Módosulnak az állampolgárság felfüggesztését szabályozó törvények, Polt Péter az Alkotmánybíróság új elnöke
Itt van, miről döntött ma az Országgyűlés!
Az Országgyűlés szerdán 134 igen és 48 nem szavazattal, hat tartózkodás mellett elfogadta a magyar állampolgárság felfüggesztésével kapcsolatos törvények módosításáról szóló javaslatot. Polt Pétert megválasztották az Alkotmánybíróság (AB) új elnökévé, Kozma Ákos lett az AB új tagja, Nagy Gábor Bálintot pedig legfőbb ügyésznek választotta a parlament.
A változtatás lehetőséget teremt arra, hogy az állam határozott időre felfüggessze azon személy magyar állampolgárságát, aki magyar állampolgársága mellett valamely nem EGT-állam állampolgárságával is rendelkezik, és magyar állampolgársága veszélyt jelent Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára, miközben a felfüggesztés arányos intézkedésnek minősül a veszély súlyához és az érintett személyek jogi, társadalmi helyzetéhez képest.
A veszély különösen akkor állapítható meg, ha az érintett személy harmadik állam hadseregében vagy annak közszolgálatában szolgál, kivéve, ha a szolgálat nem önkéntes, a szolgálat Magyarországgal szövetséges államban történik, illetve annak jellege és tartalma nem alkalmas veszély előidézésére.
Szintén megállapítható a veszély, ha az érintett idegen hatalom, illetve szervezet képviseletében, megbízásából esetleg érdekében Magyarország szuverenitását, alkotmányos rendjét vagy nemzetbiztonságát sértő tevékenységet végez, olyan szervezetnek tagja vagy olyan szervezettel tart fenn kapcsolatot, ami a nemzetközi jog szerint terrorszervezetnek minősül, illetve jogerősen elítélték olyan bűncselekmény miatt, ami a Büntető törvénykönyvről szóló törvény szerint súlyosan veszélyezteti a közrendet, a közbiztonságot vagy az alkotmányos rendet.
Az állampolgárság felfüggesztéséről a kormány rendeletében kijelölt miniszter dönt, a felfüggesztés időtartama pedig legfeljebb tíz év lehet.
A kijelölt miniszter az állampolgárság felfüggesztéséről rendelkező határozat meghozatalához szükséges tényállás tisztázásának érdekében bizonyítási eljárást folytathat le. A miniszter az eljárást akkor szünteti meg, ha az állampolgárság felfüggesztésének okai nem állnak fenn, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján annak feltételei nem bizonyítottak.
Akinek a magyar állampolgárságát felfüggesztették, az a határozattal szemben a véglegessé válásától számított harminc napon belül nyújthat be keresetlevelet, amit a kijelölt miniszter 15 napon belül továbbít a Kúriának.
Aki a felfüggesztés hatálya alatt hitelt érdemlően bizonyítja, hogy állampolgárságának visszaállítása Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára nem jelent veszélyt, annak állampolgársága visszaállítható.
A keddi vita során Törő Gábor (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója kiemelte, a testület által elfogadott módosító javaslatban egyértelműsítették, hogy amennyiben az érintett személy több állampolgársága közül akár egy is EGT-állam állampolgársága, úgy vele szemben a felfüggesztés nem alkalmazható.
Kozma Ákos az Alkotmánybíróság új tagja
Titkos szavazáson, 134 igen, 13 nem szavazattal az AB tagjává választották tizenkét évre Kozma Ákost, az alapvető jogok biztosát, aki szeptember 26-án lép majd hivatalba.
Kozma Ákost 2019 júliusában választotta a parlament ombudsmanná és 2019 szeptembere óta tölti be a posztot. Kozma Ákos hivatalba lépésével teljes lesz a 15 fős Alkotmánybíróság létszáma.
Nagy Gábor Bálint az új legfőbb ügyész
A képviselők szintén titkos szavazáson – 134 igen, 13 nem szavazattal – döntöttek arról, hogy kilenc évre legfőbb ügyésznek választják Nagy Gábor Bálintot, a Legfőbb Ügyészségre beosztott főosztályvezető ügyészt. A korábbi legfőbb ügyész, Polt Péter 2000 és 2006, valamint 2010 és 2025 között töltötte be a posztot. A parlament májusban alkotmánybíróvá választotta, ezért lemondott hivataláról. Az új legfőbb ügyészt Sulyok Tamás köztársasági elnök javaslatára választották meg a képviselők. Az Alkotmánybíróság elnöke, új tagja és a legfőbb ügyész is esküt tett a parlament előtt, amelynek ülésén az államfő is részt vett.
Az önkormányzatok saját hatáskörben szabályozhatják a településük fejlődését
A parlament 140 igennel, 41 nem és hat tartózkodás ellenében elfogadta a helyi önazonosság védelméről szóló törvényjavaslatot, ami lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy saját döntésük alapján szabályozzák településük fejlődését.
A jogalkotó hangsúlyozza, hogy a túlzott mértékű lakosságbővülés vagy a tömeges ingatlanvásárlás több településen is a fiatalok kiszorulását és a település jellegének sérülését vagy elvesztését eredményezte.
Az új jogi eszközökkel a közösségek hatékonyabban védhetik meg életformájukat a kívántnál nagyobb mértékű betelepülés és az ingatlanvásárlások negatív hatásaival szemben.
Alkotmányos jog marad a készpénzhasználat
Az Országgyűlés 143 igen, hét nem szavazat és 31 tartózkodás mellett szavazta meg az egyes törvényeknek a készpénzhasználattal összefüggő módosításáról szóló javaslatot.
A négy jogszabályt érintő módosítás preambuluma kimondja: „Magyarországon alkotmányos jognak tekintjük a készpénzhasználatot. A készpénz nemcsak törvényes fizetőeszköz, a készpénzhasználati jog védelme a személyes szabadság, adatvédelem és társadalmi igazságosság egyik alapköve. Lehetővé teszi az emberek számára, hogy szabadon válasszanak fizetési módot”.
A törvényjavaslat vitájában elhangzott: az elektronikus pénzforgalom alapvető fontosságú a gazdaság működéséhez, ugyanakkor a pénzügyi tranzakciók teljes digitalizációja és a készpénzhasználat korlátozása, megszüntetése nem lehet cél. Emellett szempontként merült fel, hogy a magyar emberek a készpénzes fizetést továbbra is preferálják.
A módosítással a fogyasztóvédelemről szóló törvényben, továbbá a kereskedelemről szóló törvényben és a szolgáltatási tevékenységről szóló törvényben kimondják, hogy a fogyasztót megilleti a készpénzhasználat joga mint fogyasztói jog. Rögzítik továbbá, hogy a föld tulajdonának átruházása esetén a szerződésben szereplő ellenértéket készpénzben is lehet teljesíteni.
Forrás: Origo, Vezetőkép. MTI/Purger Tamás
