A régészeket is megrendítő lelet került elő a kiskunlacházi Árpád-kori templom feltárása során
Kora középkori, valószínűleg szarmata temetkezések nyomait is megtalálták a régészek a templomrom falai alatt a Pest vármegyei településen – mondta el a Vasárnap.hu-nak Rácz Tibor ásatásvezető régész.
Az elmúlt két hét folyamán tervásatás zajlott Kiskunlacháza déli részén, az egykor önálló Pereg település Úrhegy nevet viselő magaslatán, ahol egykor templom állt, melyet egyetemisták és önkéntesek segítségével tárt most fel a Ferenczy Múzeumi Centrum.
A Vasárnap.hu helyszíni tudósításából Olvasóink megtudhatták, hogy a régészhallgatók számára tanásatásként is funkcionáló tudományos munka egyik nemes célja az, hogy emlékhely, közösségi központ jöjjön létre a területen. Az önkormányzat láthatóvá, sétálhatóvá tenné a templomromot műemléki helyreállítás révén. 
„A régészet a hon múltját, viszontagságait, édes és keserű emlékeit keresi”
Izgalmas a lelőhely régészeti múltja is, hiszen az 1860-as években a régészet ősatyjai, Rómer Flóris és Henszlmann Imre szorgoskodtak itt, az ő ásonyomaikon folytatták a munkát a maiak.
A 19. századi ásatásnak több korabeli újság is figyelmet szentelt. A Közösségi Régészeti Egyesület oldala fésülte egybe a korabeli híradásokat.
A Fővárosi Lapok 1864. május 11-én az alábbi rövid hírt osztotta meg a Fővárosi hírek rovatban:
„Henszlman és Romer Fl. régiségbuváraink a peregi pusztára (Pestmegyében) utaztak, mivel ott egy régi temetkező helyre bukkantak.”
A Sürgöny május 15-i számában pedig Réső Ensel Sándor „Pest megye a régészet terén” című írásában részletesen is beszámol az eseményről: „Minden ügynek előmenetelére szükséges a pártfogolás; hazánkban a régészet az, mely különös pártfogolást igényel. A régészet a hon múltját, viszontagságait, édes és keserű emlékeit keresi.”
E nagyszerű felvezető után megtudjuk, hogy Pereg község határában földalatti romok kerültek elő, és ezek vizsgálatára bizottmányt küldtek ki. „A bizottmány erélyes tagja Kármán Lajos felkérte megjelenésre az akadémiai tagok régészet képviselői közül Henszlman Imre, Ipolyi Arnold és Rómer Flóris urakat, ugy az e téren napszámoskodó, jelen czikk közlőjét.” 
A küldöttség május 5-én érkezett az Árpád gőzössel Ráckevére, ahol „a város lelkes főbírája, Gózon István vezetése alatt, taraczk durrogásokkal fogadta.” Itt megszemlélték a gótikus stílusú szerb templomot, majd másnap, május 6-án, több kocsin, műkedvelők társaságában a dunai hídon át utaztak Peregre, ahol a községháznál ismét lelkes fogadtatás várta őket. A bizottmány előbb egy római faragványt szemlélt meg, mely a rom területén került elő, majd az ásatás helyszínére vonultak. „Pereg község alsó végében, úgynevezett sz.-miklósi urhegy-düllőn van a felfedezett rom, egy jókora dombon, melynek fele Kátai Ádám, fele Gubovics Mihály gazdaemberek birtokán esik; az első szántás alkalmával, (1864. ápril 22. pénteki napon) ekéjével kőbe akadván, vette észre a romalapokat és tudatta; saját részét megásatás végett a közel lakó laczháziaknak engedte által…” A lacháziak jó négy napig ástak, mígnem előkerült az említett római kő, illetve „találtatott egy csontház is, melyben töméntelen emberi koponyák, mell-, lábszárcsontok találtattak.”
