Manfred Weber politikáját valósítaná meg Magyarországon a Tisza Párt – interjú Rosonczy-Kovács Mihállyal

„Az Európai Néppárt és a brüsszeli elit azért segít valakit hatalomra, hogy az ő politikáját folytassa. Ez nem egy összeesküvés-elmélet, ez egyszerű, mint az egyszeregy” – jelentette ki a Tisza Pártra utalva Rosonczy-Kovács Mihály Lengyelország- és Olaszország-szakértő a Vasárnap.hu-nak. A Nézőpont Intézet külügyi igazgatója több hasonlóságot is lát abban, ahogyan Donald Tusk 2023-ban brüsszeli segítséggel hatalomra jutott Lengyelországban, s ahogyan most hatalomra tör Magyar Péter Magyarországon. „Mind Tusknak, mind Magyar Péternek rendkívül heterogén választói közösséget kell összefognia, akiket csak a konzervatív pártok elutasítottsága tart egyben” – mondta.

– Milyen összefüggéseket lát aközött, ahogyan a jelenlegi uniós vezetés a Tisza Pártot támogatja, illetve ahogyan a Tusk-kormány hatalomra kerülését támogatta Lengyelországban, vagy akár a lengyel baloldal végül vesztes jelöltjét, Trzaskowskit segítette az elnökválasztási kampányban?

– Valóban érdemes az összefüggéseket szemügyre venni elsősorban a ’23-as parlamenti választás tekintetében, hiszen az volt az a választás, amely Lengyelországban a főhatalom sorsáról döntött. Az egyik hasonlóság maga a globalista oldalt képviselő jelölt „kijelölése”: 2022-ben az Európai Néppárt rotterdami kongresszusán mutatott rá Donald Tuskra Ursula von der Leyen nagyon hasonlóan ahhoz, mint ahogyan tette azt 2024-ben a magyar uniós elnökség programjának bemutatásán Manfred Weber Magyar Péterrel kapcsolatban. Von der Leyen azt mondta nyilvánosan Tuskról, hogy „legközelebb már miniszterelnökként találkozunk”, Manfred Weber pedig Magyar Pétert jelölte ki azzal, hogy „Magyar Péter a jövő”.

Szembetűnő hasonlóság az Unió egyik legfontosabb alapértékének, a jogállamiságnak a politikai eszközzé silányítása, az ezzel kapcsolatos pénzügyi zsarolás is, amelyet az uniós elit folytatott Lengyelországgal szemben, és most Magyarországgal szemben.

Donald Tusk akkor arról beszélt, hogy ő egy nap alatt hazahozza az uniós forrásokat, most ugyanezt mondja Magyar Péter, hogy ő az, aki feloldja majd és hazahozza azokat a forrásokat. Jóllehet a Fidesz is ugyanerre készül. Múlt héten Donald Tusk Kijevben arról beszélt, hogy Lengyelország további pénzügyi támogatást biztosít Ukrajna számára, úgyhogy azt is látjuk, miért volt szükség akkor azokra a forrásokra is. Van egy taktikai jellegű hasonlóság is, ez pedig az, hogy a kampány során ’23-ban Tusknak, és most a magyarországi kampány során a Tiszának is láthatóan meg van engedve az Európai Néppárt részéről, hogy egy kicsit távolságot tartson – hiszen tudni lehet, hogy akár a migráció, akár a gender és főleg Ukrajna tekintetében is az európai polgárok többségi álláspontja eltér az Európai Néppárt elitjének álláspontjától. Ahogyan Donald Tusk is a 2023-as kampánya során kibeszélhetett a fősodorból például a migráció tekintetében, úgy ezt a Tisza Párt is megteheti. Érdemes felidézni a pártvezetők megszólalásait is. Magyar Péter rendszeresen hivatkozik a lengyel példa követésére Magyarországon. Tarr Zoltántól pedig olyan felvételek jelentek meg, amelyek arról tanúskodtak, hogy kapcsolat van tanácsadói szinten közöttük, illetve tavaly október végén maga

Donald Tusk mondta el nyilvánosan, hogy Magyar Péter segítséget kért tőle.

A hasonlóságoknak a kampányban is számos eleme tetten érhető. A Tisza Párt „Működő és emberséges Magyarország”-szlogene is egyértelműen hajaz az a ’23-as Tusk-kampányra. Donald Tusk 2022 nyarától kezdve járta Lengyelországot, és az állam állítólagos összeomlásáról beszélt, az oktatás, az egészségügy, vagy épp a vonatközlekedés kapcsán. Gyakorlatilag arról, hogy minden rossz, de minden jó lesz, hogyha ő majd hatalomra kerül. Az elmúlt másfél-két évben Magyarországon Magyar Péter országjárása is ezt az állítólagosan „működésképtelen és embertelen” ország képét próbálta mindenáron áterőltetni a közvéleményen, amellyel szemben ő hozná el a működő és emberséges Magyarországot. Mind Tusknak, mind Magyar Péternek rendkívül heterogén választói közösséget kell összefognia, akiket csak a konzervatív pártok elutasítottsága tart egyben, ezért hogyha pozitív ígéreteket, pozitív jövőképet – Európa-képet, nemzetképet – vázolnak, akkor rögtön a saját táborukat osztanák meg. Ezt jól tudta Tusk is, és most ez kihívást jelent Magyar Péter számára is.

