Dán kormányfő: Sok európainak elege van abból, hogy segítünk a kívülről érkező bűnözőknek


Hirdetés

Az irreguláris migráció kérdése uralta az uniós csúcstalálkozó első napját. Az Európai Tanács tagjai a közös uniós politika szigorí­tása mellett döntöttek, és abban állapodtak meg, hogy felgyorsítják az illegális migrán­sok kitoloncolását – mutatott rá pénteki Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.

Az Európai Unió külső határain zajló ellenőrzé­sek megerősítése, a származási és tranzitorszá­gokkal való együttműködés fokozása, a visszakül­dési politikák hatékonyabbá tétele – ezekben a pontokban állapodtak meg az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján – írták.

Noha az illegális bevándorlás az egyik legkényesebb kér­désnek számít a tagállamok vezetői között, több­ségük hajlandóságot mutatott arra, hogy új és szi­gorúbb módszereket vezessenek be

– jegyezték meg.

Mindez a migrációkritikus jobboldali álláspont – legalábbis részleges – győzelmét jelzi. „A migráció európai kihívás, amire európai szintű válasz kell” – hang­súlyozták a tagállami vezetők a találkozó össze­foglalójában.


Hirdetés

Statisztikai adatok azt jelzik, hogy bár az irregulá­ris határátlépések száma elmarad a 2015-ös mig­rációs és menekültválság idején látottaktól, a 2023-ban benyújtott 1,14 millió menedékkérelem megközelítette a 2015-ös értéket.

Ez jelzi az ille­gális határátlépések magas látenciáját is – még ak­kor is, ha a menedékkérők egy része legálisan lépte át az EU külső határait. Ráadásul meglehe­tősen alacsony azon elutasított menedékkérők száma, akik vissza is térnek hazájukba. Ezen sta­tisztikák nem mutatnak javulást: tavaly a 484 000 elutasított kérelmező csupán 20%-a tért haza, így a csúcstalálkozó egyik legégetőbb kérdése a kito­loncolások fokozása volt.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az egyeztetéseket kö­vetően bejelentette, hogy új jogalkotási javaslatot fognak benyújtani. A tárgyalásokon továbbá szó esett az EU-n kívüli menekültügyi központok (hotspotok) létrehozásáról is, amelyek kapcsán a Bizottság elnöke azt mondta, kialakításukban együttműködnek a Nemzetközi Migrációs Szerve­zettel és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával. Olaszország korábban Albániával kötött megálla­podást a menekültügyi eljárások kiszervezéséről, de egyre több tagállamban egyeztetnek hasonló döntésekről. Hollandia például az elutasított me­nedékkérőket Ugandába küldené.

A szigorúbb migrációs politika fogadtatása azon­ban vegyes volt. Pedro Sánchez szocialista spa­nyol miniszterelnök a „visszaküldési központo­kat” nem tartja jó megoldásnak, szerinte segíteni kellene a bevándorlók letelepedését. Álláspontjá­val nincs egyedül, a hotspotok ötletét belga kollé­gája, Alexander De Croo sem támogatta. Kiriá­kosz Micotákisz görög kormányfő viszont üdvö­zölte, hogy az uniós migrációs politika közeledik Athén álláspontjához. Hasonlóan nyilatkozott a dán kormányfő, Mette Frederiksen is, aki a külső határvéde­lem fontosságát hangsúlyozta:

„Sok európainak elege van abból, hogy segítünk a kívülről érkező bűnözőknek”

– fogalmazott, kiemelve, hogy a migránsok között szélsőségesek is vannak.

A tagállami vezetők foglalkoztak a kelet-európai helyzettel is, támogatva Varsót abban, hogy ideig­lenesen felfüggessze a keleti határára érkezők me­nedékkérelmeinek befogadását.

Donald Tusk len­gyel miniszterelnök arra hivatkozott, hogy a me­nekülthullám Belarusz és Oroszország „hibrid há­borús” művelete, és „nem engedhető meg, hogy visszaéljenek” az uniós értékekkel, beleértve a menedékjogot. Abban von der Leyen és az Euró­pai Tanács elnöke, Charles Michel is egyetértet­tek, hogy Minszk és Moszkva célja az EU desta­bilizálása.

Címlapkép: Mette Frederiksen dán miniszterelnök az EU-tagországok állam-, és kormányfőinek csúcstalálkozóján Brüsszelben 2024. október 17-én. Fotó: MTI/EPA/Christopher Neundorf


Hirdetés

Forrás:
Migrációkutató Intézet
'Fel a tetejéhez' gomb