Kozma Klementina: Trump szeretné visszahozni Istent a mindennapi életbe

Donald Trump hétfőn beiktatott amerikai elnök, illetve a tábora meglátása szerint az amerikaiak eltértek a hittől és eltértek Istentől – mondta Kozma Klementina, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója a Vasárnap.hu-nak adott interjúban. A szakértő szerint bátor és szinte akadálytalan kormányzás várható az új ciklusban Trump részéről.

Donald Trump azon túl, hogy a Bibliára tett kézzel tett esküt, a beszédében is többször említette Istent, többek között akkor is, amikor arról szólt, hogy az ellene elkövetett pennsylvaniai merénylet során Isten mentette meg. Ez is a hagyományos értékek melletti kiállás része?

– Igen. Ha megnézzük az Egyesült Államok himnuszát, látjuk, hogy az is tartalmazza az Istennel való kapcsolatot, a hitet. Az Egyesült Államoktól hagyományosan nem áll távol a keresztény értékrend és a keresztény szemlélet. Talán ezzel is szerette volna hangsúlyozni Trump, hogy a meglátása – és a táborának a meglátása – szerint az amerikaiak eltértek a hittől és eltértek Istentől. Kiemelte, hogy szeretné visszahozni Istent a mindennapi életbe.

– Trumpnak a második elnöki ciklusa kezdődött meg, ezért nem is indulhat újra négy év múlva, így az újraválasztását érintő aggodalmak nélkül vezetheti az Egyesült Államokat. Bátor kormányzás várható?

– Teljes mértékben. Nincs mit veszítenie az elnöknek. Továbbá, ha megnézzük azt, hogy a képviselőház és a szenátus is republikánus többségben van, és a Legfelsőbb Bíróság is ott áll mögötte, szintén republikánus támogatottságú bírákkal, akkor azt látjuk, hogy Trumpnak az elkövetkező négy év nem lesz annyira akadályoztatott vagy nehézkes. Persze majd meglátjuk, hogy mit hoznak a félidős választások, de két évig biztosan zavartalanul tud új szabályozásokat, döntéseket hozni. A Mexikói-öböl átnevezéséből, és abból, hogy kvázi visszavennék a Panama-csatornát, ezekből pedig egy terjeszkedő Egyesült Államok világképe tárul elénk az elkövetkező négy évre.


Hirdetés

– Panamában akár katonai műveletet is végezhetnek?

– Műveletet végezhetnek, előfordulhat, hogy megérkezik oda egy amerikai flotta, amelyik úgy dönt, hogy pár évig ott állomásozik.

Donald Trump amerikai elnök az elődje, Joe Biden által neki hátrahagyott levelet mutatja a beiktatása után a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2025. január 20-án. Fotó: MTI/EPA pool/Jim Lo Scalzo

– Beszélt arról is az elnök, hogy újra termelő ország lesz az Egyesült Államok, használni fogják az olaj- és gáztartalékaikat. Ez egyébként az európai energiaellátásra, az energiabiztonságra is hatással lehet?

– Abszolút. Az Egyesült Államok benne van a világ 15 legnagyobb olajtartalékával rendelkező államok sorában. Nyilván nem nekik van a legtöbb, hanem Venezuelának és Szaúd-Arábiának, viszont jelentős mennyiség az, „ami kéznél” van és kitermelhető az Egyesült Államok számára. Most az a terv, ahogy a beszédében is utalt rá Donald Trump – a „Drill, baby, drill!”, vagyis a „Fúrjál, bébi, fúrjál!” felszólítással – , hogy egy nagyon erőteljes olaj- és gázkitermelésbe szeretne kezdeni, és ennek révén exportálni szeretne világszerte. Európa egy nagyon jó felvevő piac, lévén, hogy egyrészt energiafüggő, másrészt itt van megfelelő mennyiségű és minőségű piac. Körülbelül 500 millióan élünk itt, Európában, többnyire fejlett államokban. Egyszerűen szólva: ide jó eladni. Az amerikaiak szeretnének részt venni ebben a versenyben, és Nyugat-Európában már ki is ütötték a ringből – hogyha megnézzük a folyamatokat – az oroszokat. Nyugat-Európa lesz az egyik fő célpontja az amerikai energiaexportnak.

– Ez hozhat olcsóbb árakat?

– Nem. A szállítási költség a vevőt fogja terhelni. Lesz ellátás, viszont magasabb árakon fogunk energiához jutni, hogyha az amerikai forrásból érkezik Európába.

– Mi történhet az ukrán fronton? Nyitott lehet Putyin orosz elnök a Trumppal folytatott tárgyalásokra? Illetve lehet ebben szerepe – akár úgy, mint szomszédos ország – Magyarországnak?

– Az eddigi beszélgetésekből, hírekből az jött le, hogy igen. Tehát Magyarországnak lehet egy jó közvetítő szerepe, és hogyha most jól alkalmazkodunk a világpolitikai helyzethez, akkor akár lehetünk mi a békéltető bizottság színhelye, ahol találkoznak ezek a nagyhatalmak és a szomszédos állam vezetői is. Ez persze csak feltevés, de az jól látható, hogy Trump szeretné, ha az orosz-ukrán háború befejeződne, és Putyin elnök részéről is történt lépés, miszerint szeretne egyeztetni Donald Trumppal. Innentől kezdve, úgy gondolom, borítékolható, hogy hamarosan megtörténik az egyeztetés a két vezető között.

– Trump visszatérően beszél arról, hogy Amerika az első. Ez az attitűd segítheti-e az Európai Unióban a patrióta, szuverenista erőket, az ilyen pártok által vezetett országok önérdekérvényesítő képességét?

– Végül is hivatkozhatunk arra, hogy lám-lám, az Egyesült Államok is ezt a forgatókönyvet követi racionális megfontolásból, miért ne tennénk mi is? Ez a fajta amerikai gondolkodás nagyon erőteljesen visszahozza a realista nemzetközi kapcsolatok-szemléletet: tehát minden állam önérdekkövetővé válik, és ebben a rendszerben a túlélésre törekszik. Gyakorlatilag ezt látjuk, az „America First” („Amerika az első”) mondat és a „Make America Great Again” („Tegyük újra naggyá Amerikát”) kifejezésben is, ez egy elsőbbrendűségi, egy elsőbbségi attitűdöt feltételez, és egyben önzőséget is. Merthogy önzőnek kell lenni ebben a rendszerben, hogyha kiemelkedőbb, jobb, termékenyebb szeretne lenni Amerika a jövőben a többiekhez képest.

Új aranykort, békét és csak két nemet ígért Trump beiktatási beszédében

Vezetőkép: Kozma Klementina, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója. Forrás: MCC

'Fel a tetejéhez' gomb