Nézzük, kik lehetnek az Orbán-kormány megbuktatására irányuló akciók kulcsfigurái

A Fidesz–KDNP politikai elitjét érintő botrányok kirobbantása szinte mindig ugyanazon forgatókönyv szerint történik, azon pedig már meg sem lepődünk, hogy ezekben mindig ugyanazon újságíróknak van jól körülhatárolható szerepe, akik valamilyen különös véletlennek köszönhetően éppen ahhoz a „független-objektív” médiához tartoznak, mint a „Soros-blogként” is emlegetett 444.hu. Górcső alá vesszük, hogy nekik, valamint a balliberális média csatolt részeinek pontosan mi is volt a feladata, majd hogyan építették fel – gondosan megtervezve – azt a lejárató-hadműveletet, ami magasrangú politikusok lemondatását eredményezte. Kapaszkodjanak meg, rázós rész következik.

Nos, a recept egyszerű: az ügyek nyilvánosságra hozatalában a „Soros-blog” és a portál munkatársai jeleskednek, majd Panyi Szabolcs (Direkt36) az, aki ezeket végül nemzetközi szintre emeli, keretezve annak lényegét. A botrányok pletykákból indulnak, majd a média habosításának köszönhetően okoznak politikai krízist. Kedvelt módszerük, hogy olyan érzékeny témát emelnek be, mint a gyermekvédelem.

Novák Katalin, Varga Judit és Szájer József után most Semjén Zsolt került célkeresztbe.

Mindhárom esetben magasrangú Fidesz–KDNP-s politikus áll a középpontban: a Szájer-botrány a Fidesz EP-képviselőjének azonnali lemondásához vezetett 2020-ban, a kegyelmi-ügy Novák Katalint (akkori köztársasági elnök), Varga Judit (igazságügyi miniszter) és Balog Zoltánt (református püspök, ex-miniszter) érintette, ami Novák és Varga lemondásához vezetett 2024 februárjában.

A Szőlő utcai ügyben Semjén Zsoltot (KDNP-s miniszterelnök-helyettes) említik „Zsolti bácsiként”, mindezt teljesen hazug állításokra alapozzák, de az ellenzék (pl. DK, TISZA Párt) az elnök felfüggesztését vagy lemondását követeli a nyomozás idejére, miközben Semjén vérvádat emleget, joggal. A terv tehát bevált forgatókönyv alapján készült, és “mint a filmeken, mindenki tudja a szerepét.”

Nézzük az első, nagy horderejű ügyet, amivel elérték, hogy Szájer József EP-képviselőségéről lemondjon és kilépjen a Fideszből.

“A független média és az objektív tényfeltárás”

2020. november 27., péntek este (kb. 20:00–22:00 CET): A belga rendőrség razziát tart egy brüsszeli lakásban (Rue des Pierres, Brüsszel), ahol egy illegális összejövetelt oszlat fel. A parti a koronavírus-járvány miatti korlátozások megszegése miatt kerül a hatóságok figyelmébe (zajpanaszok miatt riasztották őket). A rendőrség 25 férfit talál a helyszínen, és a média később „szexpartiként” vagy „orgiáként” írja le az eseményt. Egy személy megpróbál egy ereszen keresztül menekülni, akinél kábítószert (ecstasyt) találnak. A rendőrség azonosítja őt diplomata-útlevelével, és kiderül, hogy egy európai parlamenti képviselő (MEP). A rendőrségi jelentés ekkor még nem hozza nyilvánosságra a nevet, csak egy „magyar MEP” vagy „diplomata” említés történik. Forrás: Belga rendőrségi közlemény, később idézve a Het Laatste Nieuws-ban.

2020. november 28., szombat

 

Reggel–délután: A belga sajtó, elsősorban a Het Laatste Nieuws és a La Libre Belgique, publikálja az első cikkeket a razziáról. A Het Laatste Nieuws beszámol arról, hogy egy „magyar EP-képviselő” volt jelen, aki a Fidesz tagja, és diplomata-útlevéllel azonosította magát. A cikkek nem nevezik meg expliciten Szájert, de a leírás (magyar, Fidesz, MEP, diplomata-útlevél) szűkíti a kört, mivel Szájer József a legismertebb magyar EP-képviselő a Fideszből. A La Libre Belgique is említ egy „magyar politikust”, hangsúlyozva a diplomáciai mentességet. 

