Nem elveszítettük, elvesztegettük Európát, már csak a maradékát éljük fel

Hetvenöt évvel ezelőtt a mélyen hívő katolikus Robert Schuman terve megadta a lehetőséget Európának a békére. A békén túl pedig a megbékélésre. A kérdések ugyanakkor, amelyekre ő választ keresett, máig aktuálisak. Sőt, miután a jólét kiiktatta Istent, mára Európa maradékát éljük fel. Európát gazdaság önsúlya még rángatja előre, de végeredményben elvesztegetjük. A Szent István Intézet mini-konferenciáján fontos gondolatok hangzottak el arról, hogyan tovább, ha az Európa-terv gellert kapott… 

A II. világháborút követő európai integrációs folyamat első fontos mérföldköve, a Robert Schuman nevéhez kötött terv bejelentése volt, amelyet a francia külügyminiszter 1950. május 9-én Párizsban vázolt fel. A kereszténység talaján fogant gondolat az európai nemzetek közötti béke és a békés fejlődés ígéretét hordozta. A Szent István Intézet Schuman ’75 címmel előadásokkal és kerekasztal-beszélgetéssel idézte fel, honnan indult, és mikor kapott gellert az elképzelés.

Schumnan mit gondolna a migrációról és a keresztények gúnyolásáról?

Dr. Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet igazgatója elöljáróban arról beszélt, Robert Schumant ma az Európai Unió lelkiismeretének tartják, akivel már életében is nehezen tudtak mit kezdeni azok, akiket például zavart, hogy folyton imádkozik. A Schuman-terv elmúlt 75 évére emlékezni véleménye szerint azért is fontos, mert felveti annak kérdését, maga Schuman mit gondolna a mai Európáról.

Hogyan vélekedne egy olyan közösségről, ahol gúny tárgya a kereszténység, ahol kikezdték a család eszméjét?

Ahol migrációval próbálják megoldani a népesedési és gazdasági problémákat.

A demokrácia, amely keresztényellenes, önmaga karikatúrájává válik, végül pedig anarchiába süllyed

– vélte  Máthlé Zsuzsa, aki szerint ezért is fontos az alapeszméket felidézni.

Európa még mindig a világ legjobb helye

Hölvényi György a KDNP EP-képviselője előadását azzal kezdte, az Európai Parlamentben vállalt egyik feladatainak köszönhetően Európán kívülre is sokat utazik. Különösen Afrikába. Mint kiemelte, a világ más tájainak minden szépsége és egyedisége ellenére Európa még mindig a világ legjobb helye, mind élhetőségében, mid lehetőségeiben, mind atmoszférájában. Éppen ezért különösen fontos kérdés milyen most Európa és milyennek kellene lennie.

A cselekvő szeretet mindennek az alapja

A Schuman-tervre áttérve arról beszélt, maga az elképzelés lényegében egy különleges ember látásmódja, amely a II. világháború utáni Európa jövőjére próbált reflektálni. Akkor is ugyanaz volt a kérdés: legyen e közös fennhatóság; nemzetek közötti, vagy nemzetek fölötti legyen az együttműködés? Hogyan lehet az újjáépítés mellett a megbékélést is elérni, ami több, mint a puszta béke. És amely elhozhatja az anyagi biztonságot is. Mint Hölvényi György megjegyezte,

ezek a kérdések ugyanúgy ma is igazak.

A fenti problémákra Schuman válasza a gyakorlati szolidaritás eszméje volt, amely az egyház szociális tanításában „cselekvő szeretetként” jelenik meg. Az EP-képviselő szerint ez az az eszme, amelyre az EU alapult, de amitől a mai Brüsszel lényegesen eltávolodott. Ezt mutatja, mennyire túlterjeszkedett Európában egy nemzetek feletti intézményrendszer,

amely túlhatalmat gyakorol és teljesen figyelmen kívül hagyja a szolidaritást, az egyéni jelleget, egyéni igényeket.

Teljes szereptévesztés, hogy az uniós intézmények ma bürokratikus és pártérdekeket képviselnek. Hölvényi György megjegyezte, Ferenc pápa nem véletlenül hangoztatta, milyen gyenge Európa nemzetközi politikai ereje, válaszai. Mindez annak köszönhető, hogy az intézményrendszere a pénzvilág befolyása alá került a közjó rovására. A túl sok saját érdek, a pénzvilág, az önző liberális értékrend gyengíti el Európát.

