Eltűnt épületek nyomában – A Magyar Királyi II. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika
A 19. század végére Budapest kórházai elavultak és az Orvosi Kar sem rendelkezett elegendő hellyel a fejlődéshez. E felismerés nyomán a magyar kormány nagyszabású egészségügyi fejlesztésbe kezdett, amely során két korszerű klinikai tömb létrehozását tűzte ki célul az orvosképzés és kutatás fellendítése érdekében.
A belső klinikai tömb már épült, amikor 1895-ben újabb bővítés mellett döntöttek. Az eredeti tervek szerint a Ráday utca és az Üllői út közötti terület lett volna az építkezés helyszíne, azonban a magas telekárak miatt végül a Füvészkert mellett vásároltak ingatlant. Itt kapott helyet a II. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, amely 1898 szeptemberében készült el. Az épületet Kauser József tervezte Tauffer Vilmos professzor szakmai elképzelései alapján. Ez lett az új klinikai tömb első megvalósult épülete, amely hosszú évtizedeken át szolgálta a budapesti anyákat és az újszülött gyermekeket. 
Kauser József az egészségügyi építészet kiemelkedő alakja volt, aki számos jelentős budapesti kórház tervezésében vett részt. Munkái közé tartozik a Szent László Kórház, a Stomatológiai Klinika, valamint a Stefánia Szegény-gyermek Kórház. Az I. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikát is ő tervezte, amely a belső klinikai tömb részeként valósult meg. 
Az épület historizáló stílusban épült, neogótikus és neoreneszánsz elemekkel. Szimetrikus elrendezését hangsúlyos rizalit, díszes bejárat és gazdag téglaarchitektúra jellemezte. Az ablaktípusok változatosak voltak: a földszinten egyenes záródású, az emeleteken félköríves nyílásokkal. A homlokzatot kő díszítések, dekoratív oromzatok, valamint magastetők tették impozánssá. 
A II. világháború során az épületegyüttest több belövés is érte, de komoly károk nem keletkeztek. Igy az eredeti formájában és funkciójában maradhatott fenn egészen az 1960-as évekig. Azonban 1966 és 1973 között az épületet radikálisan átalakították: eltüntették a mozgalmas tetőzetet, a díszítőelemeket és a kétemeletes struktúrát a födémek magasságának megváltoztatásával háromszintesre bővítették. Homlokzatán a korábbi égetett téglaborítást és római cement fedést dísztelen mészkőborítás váltotta fel.
Az átalakításokat a betegellátás javításának és korszerűsítésének igénye indokolta, mégis sokak szerint az eredeti, patinás épület arculatának ilyen szintű elvesztése elkerülhető lett volna. A 2010-es évek közepén a klinikai tömb további fejlesztése valósult meg: az egykori „H” alaprajzú épületet egy észak felé eső, húszezer négyzetméteres, nyolcszintes szárnnyal bővítették a Korányi projekt keretében. 
Bár az eredeti épület ma már csak archív fotókon látható, a klinika továbbra is kiemelt szerepet tölt be a magyar egészségügyben. Jelenleg a Semmelweis Egyetem részeként működik az Üllői út 78/A szám alatt és továbbra is anyák ezreinek biztosít ellátást, akárcsak 1982-ben, a cikk írójának születése idején.
(A cikksorozat hamarosan folytatódik!)
Fecske Gábor László
Vezetőkép: A Magyar Királyi II. Számú Szülészeti és Nőgyógyászeti Klinika. Az épület látképe az 1900-as évek elején. Forrás: FSZEK