Délután–este: A közösségi médiában (pl. Twitter/X) elkezdődnek a találgatások a „magyar MEP” személyazonosságáról. Ellenzéki magyar felhasználók és újságírók már Szájer nevét emlegetik, de hivatalos megerősítés még nincs.

2020. november 29., vasárnap

 

Délelőtt–délután: A nemzetközi sajtó átveszi a belga híreket. A Politico európai kiadása egy rövid cikket publikál (valószínűleg vasárnap), amelyben egy „magyar EP-képviselőt” említenek a botrány kapcsán, utalva a Fideszre és a koronavírus-szabályok megszegésére. A Reuters is beszámol az ügyről, szintén névtelenül említve egy „magyar politikust”. Ezek a cikkek tovább szítják a spekulációkat, és Szájer neve egyre gyakrabban jelenik meg Twitter/X-bejegyzésekben, de még mindig nem hivatalos forrásból.

Este: A magyar ellenzéki média (pl. 444.hu, Telex.hu) radarján megjelenik a sztori, de még nem publikálnak konkrét nevet, mert várnak a hivatalos megerősítésre. A közösségi médiában azonban Szájer neve dominál a találgatásokban, részben a Fidesz prominens MEP-jeként ismert szerepe miatt.

2020. november 30., hétfő

 

Délelőtt: A belga és nemzetközi sajtó tovább foglalkozik az üggyel, de még mindig nem nevezik meg Szájert expliciten. A Het Laatste Nieuws egy frissített cikkben részletezi a razzia körülményeit (ereszen menekülés, ecstasy, diplomata-útlevél), és egyértelműbbé válik, hogy a Fidesz egyik vezető politikusa az érintett.

A magyar ellenzéki média (pl. 444.hu) belső információkra és közösségi média-spekulációkra támaszkodva már erősen gyanítja Szájert, de nem publikál nevet, mert vár a hivatalos forrásra.

Délután–este: Szájer neve egyre gyakrabban jelenik meg Twitter/X-en, különösen magyar ellenzéki körökben. Nem hivatalos források (pl. magyar újságírók, aktivisták) már nyíltan Szájert emlegetik, de a mainstream média óvatos marad.

2020. december 1., kedd

 

Reggel (kb. 8:00–10:00 CET): Szájer József kiad egy hivatalos nyilatkozatot, amelyben elismeri, hogy jelen volt a brüsszeli „házibulin”. A nyilatkozat magyarul és angolul is megjelenik. Ebben „magánéleti botlásként” jellemzi az esetet, bejelenti lemondását az EP-mandátumáról, és bocsánatot kér. Tagadja a kábítószerrel kapcsolatos vádakat, mondván, nem tudott a drogról. Ez a nyilatkozat az első hivatalos megerősítés, amely Szájer nevét egyértelműen a botrányhoz köti.

Délelőtt (10:00–12:00 CET): A magyar ellenzéki média (444.hu, Telex.hu) azonnal publikál cikkeket Szájer nyilatkozata alapján, expliciten megnevezve őt. A 444.hu például december 1-jén, délelőtt 10 körül publikál egy cikket, amely Szájer beismerésére hivatkozik. A nemzetközi média (pl. Politico, The Guardian) is gyorsan reagál, most már Szájer nevét használva.

Dél (12:09 CET): Panyi Szabolcs publikálja az első X-bejegyzését a botrányról, amely a híres „hipokrácia-thread” kezdete. Ebben már Szájer nevét említi: „Miért fontos, hogy Orbán Viktor közeli barátját és szövetségesét, az MEP József Szájert 20+ férfival tartó orgián kapták le?”

Panyi Szabolcs tehát a botrány politikai kontextusát (alkotmány, LMBTQ-ellenes politika, hipokrácia) adja meg és elemzi.

2020. december 2–4.