– Ezek alapján feltételezhető, hogy egy esetleges Tisza-kormány a jelenlegi brüsszeli elit által szabott úton haladna akár a migráció, akár Ukrajna támogatása tekintetében?

– A lengyel példa ezt is világossá teszi. Az Európai Néppárt és a brüsszeli elit azért segít valakit hatalomra, hogy az ő politikáját folytassa. Ez nem egy összeesküvés-elmélet, ez egyszerű, mint az egyszeregy. Egy párt azért lesz az Európai Néppárt tagja, illetve az Európai Néppárt azért fogadja tagjai sorába, mert azt gondolja, hogy általa meg tudja valósítani a politikáját az adott tagállamban.

Hogyha adott esetben a Tisza alakíthatna kormányt Magyarországon, akkor mind a háború, mind Ukrajna EU-csatlakozása tekintetében igazodniuk kell az Európai Néppárthoz.

Például Ukrajna pénzügyi támogatásával kapcsolatban nem is cáfolta Magyar Péter Orbán Anita külügyi vezető bemutatásán, hogy anyagilag támogatnák Ukrajnát. Szemben azzal, hogy tudjuk, Magyarország Csehországgal és Szlovákiával együtt kimaradt abból a 90 milliárd eurós kölcsönből, amit a tagállamok rövid távon biztosítanak Ukrajnának, és ugyanígy ki fog maradni – amennyiben marad a mostani magyar kormány – abból a 800 plusz 700 milliárd dolláros horribilis támogatási csomagból, amelyet az Európai Néppárt éppen előkészít Ukrajna számára.

– Zbigniew Ziobro volt lengyel igazságügyi minisztert a közelmúltban börtönnel fenyegette meg Donald Tusk. Most a varsói kerületi bíróság elrendelte a Magyarországon politikai menedékjogban részesített jobboldali politikus letartóztatását. Ez a fenyegetés is kapcsolódhat Brüsszel szándékaihoz valamilyen módon?

– Donald Tusk a 2023-as kampányában – ez is beleillik a hasonlóságok közé – rendszerszintű korrupcióval vádolta a konzervatív Jog és Igazságosságot (PiS), és elszámoltatást ígért, arról beszélt, hogy majd nagyon gyorsan feltárnak visszás dolgokat. Persze nyugtatta a választókat, és azt mondta, hogy csak egy szűk elitet érint majd ez az eljárás, de a gyakorlatban kiderült:

a politikai bosszú nemcsak politikusokat, hanem egyszerű közhivatalnokokat vagy épp minisztériumi takarítónőket is érintett.

Ennek az ígéretének a keretében próbálnak felmutatni korrupciós ügyeket Lengyelországban, eddig nulla az elítéltek száma. Mindez az ügycsoport kapcsolódik a jogállamiság témaköréhez is. Az az eljárás, amit most Lengyelországban Ziobro korábbi igazságügyi miniszter ellen, illetve az ő helyettese, Marcin Romanowski ellen folytatnak, láthatóan politikai és nem jogi természetű. Erről immár nemcsak a magyar állam által biztosított menedékjog tanúskodik, hanem az a december végi varsói bírói ítélet is, amely visszavonta a Marcin Romanowski elleni elfogató parancsot. Egyébként egy olyan bíró hozott ítéletet ebben, akit előtte éppen Donald Tusk dicsért egy másik ítéletben hozott bátorságáért, tehát egy olyan bíró, akinek a legitimitását nem kérdőjelezi meg senki. Ő mondta azt, hogy

Lengyelországban ma egy kriptadiktatúrának nevezhető helyzet állt elő: politikai eszközként használják a bíróságot.

Ebből az ítéletből vált világossá, hogy ugyanezt mondta ki tavaly tavasszal az Interpol is. Ha felidézzük, hogy Donald Tusk és a politikustársai 2023-ban milyen hevesen és erőszakosan beszéltek arról, hogy kik lesznek majd börtönben, akkor itt megint csak eszünkbe juthat az „Út a börtönbe program”, amelyről Magyar Péter beszélt Magyarországon. Lengyelországban éppen azok, akik a jogállamiság visszaállításáért kampányoltak, ők ma nagyon súlyosan vétenek a jogállamisági szabályok ellen, semmibe véve például az ártatlanság vélelmének jogi alapelvét.