Henszlmann Imre vezetésével egynapos hitelesítő feltárás kezdődött:
„férfiak, nők, öregek, fiatalok, kapával, ásóval, kosarakkal kezdtek a működéshez. Kármán L. főbíró szórta a buzdító szavakat, Henszlman Imre jelölte ki az ásatási pontokat, alulírott tettleg járt elöl. Délre az alapfalak kivehetők voltak… Délután, munka végeztével Kármán Lajos főbiró néptánczot rendeztetett, a község fiaiból alakitott magyar banda kifogyatlan volt a csárdások húzásában. A nap kedvesen telt le s régészi naplónkban feledhetlen lesz.”
Szarmata sírokat is találtak
Az úrhegyi dombon található templomromot tehát a ma „régiségbúvárai” újra föltárták. Előző tudósítunk óta is egy sor érdekes lelet bukkant felszínre. Rácz Tibor számolt be a részletekről.
Elmondta, hogy munkájuk oroszlánrészét a templom körüli temető feltárása jelentette, „több mint 100 temetkezést bontottunk” – számolt be róla, s kitért arra is, hogy teljes egészében kibontották a templomot, a falainak a felszíne mindenhol láthatóvá és dokumentálhatóvá vált.
Nem meglepetés, hogy a temetkezések zöme roncsolt, bolygatott volt, „hiszen templom körüli temetőben a temetkezések egymást vágják” – mondta. „Volt 10-15 olyan temetkezés, ami viszont teljes egészében épen, anatómiai rendben került elő. Mivel ezek középkoriak, keresztény temetkezések, nem nagyon volt mellékletük, csak ruhatartozékuk, amelyek közül jellemző módon a férfiaknak az övverete maradt meg, illetve néhány gyűrű. Szórványban és a templom körüli temető földjében kerültek elő gyűrűk, illetve a hajadonoknak, a kislányoknak a pártája maradt meg” – sorolta. 
A gyöngyös-rugós párták szövetmaradványokkal együtt maradtak meg. Ezüstből készült pártaveretet is találtak.
A temető építését megelőző időszakból is találtak temetkezéseket. Fél tucat olyan keletelt, azaz nyugat-keleti tájolású sírt találtak, amelyek megelőzték a templom építését, ugyanis a templom falai alól lógtak ki.
Ez azonban nem minden, ugyanis
„a sekrestye területén belül találtunk két olyan temetkezést, amelyek korszakban megelőzték az érett középkort. Ezek valószínűleg szarmata temetkezések, tehát kora középkoriak, ugyanis a tájolásuk teljes egészében eltért az érett középkori temetkezésektől: észak-déli tájolásúak. Az egyiknek voltak mellékletei: egy bikónikus orsógomb, illetve négy darab borostyángyöngy
– magyarázta Rácz Tibor.
Az Árpád-kori temetkezések közül is több rejtett különösen érdekes, sőt megrendítő leleteket. Rácz Tibor elmondta, hogy a találtak gyermektemetkezéseket is.
„Kettő olyan is volt, amikor azonos mélységben, azonos tájolással temettek el gyermekeket, és ezek közül az egyik pár fogta egymás kezét, ez elég megrendítő látvány volt”
– mondta, s hozzátette hogy előkerült egy nagyon robosztus vázú férfi temetkezés is, anatómiai rendben. Utóbbinak volt egy harci sérülése a fején, egy hatalmas hasadás, ami begyógyult, tehát túlélte a csapást az illető. A férfinak egy vascsatot találtak dereka táján, illetve a sírföldjéből előkerült egy gyűrű. 
Rácz Tibor beszélt arról is, hogy 12. században épült, a török kor elején elpusztult templom pontosabb építési idejéről bizonyosan árulkodó fémleleletek is találtak a templom falai mentén előkerült alapozási árok foltjaiban. E keltező értékű leleteket restaurálásuk után lehet majd „szóra bírni”.
Kapcsolódó:
A régészet ősatyjainak ásónyomain haladva tárják fel Kiskunlacháza Árpád-kori templomát
Vezetőkép: Rácz Tibor ásatásvezető régész. Fotó: Vasárnap.hu/Kricskovics Antal