 

Panyi további thread-eket publikál, amelyek a botrány részleteit (pl. David Manzheley interjúja, lengyel-magyar vendégek, Bayer Zsolt nyilatkozata) és következményeit boncolgatják. Ezek már nem a név felfedésére, hanem a sztori mélyebb elemzésére és nemzetközi terjesztésére fókuszálnak. Az ő thread-je (11 000+ like, 4000+ repost) kulcsfontosságú volt a hipokrácia-narratíva (Szájer alkotmányozó szerepe vs. botrány) terjesztésében, és a nemzetközi média átvette ezeket az érveket.

Régóta készült Balog Zoltán lejáratására is

Panyi Szabolcs, a Direkt36 oknyomozó újságírója kulcsszerepet játszott Novák Katalin kegyelmi ügyének médiabeli súlyozásában, bár nem ő volt az, aki először nyilvánosságra hozta az esetet. Az ügy kirobbanása elsősorban a 444.hu 2024. február 2-i cikkéhez köthető, amely feltárta, hogy Novák Katalin 2023 áprilisában kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesének, aki segédkezett egy pedofil igazgató bűncselekményeinek eltussolásában.

Panyi Szabolcs feladata, csakúgy, mint a Szájer-ügynél, itt sem a botrány kirobbantása, hanem az ügy elmélyítése és a háttérkapcsolatok feltárása, annak nemzetközi porondra emelése volt, ami növelte a közfelháborodást és gyorsította Novák Katalin 2024. február 10-i lemondását.

Kollégáival a Direkt36-nál “oknyomozást” végeztek, különösen Balog Zoltán református püspök és korábbi miniszter lehetséges lobbizását tárva fel Novák döntése mögött. Egy 2024. február 12-i cikkben, amelynek Panyi az egyik szerzője, fideszes és kormányzati forrásokra hivatkozva mutatták be, hogyan gyakorolt Balog nyomást Novákra a kegyelem érdekében, kiemelve a református egyház érdekeit és a két szereplő szoros kapcsolatát (pl. közös külföldi utak). Ez a riport tovább erősítette az ügy súlyát, nemzetközi figyelmet vonva rá, itt is Panyi X-posztjai is terjesztették az információt, pl. angol nyelvű összefoglalókkal, és hozzájárult ahhoz, hogy az ügy ne csak Novák, hanem Balog Zoltán felelősségét is fókuszba helyezze, ami végül Balog egyházi pozíciójának elvesztéséhez vezetett.

“Mindenki tudja a szerepét…”

Panyi Szabolcs (Direkt36)

Legaktívabb a kegyelmi ügyben, ahol kollégáival feltárta Balog Zoltán lobbizását Novák döntése mögött, fideszes forrásokra hivatkozva, ami nemzetközi figyelmet irányított az ügyre és gyorsította a köztársasági elnök lemondását. Már 2023 szeptemberében készült rá. Minderről így ír:

Régi cikktervem volt, hogy feltárjam a hosszú évekre visszamenő Balog Zoltán-Novák Katalin kapcsolat eredetét, de végül sosem fogtam bele, mert mindig akadt valami fontosabb. Pedig 2023 szeptemberében Göteborgban, az oknyomozó újságírók nemzetközi konferenciáján a Direkt36 egyik jogászával, Bodrogi Beával még jogi oldalról is átbeszéltük a témát. Hogy Balog egyfajta Raszputyinként, vagy ahogy egy forrás fogalmazott, a köztársasági elnök “lelki és politikai mentoraként” komoly befolyással van a Sándor-palotára, már csak azért is közügy, mivel a második legnagyobb magyarországi egyház (a református) vallási vezetőjéről, illetve az egyházaktól elvileg elválasztva működő magyar állam elsőszámú közjogi méltóságáról van szó.

Nahát.

A Szájer-ügyben jelentős szerepe volt a narratíva formálásában az X-en (twitter) közzétett bejegyzésével. Panyi első bejegyzése (december 1., 12:09 CET) volt az angol nyelven, amiben súlyozza Szájer József nevét. A magyar ellenzéki média (pl. 444.hu, Telex.hu) percekkel és/vagy órákkal korábban publikált cikkeket Szájer nevével, közvetlenül a politikusi lemondó nyilatkozat után. A közösségi médiában is voltak korábbi spekulációk (november 29–30.), de ezek nem hivatalos források, viszont a balliberális újságírók posztoltak róla Panyi a botrány kontextusba helyezésére és nemzetközi terjesztésére koncentrált. Az ő thread-je (11 000+ like, 4000+ repost) kulcsfontosságú volt a hipokrácia-narratíva (Szájer alkotmányozó szerepe vs. botrány) terjesztésében, a nemzetközi média átvette az érveit. Az aktuális “Szőlő utcai botrányban” nem említve közvetlenül, de Direkt36 általános oknyomozói szerepe illik a “rendszerbeli hibák feltárásához.”