Schumannál is mélyebbre kell mennünk a megújuláshoz

Hölvényi György kiemelte, Európának e mai helyzetében is Schuman tervéhez kell visszanyúlnunk a megoldást keresve. Mint kiemelte, Schuman a német és francia kiegyezés után versenyt szeretett volna, de egyenlő esélyekkel. Mára nagy kérdés, hogy megmaradtak e az egyenlő esélyek, mint inkább csoportérdekek harca folyik Európában. Tény, hogy Európát nem lehet egy csapásra felépíteni, integrálni, és hogy ebben előrehaladjunk, vissza kell térnünk a szolidaritáshoz, és ami Schuman elképzeléseinek alapját képezi: a jézusi tanításhoz. A szolidaritás, amit Schuman elvár, az nem értelmezhető a jézusi tanítás nélkül.

Az emberközpontúság ismeretlen az izmusok számára

Ugyanakkor feladat hárul a politikára, a politikusokra is, különösen a kereszténydemokratákra – emelte ki Hölvényi György, hozzátéve, a politika ebben az értelemben egy hit alapú misszió kell legyen. Közvetetten, de folyamatosan kell megújulni, így a kereszténydemokrácia és annak képviselői elkerülhetik az újabbnál újabb ideológiák kiszámíthatatlanságát. Az EP-képviselő úgy vélte,

a kereszténydemokráciának emberközpontúnak kell lennie, még akkor is, ha ez ma nem érvényesül sem Európában, sem az egész világon.

A másikban a teremtett embert kell látni, ez egy olyan egyedi szemszög, látásmód, amellyel más politikai irányzatok, ideológiák nem rendelkeznek. Ráadásul ennek a látásmódnak a kultúráját terjeszteni kell.

A teremtett ember méltóságát kell középpontba állítani akkor, amikor az egydimenziós ember eszméje uralkodik, vele a hatalom, az érdek, az önzés, és amelynek egyetlen korlátja mára a lebukás maradt.

A jólét kiiktatta Istent

Hölvényi György megjegyezte, a jólét behálózta a kereszténydemokrácia bázisát, és kiiktatta Istent. A materializmusok Keleten és Nyugaton egyaránt kikezdték a hitet. A kereszténység emiatt nem tömegeszme, de a keresztényeknek akkor is felelősségük van. A politikus úgy vélte, új civilizációs kultúrát kell teremteni a kereszténység alapjain, ehhez azonban az embernek föl kell fejeznie a saját hitét, és a párbeszéd képességét.

Francia is, német is, katolikus is

Dr. Nádor Koppány Zsombor, a Szent István Intézet kutatási igazgatójának elöljáróban kiemelte, egy olyan ember, olyan politikus volt az Európai unió alapítója, aki egyszerre volt német, francia és luxemburgi. Ráadásul hitvalló európai politikus, akinek a boldoggá avatása jelenleg is folyamatban van. Mindezek a körülmények, amelyek személyiségét meghatározták, tették alkalmassá arra is, hogy hitelesen gondolkozhasson a békéről.

A politikai messianizmus hibás út

Az előadó a kereszténydemokrácia jelene és jövője kapcsán elöljáróban arra hívta fel a figyelmet, a II. Vatikáni Zsinat alapvetően megváltoztatta az egyház politikához, közélethez, általában a demokráciához és a világi keresztényekhez való viszonyát. Megfogalmazza, hogy a keresztény ember része a földi társadalomnak és felelős is érte földi léte során. A kutató úgy vélte, ma a keresztény közösségekben két hibás és ellentétes nézet uralkodott el. Az egyik csoport szerint a politika bűnös dolog, míg a másik a politikai messianizmus felkentjeként önmagától tökéletesnek tartja a keresztény politikát.

Holott sem az egyház, sem a kereszténydemokrácia nem lehet tökéletes. Mivel az ember sem tökéletes.

A kereszténység nem szakít ki a világból

A kérdés ugyanakkor továbbra is megválaszolatlan marad, miként lehet hívőként jelen lenni a világban és a közjót szolgálni. A II. Vatikáni Zsinat és az abból levezethető újabb egyházi tanítások szerencsére kellő muníciót adnak ehhez. Kezdve azzal, hogy támogatják, sőt buzdítják a világi krisztushívőket a társadalmi szerepvállalásra. A kereszténység nem szakít ki a világból, éppen ezért

a világi hívek dolga Isten országát a világban élve is keresni. Kovászként belülről hozzájárulni a világ jobbításához.

