A Vasárnap.hu Kontraszt című műsorában Pindroch Tamás, az Alapjogokért Központ vezető elemzője egy héttel ezelőtt már kifejtette: nem először hallani azt a Momentumtól, hogy Gyurcsány Ferenc hazug, ám végül mégis újra és újra összeállnak vele. Meglátása szerint ez a 2024-es választások idején sem lesz máshogy.
A Momentum – közel a 2024-es választásokhoz – megint azt játssza, hogy nem kér Gyurcsány Ferencből. Donáth Anna erősen bizonygatja, hogy a tavalyi választáson is csak az orrukat befogva tudtak egy listán indulni a bukott kormányfővel. Ez azonban csak azt a latin mondást igazolja, amely szerint a – jelen esetben dollárban mért – pénznek nincsen szaga. Pláne akkor, ha hatalmi szóval társul. Az elemzés azzal folytatódik, hogy: a két politikai erő továbbra is egy oldal része, így teljességgel kizárt, hogy a jövőben ne közösködnének – írja szerdán kiadott politikai elemzésében Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője.
A KDNP és a Momentum összehasonlíthatatlan – Pindroch Tamással a Momentum-DK konfliktusról
A Momentum lényegében a 2022-es választási vereség óta az eljelentéktelenedéstől való rettegés egyértelmű jeleit mutatja. Ennek első komoly tünete a kordonbontó akciók sorozata volt, amelyekkel sikertelenül próbálták felkelteni a választók érdeklődését. Támogatottságuk nemhogy növekedett volna, hanem egyes mérések szerint mára vészesen közel került az öt százalékos parlamenti bejutási küszöbhöz, és beérte, sőt, talán már meg is előzte őket a Kétfarkú Kutyapárt. Ez azt is jelenti, hogy a jelenlegi ciklusban meglévő kettő európai parlamenti mandátumuk közül legalább az egyik igen nagy veszélyben van – prognosztizál az Alapjogokért Központ elemzője, majd azzal folytatja, hogy:
hirdetésA pánik újabb szimptómája a Gyurcsány ellen indított felszínes kommunikációs hadjárat, amihez hasonlót láttunk már a párt történetében.
Fekete-Győr András – akkori elnök – egy 2017-ben készült interjúban vállalhatatlannak nevezte a DK elnökét, és azt mondta róla, hogy
„már igazán eltakarodhatna a közéletből”.
2019-ben ehhez képest egymás szövetségeseiként jutottak önkormányzati pozíciókhoz, illetve azóta is együttműködnek többek között a főváros kétes sikerű irányításában. Úgy tűnik, hogy Donáth Annáék ezt követően sikeresen fogták be az orrukat, hiszen a közös városvezetést a közös országgyűlési lista követte: „mind a 106 körzetben közös jelöltekkel, közös miniszterelnök-jelölttel, közös programmal és immár közös listával fogják lebontani az Orbán-rendszert” – írták a baloldali pártok 2020 decemberében kelt közleményükben. Ilyen formán partnerek lettek a dollárkötegek és külföldi instrukciók által egyengetett 2022-es országgyűlési választási kampányban, a – végül elmaradt – győzelem esetén pedig jelenleg is egy kormányzati asztalt ülnének körül.
Az elemzésben írtak szerint az említett együttműködéseknek van egy nagyon fontos előfeltétele:
a Momentum és a DK a választók számára döntő jelentőségű politikai kérdésekben mindig egy platformon voltak, alapvető politikai programjuk tehát megegyezik.
Egyebek mellett közösen támogatják a migrációt, melynek kapcsán Gyurcsány Ferenc így foglalta össze pártja álláspontját: „Magyarország igenis, nemcsak képes befogadni messziről jött embereket, de jól is jár, jól is járna nagyon sokakkal”.
Fekete-Győr András odáig ment a bevándorlás támogatásában, hogy felvetette azt a Brüsszelben jelenleg is támogatott ötletet, hogy az a tagállam, amelyik nem fogadja el a migránsok betelepítését, az „fizessen annak az országnak plusz extra pénzt, aki mondjuk Magyarország helyett befogadja, és megpróbálja integrálni ezeket a menekülteket”.
Együtt álltak a háborúpárti oldalra is. Gyurcsány a szomszédos országban dúló konfliktus kapcsán arról beszélt, hogy szerinte „A Zelenszkij-Orbán-vita lényege: Pocsék ember leszel, vagy meghalsz”. Ezzel egybehangzóan Cseh Katalin a nemzeti oldalt támadta a magyar fegyverszállítmányok elmaradása miatt. „Ukrajna minden eszközzel történő segítése nemzetközi minimummá vált” – fejtette ki.
A gyermekvédelmi törvénnyel szemben is vállt vállnak vetve küzdenek a mai napig, de már annak elfogadását követően is együtt tüntettek a jogszabály tartalma ellen.
A két párt tehát alapjaiban ugyanazt az irányvonalat viszi, így nem csoda, hogy a tagságuk közötti átjárhatóság is adott. Buzinkay György tavaly még momentumos színekben indult az országgyűlési választáson, sőt, elnökségi tagja is volt a formációnak, a tavalyi év végén azonban Gyurcsányéknál találta meg a helyét. Déri Tibor Újpest polgármestereként távozott Fekete-Győr Andráséktól, majd belépett a Demokratikus Koalíció fővárosi frakciójába. Van azonban példa ellentétes irányú mozgásra is, hiszen Szarvas Koppány Bendegúz, józsefvárosi helyi önkormányzati képviselő a DK-ból igazolt át Momentumba. Ezeknek a politikusoknak eszmei irányváltást nem kellett végrehajtaniuk, csupán személyes politikai ambícióik megvalósítása érdekében döntöttek a pártcsere mellett.
Donáth Anna tehát hiába bizonygatja kétségbeesetten, hogy a Momentum és Gyurcsány útjai elválnak. Kommunikációja átlátszó, hiszen kategorikus nemet legutóbbi nyilatkozatában sem mondott egy olyan jövőbeni lista lehetőségére, amelyen közösen szerepelne a DK elnökével, csupán annyit jelentett ki, hogy ezt nehezen tartja elképzelhetőnek.
Azt ugyanakkor Donáth Anna előrebocsátotta, hogy a jövő évi önkormányzati választáson támogatni fognak a Demokratikus Koalíció színeiben induló politikusokat.
Bizonyára ehhez is beszerezték már az orrcsipeszeket. Ezen túl azonban általánosságban is elmondhatjuk, hogy amennyiben a baloldal – egy jelenleg elképzelhetetlen fordulatot végrehajtva – lényegesen meg tudná erősíteni szavazóbázisát, és képesek lennének ötven százalék fölötti eredmény elérésére, nem lenne kérdés, hogy akár települési, akár országos szinten azonnal koalícióra lépnének, és közösen kormányoznának.
Láttunk már karón varjút: a Momentum ciklikusan ismétlődő története mindig a Gyurcsánytól való távolságtartással kezdődik, a végén azonban rendre összefújják őket a nyugati progresszív szelek – írják az elemzésben.
Címlapkép: Donáth Anna. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