Kaufmann Balázs (444.hu)

Ő a “hős”, aki a kegyelmi ügyet hírügyeletesként kiszúrta, megírta, kirobbantotta…Rogán Antal privát londoni útján is ott volt, gyakorlatilag kizsarolt egy interjút a minisztertől. Jó kérdés, honnan tudta, hogy a titokminiszter éppen melyik hotelben szállt meg családjával…?

És az is számos esetben kiderült róla, hogy olyan védett politikusok, mint a külgazdasági és külügyminiszter közelébe sem okoz gondot számára közel kerülnie. Emlékezetes, hogy Szijjártó Péternek olyan védett iratot lobogtatott, aminek megszerzése szinte a nullával egyenlő egy újságíró számára, de ő volt az, aki erőteljesen próbálta meg Varga Juditot is lejáratni, aki nem kicsit tette helyre nyilvánosan a videós tudósítóból lett oknyomozó sztárt, akit nem mellesleg fel lehet bérelni bizonyos ügyek megjelenítésére a médiában. Ezt jobb helyeken “bértollnoknak” hívják.

Kaufmann Balázs megszólalásai a kegyelmi ügyben – Elemzés a szóhasználatról és a kontextusról

Kaufmann Balázs, a 444.hu újságírója a 2024-es Novák-kegyelmi ügyben kulcsszerepet játszott, mint a botrányt először nyilvánosságra hozó újságíró. Megszólalásai – elsősorban interjúkban és a saját médiamegjelenéseiben – jellemzően visszafogottak, tényközpontúak, de finoman meglepődött hangvétellel árnyalják a narratívát. Ezeket a nyilatkozatokat főként a cikk megjelenése utáni hetekben tette, amikor a lavina már beindult: Klubrádiós interjú (2024. február 9.), YouTube-videó a 444 csatornáján (2024. február 11.), valamint egy szlovákiai interjú a Denník N-nek (2024 körül).

A Klubrádiós-interjú (2024. február 9.): „Meglepő, hogy konkrét következménye lett..”

Kaufmann itt a botrány eszkalációjáról beszél: „Meglepő, hogy konkrét következménye lett a kegyelem-botrányt feltáró cikksorozatnak” – ez a kifejezés („meglepő”, „konkrét következmény”) hangsúlyozza a váratlanságot, miközben implicit módon bírálja a korábbi ügyek „következménymentességét” (pl. hasonló botrányoknál ritka a lemondás). Szóhasználata tárgyilagos: „hírügyeletben olvasott egy levelet”, „lépésről lépésre bogozta ki a történet szálait” – metaforikus elemek („bogozta ki”, „szálak”) dinamikát adnak, de nem szenzációhajhász; inkább a nyomozói munkát emeli ki. Kerüli a személyiségekre irányuló támadásokat (pl. nem mondja „Novák hibázott”), helyette a rendszerre fókuszál: „a cikk megjelenése után órákon belül tiltakozások indultak”. Ez építi a hitelességét, miközben érzelmi távolságot tart.

A 444.hu YouTube-videója: „Így készült a 444-cikk, ami után megbukott Novák Katalin és Varga Judit” (2024. február 11.)

Ebben részletesen ismerteti a folyamatot: „Hírügyeletben olvasott egy levelet Novák Katalin kegyelmi döntéséről. Lépésről lépésre bogozta ki a történet szálait”. A szóhasználat itt is precíz: „hitelesítette a kegyelmi rendeletet a Magyar Közlönyben”, „megkereste K. Endre ügyvédjét” – enumeratív stílus („első lépés”, „ezután”), ami transzparenciát sugall. Megjelenik egy enyhe irónia: „nem vette azonnal komolyan” a levelet, ami humanizálja őt, de hangsúlyozza a szkepticizmust.

