Természetesen fölösleges bármit elkiabálni, de itt és most úgy tűnik, hogy egy Smer-Hlas-SNS-koalíciónak meglehet a többsége. (A kereszténydemokrata KDH-val együtt a kétharmados is, de ez nem sanszos, bár ők is jelezték, hogy elméleti szinten nyitottak a koalíciós tárgyalásokra.) Az exit pollok döbbenetesen felülmérték a PS-t és jócskán alul a Smert, az SNS pedig királycsináló lehet, mert éppen átlép az 5 százalékon.

Sajnos a Szövetségnek végül nem sikerült a bravúr.

De ki, kicsoda? A most győztes Smert senkinek sem kell bemutatni, Robert Fico, korábbi miniszterelnök pártja, aki ismert volt korábbi magyarellenességéről, de mára a politikai pólusok átrendeződése miatt az ő kormányfősége jelenthet egy újabb akadályt Brüsszelnek a szankciók további kiszélesítésében és a háborúpárti politikában.

A Progresszív Szlovákia a jelenlegi államfő pártja, teljes egészében a nyugati elit politikáját képviselik, mind háború, mind gender, mind migráció kérdéskörében, első alkalommal kerülnek be a szlovák törvényhozásba.

A Hlas, azaz Hang Peter Pellegrini, szintén korábbi miniszterelnök pártja, aki a Smerből kiválva építette fel világnézetileg letisztultabban szociáldemokrata pártját. Számos konfliktusa van Ficóval, állítólag beszélő viszonyban sincsenek, de így is természetes szövetségesek lehetnek. Igaz, Pellegrini a PS-től sem zárkózott el.

És végül, ami számunkra még érdekes, az SNS, azaz a Szlovák Nemzeti Párt, amely korábbi vérbő magyargyűlölő politikáját maga mögött hagyta, immár magyar nyelvű plakátokkal is kampányolt. Ettől persze különösebben most sem kedveljük őket. Őket az exit poll nem várta a törvényhozásba, de bekerülésük adott esetben sokat segíthet Ficónak.

A Smert persze ki lehet hagyni egy koalícióból, de ez itt és most felettébb valószínűtlennek tűnik, eleve Fico kapja meg a jogot elsőként a kormányalakításra. Ahhoz, hogy a Progresszív Szlovákia próbálkozhasson, eleve az kell, hogy Fico elsőre ne járjon sikerrel és Pellegrini szociáldemokratái mellett a kereszténydemokratákat is össze kell hozzá fogni.

Ficóéknak – nagyjából – 42, a PS-nek 30, a Hlas-nak 27, az SNS-nek 10 helye lehet, így adott a viszonylag kényelmes szuverenista többség. Hangsúlyozom, ezek egyelőre erős becslések és számos ponton, számosan a levesbe köphetnek. (A korábbiakban utaltam arra, agyrém, hogy 20 százalék körüli eredményekkel választást lehet nyerni, aztán csodálkoznak a koalíciós válságokon. Erős pártok nélkül, komoly társadalmi felhatalmazás hiányában nincs sikeres kormányzás.)

Most érdemes megjegyezni pár dollárbalos, tegnapi késő esti cikket és kis óvatossággal, de kinevetni őket, valamint készülni a demokráciatemetésre. Nem azért, mert annyira kedveljük Ficót, hanem a szokásos, vágyvezért prognózisokra reagálva, ahol újfent kiderült, hogy azért választást is kell nyerni.

Ami a lehetséges együttműködés szorosságát illeti hazánkkal, a Meloni-féle bukta után már sokkal óvatosabb volnék, de az remélhető, hogy a szankciós politika és a háborúpárti mainstream – legalábbis Brüsszelben – újabb ellenlábast kap.

Bízzunk abban, hogy a globalista hiszti is okoz szép pillanatokat, a magyarországi dollármédiának és dollárbalosoknak egyedüli örömként megmarad, hogy kárörvendhetnek a magyarokon. Ahogy szokták.

Címlapkép: Robert Fico interjút ad a SMER győzelme után. Fotó: Facebook/Robert Fico