Már nem is próbálja meg leplezni a Karácsony Gergely bizalmasa, Korányi Dávid nevével fémjelzett Action for Democracy (AFD), hogy be kíván avatkozni a 2024-es Európai parlamenti és önkormányzati választási kampányba.
Ha a túlmozgásos baloldali miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter nem szólja el magát egy interjúban, talán még most is csak feltételezéseink lennének arról, hogy kik, hogyan és mennyi pénzzel támogatták külföldről a baloldal 2022-es választási kampányát. Miután azonban a bukott Márki-Zay megtette nyílt, beismerő vallomással felérő nyilatkozatát, a hatóságok is munkához láttak és kiderült, amit sokan sejtettünk. Óriási mennyiségű pénz, nagyjából 4 milliárd forint érkezhetett külföldről a baloldal és a hozzá köthető civil szervezeti- és médiaháló támogatására külföldről. A pénz nagy része, több, mint 3 milliárd forint pedig biztosan a Korányi Dávid nevével fémjelzett AFD-től jött, állításuk szerint mikroadományok formájában. A mikroadományos történet aztán Karácsony Gergelynél is előkerült, ő további 500 millió forint forrását jelölte meg így, bár magyarázatát saját szövetségesei sem hiszik el. De vissza az alapsztorihoz, hiszen Korányiék újra mozgásban vannak. A különbség csak annyi, hogy
a 2024-es választásokhoz közeledve már nem is titkolják, hogy kiket támogatnak, hiszen ezúttal nyíltan bejelentették, hogy mely szervezetkhez juttatják el a külföldi pénzeket.
Ezek között találjuk a Magyar Civil Összefogás nevű szervezetet, amelynek célja az erős, önszerveződő civil társadalom kialakítása Magyarországon és ők az egyik támogatói a Magyar György ügyvéd fémjelzett Civilek Szövetségének. Magyar egyértelműen a baloldali holdudvarhoz köthető, hiszen 2018-ben MSZP-s támogatással indult Siófokon, majd ő volt a baloldali előválasztás egyik szervezője és lebonyolítója is.
hirdetés
Az AFD listáján találjuk meg emellett Tóta W. Árpád baloldali publicista legújabb projektjét, amelyben 10 éven felüli gyermekeket (!) céloz politikai hírekkel és a Jelen hetilap szerkesztőségének Csak Amit Hallani szeretnél című kezdeményezését is. A Jelen főszerkesztője egyébként az a Lakner Zoltán politológus, akinek a cége több tízmillió forintnyi megbízást kapott a 2010 előtti baloldali kormányoktól és aki Bajnai Gordon egy éves miniszterelnökségéről még könyvet is írt.
A dollárok tehát elkezdtek gurulni, ezúttal már nyíltan, mindenféle szégyenérzet nélkül.
És ne legyenek illúzióink, ha a kormánytöbbség nem tesz semmit, még direktebben a politika közelébe is gurulhatnak. 2022-ben ugyanis az lehetett a kampányfinanszírozási szabályok kijátszásának eszköze, hogy a külföldi pénzt nem pártok, hanem olyan civil szervezetek kapták, mint a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom és a Karácsony Gergely-féle 99 Mozgalom. Nem ez volt ugyanakkor az első alkalom, hogy pártpolitikusok a civilség álcája mögé bújva próbáltak választást nyerni. Ennek legkomolyabb tesztje a 2019-es önkormányzati választás volt, ahol szinte mindegyik baloldali városvezető egy elvben független civil szervezet színeiben, a baloldali pártok támogatásával lett polgármester.
Miskolc, Eger, Pécs – csak néhány példa, ahol ez a konstrukció működött. És ne legyenek illúzióink, ugyanezt megteszik 2024-ben is, ha hagyjuk nekik.
Mert jól látszik, hogy már a látszatra sem adnak. És ez nemcsak az AFD újabb támogatásából derül ki, hanem például abból, hogy Dobrev Klára, a DK árnyékminiszterelnöke (bármit is jelentsen ez) az amerikai nagykövetségen találkozik Jason Crow-val, az egyik leginkább háborúpárti amerikai demokrata képviselővel. Ez a megbeszélés tűpontos bizonyítéka annak, hogy a magyar baloldalt külföldről irányítják és ha ők lennének hatalmon, Magyarország azonnal átállna a háborúpártiak oldalára.
A tét tehát 2024-ben is óriási lesz: a baloldalra adott voksokkal ugyanis az ország szuverenitásának egy-egy apró darabkájáról mond le, amit nem hagyhatunk. Történelmi időket élünk, történelmi döntésekkel és ismét kiderült, hogy a magyar baloldalra nem számíthatunk. Éppen ezért a magyar választók felelőssége is történelmi lesz.