A cím („megbukott”) drámai, de a szövegben Kaufmann visszafogott: „meglepte a botrány gyors eszkalációja” – ez finoman rávilágít a közvélemény erejére, anélkül, hogy ünnepelné a lemondásokat.

Szlovák-interjú a Denník N-nek

Itt prognosztizál: „Derülhetnek még ki részletek, amelyeknek komoly politikai következményei lehetnek”. Szóhasználata jövőorientált („derülhetnek még ki”, „komoly politikai következményei”) – ez fenntartja a feszültséget, miközben objektív marad. Kerüli a spekulációt, helyette tényeket sorol: „a cikk indította el a lavinát”. Összességében a nyelvezet elemzése mutatja: Kaufmann keveri a descriptív (tényközlő) és a narratív (történetmesélő) elemeket, érzelmi töltettel („meglepő”, „lavina”), de szinte alig érzékelhetően. Ez erősíti a „független újságíró” imázsát, miközben implicit módon kritizálja a hatalmi védelmet.

Titkosszolgálati iratokhoz való hozzáférés? Nem probléma!

Kaufmann több esetben szerzett meg védett információkat, kérdés, hogyan is sikerülhetett ez neki? Így az a dokumentum, ami a KKM orosz kibertámadásairól szóló belső jelentésekhez (2021–2024) kapcsolódik, és amiket a 444 publikált 2024 májusában. Ezek a titkosszolgálati jelentések (pl. NBSZ-dokumentumok), nyilván nem a szél fújta be a postaládájába. De akkor hogyan szerezte meg?

A legelképzelhetőbb verzió az ún. „Whistleblower-szivárogtatás.” Kaufmann és kollégái (pl. Panyi Szabolcs) „belső jelentések és levelek” révén jutottak hozzá. Szijjártó Péter úgy fogalmazott: „titokszolgálati módszerekkel juthatott információhoz”, de Kaufmann cáfolta: „nem ez a helyzet”, hangsúlyozva az etikus forrásokat (pl. anonim tippek).

Képzelhetik, mennyire etikus egy titkosszolgálati jelentést előhúzni a farzsebünkből. Egy olyan újságírónak, aki alig néhány éve még vidéki videós riporterként hirdette magát és lehetett felbérelni bizonyos feladatokra. Mint látható, akár a homofób jelzőt is előszeretettel használta saját hazájának kormányát említve.

Pikáns, hogy éppen ő az, aki a gyermekvédelmi ügyeket annyira a szívén viseli, hogy a kegyelmi ügyet követően nem áll le Varga Judit vegzálásával, sőt, a Szőlő utcai álhír terjesztésben is igencsak aktív szerepet vállal. Mik vannak!

 

A Szőlő utcai botrányban is igencsak aktív: folyamatosan cikkez az ügyészségi nyomozásról, podcastok Juhász kapcsolatairól, áldozatokról (pl. 12 éves Sára esete), és NER-kapcsolatokról.

A 444.hu, a „független-objektív” média zászlóshajója, ami se nem független, sem pedig nem objektív…

A “kegyelmi-ügy” első feltáró cikkét (2024. február 2.) a portál közli, ez az az írás, ami kirobbantotta az ügyet. Szőlő utcával kapcsolatban szintén számos “tényfeltáró írást” jelentet meg (pl. 10 éves panaszok, Juhász NER-kapcsolatai), podcastok a fekete kampányról, kormányinfók riportjai, tisztázva félreértéseket. Szájer ügyében is aktívak.

Telex.hu

Kegyelmi-ügynél aktívan segítenek a botrány habosításában, riportokat közölnek, elemzőket szólaltatnak meg. A Szőlő utcai botránynál számos cikk születik, segítve a pletyka terjedését Semjén Zsolt “árulkodó” reakciójáról, „kis magyar Epstein-ügyként” keretezve, hangsúlyozva a közösségi média szerepét. A Szájer-ügyben sem tétlenkedtek.

És ha azt gondolnák, ezzel vége…nos, tévednek. Sajnos.

Folytatjuk!

 

Kapcsolódó:

Álhírek, titkosszolgálati játszmák és a gyermekvédelem – Lejárató hadjárat az Orbán-kormány ellen?