A nagyobb hangsúlyt kapó teremtésvédelem nyomán ismét fontos feladat lett a teremtett világ javainak igazságos és fenntartható elosztása. Az állampolgár és hívői magatartás harmonikus egységben kell megférjen egymással, a lelki élet és a világi élet nem szakadhat ketté. Mint a kutató kiemelte, a szociális enciklikák, az Egyház szociális tanítása egy önálló út, amely nem ideológiákra reflektál, hanem utat mutat a keresztényi közéleti és politikai viselkedés helyes formájára.

Elvesztegetjük Európát

A két előadást követő pódiumbeszélgetésen is elhangzottak természetesen érdekes, értékes gondolatok, amelyekből idéznénk néhányat. Halkó Petra, a 21. Század Intézet vezető elemzője egyebek mellett arról beszélt, a Schuman-terv nehézsége abban állt, hogy biztosítania kellett, hogy Európában ne legyen újabb háború. Ehhez ki kellett alakítani az együttműködést és a gazdasági érdekeket is közös nevezőre kellett hozni. Az alapvető elképzelés tehát a nemzetek egyesült Európája, erős országokkal, és a nemzeti sajátosságok tiszteletben tartásával.

Halkó Petra úgy vélte, Schuman és a terve realista volt mára azonban Európa utópiák bűvöletébe esett, ahol az emberek úgy élnek, mint planktonok az óceánban lebegve. Az izmusok ugyanis igyekeztek azt bizonyítani, hogy Isten halott, és a földön kell megvalósítani a paradicsomot. Ebben a földi paradicsomban pedig akkor lehet az ember boldog, ha szabad. Ha megszabadul olyan kategóriáktól, mint a nemzeti hovatartozás, a biológiai nem és a család. Halkó Petra úgy vélte,

nem elveszítjük Európát, hanem el vesztegetjük.

A közép-európai tartalék

Rosonczy-Kovács Mihály, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója szerint a keresztény pártok az elmúlt években, évtizedekben egyre inkább elrejtették keresztény jellegzetességeiket, és a kereszténységet egyfajta centrumpártiságként azonosítják. Ez igaz a CDU-ra is, de Olaszországban is hasonlókat lehet tapasztalni. A szakértő úgy vélte, Közép-Európának vezető szerepet kell vállalnia a jövő Európai uniójában, mert egyedülálló lelki tartalmat hordoz. Ráadásul az itt lévő országokban a kommunizmusnak köszönhetően kialakult egy szellemi immunrendszer is, amely ellenállóbb és gyanakvóbb a különböző modern áramlatokkal ideológiákkal szemben.

A Patriótákat még meg kell keresztelni

Hölvényi György több fontos gondolattal is kiegészítette előadását. Mások mellett kiemelte, hogy Schuman nyomán létrejött egy olyan jóléti társadalom, amelynek Európa jelenleg a tartalékait éli föl. A gazdaság még megy előre egyfajta belső lendülettől hajtva, de az eszmeiségnek már nincs kellő hajtóereje. Mint megjegyezte, bíztató, hogy ezt az emberek is kezdik észrevenni.

Kérdésre válaszolva kitért arra is, személyesen is nehéz volt a számára otthagyni az Európai Néppártot, mert jó műhelymunkát lehetett ott végezni. A Patriótáknál, ahol egy színes és végre szabadon beszélő és gondolkodó csoport jött össze, új feladatok kerültek elő: meg kell keresztelni a Patriótákat.

Merkel teljesen félreérti a kereszténydemokráciát

Dr. Nádor Koppány Zsombor pedig kérdésre válaszolva elmondta, véleménye szerint súlyos csapás volt Európára nézve, hogy Angela Merkel mennyire félreértelmezte a kereszténydemokráciát. A német kancellár nem értette meg, hogy a kereszténydemokrácia nem egy átmenet, vagy egyensúlyi pont a liberalizmus és konzervativizmus között, hanem egy teljesen más, egy harmadik út.

Szólt arról is, új evangelizációra van szükség a politikában is, mivel Nyugaton és Keleten különböző okoknál fogva de megszűnt a hit struktúrája. Felbomlott a keresztény kultúra tudatni hálója, amelybe a korábbi generációk belenevelkedtek, és amihez fordulni tudtak.

Vezetőkép: Varga Ilona/Vasárnap.hu