Magyar királyi hercegnő, akit az Ortodox Egyház avatott szentté
Augusztus 13-án emlékezünk Árpád-házi Szent Piroska (1088–1134) magyar királyi hercegnőre, bizánci császárnéra – ismertette közösségi oldalán a Magyarságkutató Intézet. Kegyessége, tiszta élete miatt az Ortodox Egyház avatta szenté, kultuszát a római és a görögkatolikus egyház is átvette.
Mint írták, Piroska Szent László lovagkirályunk és Adelhaid rheinfeldi hercegnő elsőszülött leánya volt. A király halála után annak unokaöccsénél, Könyves Kálmán udvarában nevelkedett. Amikor eljegyezték Jóannész Komnénosz bizánci trónörökössel, a házasság feltételeként Piroska áttért az ortodox hitre, és felvette az Eiréné (béke) nevet.
A császárné hűséges és szerető hitves volt, a Jóannésszal kötött frigyből nyolc gyermeket adott a világnak. Férjével megalapította a konstantinápolyi Pantokrator-monostort, amely három templom, rokkantmenhely és árvaház mellett egy ötvenágyas kórházat is magában foglalt. Ez a kórház később mintául szolgált Európában és az Arab Birodalomban. Xénia (idegen) néven a császárné maga is belépett a kolostor szerzetesnői közé.
A császárnévá lett Árpád-házi leány mindvégig hű volt szülőhazájához, többször vállalt közvetítő szerepet a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között. 1134 augusztus 13-án hunyt el, amikor férjét elkísérte egy hadjáratra.
Mozaikját – melyen családjával látható adakozás közben – az Hagia Sophiában őrzik – tudatta a Magyarságkutató Intézet.
Címlapkép: Árpád-házi Szent Piroska (1088–1134) magyar királyi hercegnő, bizánci császár. Forrás: Facebook/Magyarságkutató Intézet
