Ellenzéki képviselők Brüsszelben tett jelentései és NGO-k állításai gerjesztik azt a fake news-cunamit hazánkkal kapcsolatban, amelyek aztán már tényként jelennek meg a kötelezettségszegési eljárásokban. A Nézőpont Intézet 2024-gyel kapcsolatban is megvizsgálta, hogyan is terjednek az álhírek a világsajtóban Magyarországról.

Boros Bánk Levente a sajtótájékoztatón elöljáróban felidézte, a Nézőpont Intézet minden évben elkészíti a világsajtóban Magyarországgal kapcsolatosan megjelent közéleti, politikai tartalmú cikkek értékelését, hogy láthatóvá váljon, hogyan is alakul, vagy alakítják hazánk megítélését a világ színpadán.

Nőtt az „érdeklődés” hazánk iránt

Mint megjegyezte, összességében 2024-ben tovább emelkedett a Magyarországgal kapcsolatos hírek száma, azaz a hazánk iránti „érdeklődés”, amelyet idén döntően a soros uniós elnökség és hazánk békemissziójának megítélése dominált. Csak összehasonlításként: 2021-ben a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos magyar intézkedések voltak leginkább terítéken, míg 2022-ben és 2023-ban hazánk viszonya az orosz-ukrán háborúhoz.

Túlsúlyban a negatív cikkek

Boros Bánk Levente kiemelte, összességében megállapítható az is, hogy ugyan néhány százalékkal növekedett a pozitív cikkek aránya, de továbbra is 40 százalékkal a negatív hírek dominálnak a világsajtóban Magyarországgal kapcsolatosan.

Elképeszt állítások, amiket már cáfolni sem érdemes

Az elemző kitért arra, a hazánkról terjedő fake news cikkeket két nagyobb osztályba lehet sorolni, egyrészt van, amikor egyes politikusok tesznek teljesen képtelen nyilatkozatokat hazánkkal kapcsolatban;

• a Corriere della Sera-nak adott interjújában Manfred Weber az Európai Néppárt politikájáról és az Unió politikai kérdéseiről beszélt, amelyben arra utaló kijelentést tett, hogy Marine Le Pent Oroszország, Orbán Viktor magyar kormányfőt pedig Kína finanszírozza.

A nagyobb csoportba ugyanakkor azok a cikkek tartoznak (a tavalyi évben mintegy kilencezer), amelyek konkrétumok nélküli rosszindulatú hangulatkeltésre alkalmasak. Utóbbiak előszeretettel alkalmaznak évek óta visszatérő, a balliberális médiából visszaköszönő valótlan toposzokat. Boros Bánk Levente kitért arra, hogy az utóbbi kategóriát több további csoportba is szét lehet osztani, néhány fontosabb témakört külön is érdemes ugyanakkor példákkal illusztrálva kiemelni:

• A SAJTÓSZABADSÁGGAL kapcsolatban a la Repubblica cikkében azt állította, hogy Magyarországon a televízióban nem eshet szó a politikáról és még beszélgetős műsorok sincsenek az országos televízióiban.
• Az IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS témakörében a magyarverő Ilaria Salis szabadon bocsátásának kérdésével kapcsolatban az olasz la Repubblica „óriási hazugságnak” nevezte Kovács Zoltán azon X-en tett megállapításait, hogy „a kormánynak, mint bármely más modern demokráciában, nincs ellenőrzése a bíróságok felett”. A cikk kifejtette, hogy 2010 óta Orbán „csápjai” szétterjedtek a magyar bíróságokon.
• A DEMOKRÁCIA/DIKTATÚRA témájában a Do Rzeczy a VSquare információira hivatkozva azt állította, hogy arcfelismerő szoftverrel ellátott térfigyelő kamerákat telepítenek Magyarországra.
• Az ANTISZEMITIZMUS/RASSZIZZMUS témakörében a Neue Zürcher Zeitung a Soros György elleni kampányt hozta fel példaként, az író szerint a kormány egyértelmű antiszemita célzásokkal támadta a milliárdost.

A 2024-es év speciális témája volt a kegyelmi ügy, amellyel kapcsolatban

• a Corriere della Sera azt közölte, hogy valójában maga a miniszterelnök kérte a kegyelmet, hogy ilyen brutális eszközökkel szabaduljon meg Novák Katalintól és Varga Judittól.

Eddig csak az ellenzéki képviselők jártak Brüsszelbe jelenteni

Boros Bánk Levente előadásában arra is kitért, vizsgálatuk kiterjedt annak megvizsgálására is, hogyan terjed a hazánkkal kapcsolatos fake news, és annak milyen hatásai vannak. Mint kifejtette, a korábbi gyakorlat szerint egy magyarországi ellenzéki politikus, jellemzően EP-képviselő Brüsszelben zárt ajtók mögött és a nyilvánosság előtt tett hazánkban különben már jól ismert állításokat. Ezeket a vádakat beemelték azokba a jelentésekbe, amelyek nyomán aztán különböző eljárások indultak hazánk ellen. Ilyenformán a vádak már jelentésekkel és eljárásokkal megerősödve tértek vissza a magyar sajtóba,

vagy ellenzéki politikusok hozták haza, és visszhangozzák a mai napig a magyar közéletben.

A fake news, ami az NGO-tól indul

Az elemző szerint ugyanakkor felsejlik egy másik, hálózatszerű módszer, amely lényegében a Magyarországon tevékenykedő, magyarországi képviselettel rendelkező olyan NGO-któl indul, mint például a Transparency International. A szervezetek által megfogalmazott állításokat azután nemcsak a hazai balliberális sajtó veszi át, hanem azok a már nemzetközi újságírói közösségek is, amelyekben a már említett magyar balliberális sajtótermékek tagok. Az ismertebb nevek közül ilyen a 444, a Direkt36 vagy az Átlátszó. A nemzetközi sajtó ezeknek a nemzetközi újságírói közösségeknek az utánközléseit veszi át, így kerülnek be hasonlóképpen a hazánkról szóló jelentésekbe, eljárásokba már tényként.

A fake news tartalmak tehát a hazánkban tevékenykedő NGO-któl indulva a magyarországi szerkesztőségek közvetítésével, nemzetközi együttműködéseken keresztül, a nemzetközi sajtó tolmácsolásával jutnak el Brüsszelbe, és valójában egy véleményklímát alakítanak ki

– fogalmazott Boros Bánk Levente, és kiemelte, ez alapvetően határozza meg a hazánkról kialakult általános megítélést nemcsak a nemzetközi sajtóban, de az Európai Parlamentben és a Bizottságban is.

Az elemző végezetül kitért a finanszírozás kérdésére is, amellyel kapcsolatban kiemelte, az első látásra átláthatatlan rendszer tulajdonképpen alkalmas arra, hogy az ezirányú összeesküvés-elméleteket a valóság tárgykörébe utaljuk át. Mint elmondta, a pénzeket elosztó társaságok mögött olyan szervezetek állnak, mint például a Soros-alapítvány, de időközben felzárkózott a finanszírozók közé az Európai Bizottság is. Donald Trump döntéseinek köszönhetően egyre több információ jelenik meg a demokrata irányítás alatt állt amerikai kormányzat hasonló részvételéről.

Vezetőkép: Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója beszédet mond az intézet Sajtószabadság Magyarországon 2023 című elemzését bemutató rendezvényén Budapesten. Fotó: MTI/Balogh Zoltán