetése Ausztriában
Az osztrák alkotmánybíróság úgy döntött pénteken, hogy a hatóságoknak el kell ismerniük a harmadik nem, az úgynevezett interszex identitás létét, írja az MTI. A progresszív gondolkodás újabb „diadala”.
Ausztriában ezt ezentúl anyakönyveztetni is lehet majd egy harmadik lehetőség választásával. A döntés értelmében az alkotmányt nem szükséges emiatt megváltoztatni, mert annak értelmezése megengedi, hogy alternatív nemi identitások is bejegyezhetőek legyenek. Ítéletét a bíróság azzal az érvvel támasztotta alá, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikke garantálja az emberek identitását, egyéniségét és integritását, és ezzel „védi az eltérő nemi identitással bíró embereket attól, hogy nemüket mások határozzák meg”.
A bíróság különböző kifejezéseket is javasolt a harmadik nem meghatározására – mint például „eltérő”, „köztes” vagy „nyitott” -, de a döntést erről a parlamentre hagyta. Tavaly novemberben Németországban született hasonló döntés az alkotmánybíróságon.
Az osztrák alkotmánybíróság egy felső-ausztriai személy beadványára reagálva hozta ezt a határozatát. Az illetőnek nem engedték meg, hogy nemi identitásának meghatározásában a „köztes” vagy más kifejezést jegyeztessen be. Kérését az illetékes polgármester és a tartományi közigazgatási bíróság is elutasította.
A döntést vegyesen fogadták az osztrák parlamenti pártok. Harald Stefan, a kisebbik koalíciós partner, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) alkotmányügyi szóvivője szerint az ítélet „nem csak hogy teljesen érthetetlen”, hanem számos problémát is felvet, például a hadkötelezettség vagy a nyugdíjkorhatár tekintetében. A bíróság az FPÖ szóvivője szerint nem tett jó szolgálatot a köztársaságnak, s külön gondot okoz majd, hogy mit kezdjenek ezzel az ítélettel.
A döntés „fontos mérföldkő a valódi egyenlő bánásmód” tekintetében, vélekedett Mario Lindner, az ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) egyenlő bánásmód és LGBTIQ-szóvivője. Mint mondta, az interszex emberek számára ez végre biztosítja Ausztriában a láthatóságot és a státusuk elismerését.
„Végre megérkeztünk a 21. századba” – üdvözölte az alkotmánybíróság ítéletét az ellenzéki liberális NEOS (Új Ausztria és Liberális Fórum) párt frakcióvezetője, Niki Scherak. Szerinte a politikának még további intézkedéseket is kell hoznia a nemi diszkrimináció ellen, a szülőknek például meg kellene adni a jogot, hogy születéskor milyen nemet jegyeztessenek be gyermekük számára.
Az Egyezmény 8. cikkének első pontja – amelyre az osztrák alkotmánybíróság hivatkozik – így szól: „Mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák.” Ha valóban ez jelenti az alapot az új szabályozás bevezetésére, akkor itt egy meglehetősen kiterjesztő jogi értelmezésről van szó. Ráadásul a cikk kontextusát tekintve elsősorban a személyi szabadságjogoknak a megsértéséről rendelkezik, ami – olvasva a cikk második pontját – igencsak távol áll a saját nem meghatározásától, amire még csak utalás sincs.
Az Index cikke alapján. (kép: inquisitr.com)
S4C
