„Minden kultúra és nyelv javát szolgálja” – ezt üzente a pápa a párizsi mesterséges intelligencia-csúcsra
A francia fővárosban február 10-11-én tartott csúcstalálkozó alkalmából Ferenc pápa eljuttatta Emmanuel Macron elnöknek címzett üzenetét, amely arról szól, hogy a szív algoritmusa megvéd minket a technológia helytelen felhasználásától. „A mesterséges intelligencia segítse a fejlődést, a szegénység felszámolását, és a föld valamennyi kultúrájának, nyelvének érvényre juttatását” – írta a Szentatya üzenetében, melyet a Vatican News közölt.
A Szentatya már tavaly, a dél-olaszországi Pugliában tartott G7 találkozón rámutatott: garantálni és védelmezni kell az ember lényegi ellenőrző pozícióját a mesterséges intelligencia-programok döntési folyamatai fölött. Ha nincsenek meg ezek a kontroll-mechanizmusok, akkor a mesterséges intelligencia (MI) az emberi méltóságot fenyegetheti. A párizsi csúcstalálkozón részt vevő szakértők és aktív politikai szereplők jelenléte örvendetes.
A szív nem csalja meg az embert
Ferenc pápa elismerő szavakkal illeti üzenetében egy olyan politikának a támogatását, amely az emberiség megóvását célozza, és megakadályozza azt, hogy a MI felhasználása leszűkítse a valóságot számok halmazává, előregyártott kategóriákba zárja, és uniformizáló antropológiai, társadalmi-gazdasági és kulturális modelleket kényszerítsen ránk. Dilexit nos – k. enciklikájában a pápa a szív algoritmusáról beszélt Pascal nyomán – akinek születése centenáriumára apostoli levelet is írt. Az algoritmusokat lehet arra használni, hogy megtévesszék az embert, de a szív a maga legbensőbb és igaz érzelmeivel nem csalhatja meg az embert. Csak az emberi szívből értjük meg a létezés értelmét – idézte Pascalt a pápa, majd egy nagy francia filozófus, Jacques Maritain gondolatát: „A szeretet többet ér az intelligenciánál”.
Mindenkit be kell vonni
Az új technológiát a közjó szolgálatába kell állítani. A mesterséges intelligencia hathatós eszközt adhat a tudósok és szakértők kezébe, akik újító és kreatív megoldásokat keresnek bolygónk ökológiai fenntarthatóságára. Ne feledjük azonban, hogy jelenleg a MI-rendszerek működtetése tetemes energiát emészt fel – figyelmeztet a pápa. Ennek a témának szentelte a tavalyi Béke Világnapra írt üzenetét is a Szentatya, amelyben aláhúzza: a MI szabályozásáról szóló vitákban valamennyi érdekelt fél hangját meg kell hallgatni, beleértve a szegényeket, a kitaszítottakat, és mindazokat, akiket gyakran nem vesznek figyelembe a globális döntési folyamatokban. A párizsi csúcstalálkozó segítse elő egy közérdekű platform létrehozását a MI-val kapcsolatban, hogy minden nemzet megtalálja az új technológiában a fejlődési lehetőséget, a szegénység elleni küzdelem eszközét, továbbá a helyi kultúrák és nyelvek védelmét szolgálja. Csak így tudnak a föld népei hozzájárulni az adatok létrehozásához, melyeket a MI felhasznál majd, így képviselve az egész emberiséget jellemző valódi változatosságot és gazdagságot.
Jobbá válik-e az ember a haladással?
Antiqua et Nova – címmel január 28-án jegyzéket adott ki a Vatikán a mesterséges intelligencia etikai szempontjairól. A pápa annak a kívánságának ad hangot, hogy a következő csúcstalálkozók részletesebben vizsgálják meg a MI szociális hatásait az emberi kapcsolatokra, a tájékoztatásra és a nevelésre nézve. Az alapkérdés mindazonáltal továbbra is antropológiai jellegű, vagyis, hogy a technológiai haladás jobbá teszi-e az embert, lelkileg érettebbé válik-e általa, jobban tudatában lesz-e emberi méltóságának, felelősebb, másokra nyitottabb lesz-e, különösen a rászorulók és a gyengék irányában? Ne feledjük, hogy legvégső kihívásunk mindig is az ember lesz – zárul Ferenc pápa üzenete a párizsi mesterséges intelligencia-csúcsra.
Vezetőkép forrása: Facebook/Vatican News
