A 2023. július 26-i nigeri katonai hatalomátvétel alapjaiban rajzolta át a Száhel geopolitikai térképét. Miközben a nyugati pozíciók tovább gyengültek a térségben, a válság migrációs és menekültügyi hatásai súlyosan érinthetik Európát is.
Az elmúlt egy hónap során nem sikerült megnyugtató megoldást találni a hadsereg hatalomátvételére Nigerben. Bár a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) szankciókat fogadott el a rezsimmel szemben, és elvileg a szervezet készenléti erejének bevetéséről is döntés született, egyelőre továbbra is patthelyzet áll fenn az új niamey-i vezetés és az ECOWAS között: a junta legutóbbi javaslatát egy hároméves átmenetre a szervezet elutasította, ugyanakkor a katonai intervenció is várat magára.
A nigeri migrációs és menekülthelyzet már a puccs előtt is súlyos volt. Az ország területén két nagy válsággóc is található. Az egyik a Niger délkeleti részén fekvő Csád-tó medencéje, ahol a Boko Haramból kivált különböző frakciók tevékenykednek. Itt összesen 3,2 millió belső (IDP) és 462 ezer nemzetközi menekült található, amelyből 169 ezer, illetve 208 ezer esik Nigerre, a többi Nigériára, Kamerunra és Csádra. A másik a délnyugati, a nigeri–burkina fasói–mali hármashatáron található Liptako-Gourma térség, ahol a Nagy-szaharai Iszlám Állam (ISGS), illetve az al-Káidához köthető JNIM csoportjai tevékenykednek. Itt mintegy 2,6 millió IDP és 326 ezer nemzetközi menekült él, amiből 166 ezer, illetve 97 ezer fő található Nigerben. A belső és külső menekültek száma tehát a hivatalos adatok szerint meghaladja a 640 000 személyt, miközben félő, hogy a látencia miatt ennél jóval magasabb is lehet a valós létszám.
hirdetésA helyzetet bonyolítja, hogy Nigerben már a puccs előtt is csaknem 4 millió ember szorult humanitárius támogatásra, és ebből 3 millió fő akut élelmezésbiztonsági veszélyben volt. Ők zömében csak a külső aktorok segítségére számíthattak. A junta elleni szankcióknak köszönhetően ez a támogatás elakadni látszik, miközben az élelmiszerárak folyamatosan nőnek.
A puccs azért is rosszkor jött Európának, mert az Európai Unió épp egy 200 millió eurós projekt végrehajtását kezdte meg az irreguláris migráció elleni harc keretében. Niamey évek óta az EU kulcsfontosságú partnere az irreguláris migráció elleni küzdelemben: a 2016 végi EU–Niger megállapodás keretében az Unió 610 millió eurót ajánlott fel Niamey-nek a határellenőrzés megerősítésére, illetve az EUCAP Sahel Niger civil misszión keresztül segítette a biztonsági szervek felkészítését és a csempészek elleni küzdelmet. Az együttműködés eredményeképpen a Nigeren Líbia felé áthaladó illegális bevándorlók száma a 2016-os 300 000 főről 2019-re 50 000-re csökkent. Kérdéses, ebben a junta mennyire bizonyul partnernek.
Aggasztó, hogy a katonai vezetés médiainformációk szerint tárgyalásokat kezdett a Wagner-csoporttal. Figyelembe véve, hogy olasz kormányzati beszámolók szerint a zsoldoscsoport Líbiában is részt vesz az embercsempészetben, félő, hogy a szervezet a Nigerben tartózkodó menekültek és más afrikai állampolgárok útját is megkönnyíti majd Európa felé, hogy egyfajta hibrid nyomásgyakorlással éljen.
A nigeri határok lezárása miatt egyelőre több ezer migráns rekedt az országban – elsősorban azok, akik afrikai államokba szeretnének hazajutni például Líbiából.
Csak maroknyian maradtak, de egyre nehezebb helyzetben vannak a nigeri keresztények
Forrás: Migrációkutató Intézet
A címlapképen vízsugárral locsolja egy tűzoltó a felgyújtott autók roncsait Niger fõvárosában, Niameyben 2023. július 27-én. Fotó: MTI/EPA
