Miért nem akarja az EU megoldani a migrációs krízist?

Lassan 10 év telt el azóta, hogy az illegális bevándorlás okozta európai szintű válság kicsúcsosodott, megoldás ugyanakkor továbbra sem körvonalazódik.

„A multikulti halott” – kancellárságának ötödik évében, 2010-ben jelentette ezt ki Angela Merkel. A német vezető szavai akkor beleillettek az európai mainstream gondolkodásába, 14 év elteltével ugyanakkor, ha egy néppárti politikus hasonlót mondana, az komoly megrökönyödést váltana ki. Pedig Merkel sem volt mindig a Willkommenskultur híve, mint ahogyan azt az imént tőle idézett mondat is mutatja. De mi történt időközben?

Egyrészt rászabadult Európára a 2015-ös migrációs krízis, amikor illegális bevándorlók százezrei indultak egyszerre az öreg kontinens felé. És miközben Magyarország próbálta betartani a schengeni szerződésben foglalt szabályokat és ellenőrizni a migránsokat, addig Németország más utat választott. Angela Merkel a „Wir schaffen das!”, vagyis a „Sikerülni fog!” jelmondatával egy vaskos meghívólevelet küldött további, Európába igyekvő millióknak. Persze

a merkeli politika jól rezonált azoknak az üzleti köröknek a tervére, akik lehetőséget láttak a bevándorlásban.

Soros György már korábban megírta, hogy Európának évente egymillió migránst kellene befogadnia, akiknek az ellátására hitelt kellene felvennie az Európai Uniónak. A pénzügyi köröknek persze ez dupla haszonnal kecsegtetett. Egyrészt a kölcsönt jó kamatra ők adták volna Brüsszelnek, másrészt az államilag támogatott migránsok fogyasztásából származó haszon szintén náluk csapódott volna le. Ugyanaz a pénz így duplán térült volna meg, hiszen egyrészt kamatokkal fizette volna vissza az EU a hitelt, másrészt a bevándorlók vásárlásai során szintén ők profitáltak volna belőle.

A terv gyakorlatilag be is jött, mert ugyan közös hitelt nem erre vett fel az Európai Unió, a tagállamok valóban migránsok százezreit fogadták be és látták el bőkezű juttatásokkal.

Mindezt persze a politika leöntötte egy szép mázzal, hogy az egész segítségnek, jószolgálatnak tűnjön. Sőt, eleinte még azt is elhitették a nyugati társadalmakkal, hogy a bevándorlók többsége hasznos és dolgos tagja lesz a közösségüknek. Egyébként ne vitassuk: az érkezők közül valóban voltak olyanok is, akik beilleszkedtek és munkájukkal azóta is hozzájárulnak az adott ország sikeréhez.

A kijózanító valóság ugyanakkor ma már a nyugati társadalmakat is arcul csapta: kiderült, hogy a menedékkérők többsége nem is jogosult a menekültstátuszra, majd jöttek az együttélési nehézségek, az integráció kudarca és a kulturális különbségek kiéleződése.

A nyugat-európai vezetők is rájöttek arra, hogy a társadalom egyre elégedetlenebb és türelmetlenebb, ugyanakkor időközben azt is realizálták, hogy az országukban lévő, de ott tartózkodásra nem jogosult emberek hazaküldése szinte lehetetlen.

Ezért próbálkoznak a kitoloncolások felgyorsításával, vagy épp a kötelező elosztás megszervezésével. A valódi problémát, vagyis, hogy akik arra nem jogosultak, be se léphessenek az Unió területére, ugyanakkor még mindig nem akarják megoldani. Uniós közös akarat hiányában pedig egyre több ország veszi saját kezébe a sorsát és hoz saját hatáskörben intézkedéseket a migráció megállítására. Egyre többen vannak ilyen államok Észak-, Dél- és Közép-Európában egyaránt. Közéjük tartozik Magyarország is, amely a leghatékonyabb módon védi a határokat a fizikai és a jogi határzárnak köszönhetően.

Bakondi György: A Patrióták Európáért frakció segíthet az illegális migráció megakadályozásában

Érdekes és talán nem véletlen, hogy a szilárd védelem „jutalma” egy 80 milliárd forintos büntetés volt Brüsszel részéről az uniós migrációs szabályok megsértése miatt. Ez az eset is jól mutatja, hogy

a migráció kérdésében homlokegyenest eltér a brüsszeli elit és a tagállamok érdeke.

Míg ugyanis az egyes országok már megoldanák a kérdést és szabadulnának az országukban jogszerűtlenül tartózkodó tíz- és százezrektől, addig a pénzügyi és gazdasági érdekkörök hálójában vergődő brüsszeli vezetésnek esze ágában sincs megállítani azt.

Címlapkép: Az Égei-tengert a török partoktól gumicsónakkal átszelő migránsokat vesznek fel hajójukra az Európai Unió határvédelmi ügynöksége, a Frontex munkatársai Leszbosz görög sziget közelében 2016. március 25-én. Fotó: MTI/EPA

Iratkozzon fel hírlevelünkre