– Zbigniew Ziobro éppen Budapesten beszélt nemrég arról, hogy a lengyelországihoz hasonló, Brüsszelből vezérelt globalista irányítás valósulhat meg Magyarországon is, ha a Tisza Párt győz az áprilisi választásokon. Mi történik most Lengyelországban?

– Érdemes megnézni, hogy azok az ígéretek, amiket Donald Tusk tett, mennyiben valósultak meg. Neki nem egy 240 oldalas – mint a Tisza Pártnak –, hanem egy 100 konkrétumot felsoroló programja volt. Ezek alkalmasak arra, hogy elmondhassák, van egy hosszú, sok pontból álló programjuk, de úgysem ez a fontos számukra, hanem az – és itt már Donald Tuskot idézem egy ’23-as beszédéből –, hogy „véget vessenek annak a rossznak, ami van, és utána majd vitatkozunk azon, hogy mi legyen”. Itt máris visszaköszön a Tarr Zoltán-i „választást kell nyerni, utána mindent lehet” elv. Ha megnézzük Lengyelországot, az első 100 napra ígért 100 konkrétumból két évvel a kormányváltás után egyelőre 17 ígéret teljesült, 35 csak részben, és 48 egyáltalán. Nem teljesült például az adócsökkentés, a fiatalok lakbértámogatása, a közösségi közlekedés áfamentessége, vagy a nulla százalékos lakáshitel ígérete sem Lengyelországban. Donald Tusk a legkevésbé jól kereső választópolgárokat megszólítva azt ígérte, hogy az adómentességi küszöböt 30 ezer zlotyról 60 ezer zlotyra emeli föl, ezzel tehát kiszélesítette volna azoknak a körét, akik nem fizetnek adót.

Ez megint csak nagyon hasonló Magyar Péter ígéretéhez, aki a minimálbér személyi jövedelemadójának csökkentéséről beszél. Lengyelországban erre nemhogy nem került sor mindeddig, hanem most már maga Donald Tusk is azt mondja, hogy ennek 2027-ig nincs realitása. Sőt, az egyik pénzügyminiszter-helyettes, Jarosław Neneman úgy fogalmazott, hogy ez egy politikai ígéret volt, és a kampány realitása az egy más realitás, mint a kormányzás.

Ellenben bizonyos adók jelentősen megemelkedtek, említhetjük az energiakapacitás díjainak a megemelkedését, az alapélelmiszer-árakra való 0 százalékos áfa visszaállítását 5 százalékosra, tehát az áfamentesség kivezetését. Az egészségügy összeomlásáról is beszélt korábban Donald Tusk, amit szintén ő hozott volna rendbe. Egy hangzatos ígérete szerint az általa propagandának nevezett köztelevízió költségvetéséből csoportosított volna át gyermekonkológiai kezelésekre egy bizonyos összeget, de ehhez képest tavalyra már a nemzeti egészségügyi alap 14 milliárd złoty (1300 milliárdos forintnyi) hiánnyal küzdött. Szülészeti osztályokat szüntettek meg, és az ellenzék szerint már le kellett állítani bizonyos fontos beavatkozásokat, vagy éppen kezelésért orvoshoz forduló pácienseket küldtek el.

Érdemes megnézni, mit mondanak minderről a lengyel választók, akik másfél év Tusk-kormányzás után piros lapot adtak ennek a hatalomnak, hiszen Karol Nawrockit, a konzervatív jelöltet választották meg elnöknek, s nagyon népszerűtlen a kormány azóta is.

Tehát a társadalmi visszajelzés is azt igazolja, hogy csalódtak a választók Donald Tuskban. A választást megelőző kampányát, az akkori fellépését csak a konzervatív Jog és Igazságosság elleni gyűlölet tartotta össze. Ez arra elég volt akkor, hogy megszerezze a főhatalmat, de azóta láthatóvá vált, hogy pusztán gyűlöletre építve kormányozni nem lehet. Ez a költségvetés katasztrofális állapotából is visszatükröződik. 2023 végén 49,6 százalékos volt a lengyel állam GDP-arányos eladósodottsága, ami mostanra már elérte a 60 százalékot, ami miatt a lengyel kormány kénytelen megszorításokhoz folyamodni; kivezette a vállalkozók kedvezményes adózását, megemelte az energiaár kapacitásdíjának jövedéki adóját, a dohánytermékek jövedéki adóját, új adót vezet be az elektronikai eszközökre. A rezsiárak olyan szinten megemelkedtek Lengyelországban, hogy például egy 70 négyzetméteren élő négyfős család éves szinten átszámítva 150-200 ezer forinttal fizet többet évente ma, mint 2023-ban.

Vezetőkép: Rosonczy-Kovács Mihály Lengyelország- és Olaszország-szakértő, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója. Forrás: Facebook/HunPolIt Rosonczy-Kovács Mihály’s Perspective, fotó: Bodnár Patrícia