J.D. Vance: A szélsőbaloldaliak gyűlölik a saját országuk polgárait

Nagy port vert fel a közösségi médiában J.D. Vance, az Egyesült Államok alelnökének csütörtöki interjúja, amelyben az „ordo amoris” („helyesen rendezett szeretet”) katolikus fogalmát idézte a bevándorlási politikáról folyó társadalmi vita kapcsán.

A Fox News műsorvezetőjének, Sean Hannitynek nyilatkozva Vance úgy vélekedett, hogy „a szélsőbaloldal” az Egyesült Államokban hajlamos „több együttérzést” tanúsítani az illegálisan az országban tartózkodó emberek iránt – beleértve azokat is, akik bűncselekményeket követtek el – , mint az amerikai állampolgárok iránt.

„Amerikai vezetőként, de amerikai állampolgárként is, az én együttérzésem elsősorban a polgártársaim felé irányul. Ez nem azt jelenti, hogy gyűlölném a határainkon kívüli embereket”

– fejtette ki Vance.

„Van ez a régimódi koncepció – és szerintem egyébként egy nagyon keresztény koncepció – , hogy szereted a családodat, aztán szereted a szomszédodat, aztán szereted a közösségedet, aztán szereted a polgártársaidat a saját országodban, és csak ezután következhet a világ többi része”

– mondta.

Később – aznap este – az alelnök a közösségi médiában válaszolt egy brit professzornak és politikusnak, Rory Stewartnak, aki Vance megjegyzéseit „a János 15:12-13 bizarr értelmezésének” és „kevésbé kereszténynek, inkább pogánynak, törzsinek” titulálta. A Stewart által hivatkozott bibliavers így szól: „Az az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket.”

„Csak keress rá a Google-ban az »ordo amoris«-ra” – írta Vance válaszul. Majd így folytatta: „A szélsőbaloldal nagy része ezt teljesen megfordította. Úgy tűnik, hogy gyűlölik a saját országuk polgárait, és jobban törődnek a saját határainkon kívüli emberekkel. Így nem lehet társadalmat vezetni.”

„Ettől eltekintve, az az elképzelés, hogy nincs hierarchia a kötelezettségek között, sérti a józan észt. Rory tényleg azt hiszi, hogy a saját gyerekeivel szembeni erkölcsi kötelességei ugyanazok, mint egy több ezer kilométerre élő idegennel szembeni kötelességei? Gondolja ezt bárki is?”

– tette fel a kérdést.

Mi az az „ordo amoris”?

Pius Pietrzyk domonkos atya, kánonjogász és egyetemi tanár a CNA-nak elmondta, hogy az „ordo amoris” fogalma jól megalapozott, és „a kinyilatkoztatás és az észszerűség szempontjából is nyilvánvaló”.

Szent Ágoston „Isten városa” című klasszikus művében az „ordo amoris” kifejezést, amelyet gyakran „helyesen rendezett szeretetként” adnak vissza, az „erény” fogalmának meghatározásaként ajánlja.

Szent Ágoston, a nagy hatású püspök és teológus „A keresztény tanításról” című művében kibővítette a „szeretet rendje” fogalmát.

„Igaz és szent életet él pedig, ki a dolgokat részrehajlatlanul mérlegeli. Ilyennek mondjuk, kinek jól rendezett szeretete van. Az ilyen nem fogja szeretni, amit nem szabad szeretnie, és szeretni fogja, amit szeretni kell. Nem szereti jobban, amit kevésbé szabad szeretnie. Nem fogja egyenlő mértékben szeretni, ami kevesebb vagy több szeretetet kíván. Nem szereti inkább, vagy kevésbé, amit egyenlőképen szeretni tartozik.”

– írta Szent Ágoston.

Aquinói Szent Tamás a „Summa Theologica” című művében idézte és bővítette Szent Ágoston gondolatmenetét, és azt írta, hogy „a szeretetből szeretett dolgokban kell lennie valamilyen rendnek a szeretet első elvére, azaz Istenre való hivatkozással”.

A „szeretet rendjét” vagy „ordo caritatis”-t olyan elvként határozta meg, amely megszabja, hogyan kell szeretni Istent, önmagunkat és felebarátainkat hierarchikus és egymásra épülő módon. Szent Tamás Szent Ágostont idézte amikor amellett érvelt, hogy

bár minden embert egyformán kell szeretni, elsősorban azokra kell tekintettel lenni, akikkel a hely, az idő vagy más körülmények miatt szorosabb a kapcsolat.

Aquinói Szent Tamás elemzésében arra a következtetésre jut, hogy elsősorban Istent kell szeretni, utána önmagunkat, majd a felebarátokat, a felebarátok között pedig, mint írta, vannak olyanok, akiket még erősebb szeretettel kell szeretni, például a családot.

A Szent Tamás által felállított hierarchia nem akarja csökkenteni annak fontosságát, hogy minden embert úgy szeressünk, ahogyan azt Krisztus parancsolta, de elismeri, hogy bizonyos kapcsolatok közvetlenebb kötelezettségekkel járnak. Hogy vegyünk egy példát: egy házas embernek nagyobb kötelessége gondoskodni a házastársáról, mint másokról, és kötelessége gondoskodni a saját gyermekeiről, mielőtt a máshol élőkről gondoskodna.

Vita a közösségi médiában

J.D. Vance „ordo amoris” említése heves vitát váltott ki a közösségi médiában: egyes katolikus személyiségek kritizálták az alelnök fogalomértelmezését és -használatát, míg mások – köztük számos katolikus teológus és filozófus – egyetértésüket és elismerésüket fejezték ki.

James Martin jezsuita atya úgy vélte, hogy Vance megjegyzései „nem értik Jézus példázatának lényegét az irgalmas szamaritánusról”.

„Jézus alapvető üzenete az, hogy mindenki a felebarátod, és hogy nemcsak a családodon vagy a hozzád legközelebb állókon kell segíteni, hanem kifejezetten arról, hogy segítsünk azoknak, akik különbözőnek, idegennek, másnak tűnnek. Ők mind a mi felebarátaink” – írta Martin.

Michael Sirilla, a Ferences Egyetem filozófiaprofesszora szerint Vance „ügyesen” foglalta össze az ordo caritatis „keresztény fogalmát”.

Edward Feser katolikus filozófus szerint Vance „a helyes nézetet” fejezte ki.

„Az a nézet, hogy az embernek minden emberrel szemben azonos kötelességei vannak, nem pedig különleges kötelességei a hozzá legközelebb állókkal szemben, semmiképpen sem tükrözi az embernek mint szociális lénynek a felfogását”

– írta Feser, aki az általa bírált nézetet „a liberalizmus radikális egyénközpontúsága termékeként” aposztrofálta.

„A helyes nézet – amely közös Konfucius, Arisztotelész, Aquinói Szent Tamás és általában az emberiség józan eszével – az, hogy társadalmi természetünk és az ebből fakadó kötelességeink mindenekelőtt a családban nyilvánulnak meg, majd a helyi közösségekben, aztán a nemzet egészében, és csak ezután az emberiséghez való viszonyunkban általában”

– tette hozzá a katolikus gondolkodó.

Vezetőkép: J. D. Vance, az Amerikai Egyesült Államok alelnöke. Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo