Az utóbbi hetekben azzal került be a hírekbe a Száhel-övezeti ország, hogy a demokratikusan megválasztott vezetést katonai puccs döntötte meg. A káosz következtében a Nigerben egyébként is erős iszlamista jelenlét feltehetően tovább fokozódik majd, amely végzetes lehet a helyi keresztyének számára – írja a reformatus.hu.
Mohamed Bazoumot, Niger elnökét július 28-án katonai puccsisták távolították el a hatalomból a saját gárdájának tagjai, helyette pedig az elnöki gárda parancsnokát, Abdourahmane Tchiani tábornokot nevezték ki államfőnek. Az új elnök azonnal felfüggesztette a köztársaság intézményét, több napra lezáratta a határokat, valamint kijárási tilalmat rendelt el éjszakára.
Niger 1960-ban függetlenedett Franciaországtól, a nagy kiterjedésű, sivatagi éghajlatú, szegény országban pedig ez már az ötödik államcsíny, amit végrehajtottak.
Az ország lakosságának többsége muszlim, a keresztények aránya mindössze 0,3 százalék, túlnyomó részük római katolikus. Bár az országban hivatalosan biztosított a vallásszabadság, a nigeri identitásnak az iszlám is a része, ezért az erről való áttérést bármely más vallásra többségi társadalom árulásnak minősíti, így a keresztyén hitre térők családjuk és közösségük részéről megvetésre és elutasításra számíthatnak. Megeshet, hogy a család kitagadja, elűzi őket otthonról, illetve akár erőszakkal „házi őrizetbe” is vehetik őket.
hirdetésTöbb megtérővel előfordult, hogy megfosztották őket az öröklési joguktól, kisemmizték őket. Az üldözött keresztyéneket támogató szervezet minden évben nyilvánosságra hozza a World Watch List elnevezésű jelentését, amely szerint Niger a 28. azon országok sorában, ahol a keresztyének a legtöbb üldöztetést szenvedik el.
A nigeri kormány egyre tehetetlenebb volt a keresztényüldözéssel szemben, amely az elmúlt öt évben jelentősen elszaporodott a Száhel-övezetben.
Olyan dzsihadista, militáns csoportok vannak jelen a térségben, mint a Boko Haram, az Iszlám Állam Nyugat-Afrika Tartománya (ISWAP) és az Al-Kaida az Iszlám Maghrebben (AQIM), amelyek állandó fenyegetést jelentenek az állami hatóságokra, illetve a keresztyénekre nézve, akik erőszakkal képnek fel a keresztényekkel szemben, és megakadályozzák a nyilvános összejöveteleket.
A közszférában sem jobb a helyzet: ritkán tudnak elhelyezkedni önkormányzatoknál, előléptetésben nem bízhatnak, a hatóságok is akadályozzák a gyűléseket, az egyházak bejegyzésének jogi folyamata nagyon hosszú és rendkívül nehézkes. A törvényekből hiányzik a keresztyén szülők megfelelő védelme is, a gyermekfelügyeleti harcokban az esetek nagy többségében a bíróságok a muszlim szülőket részesítik előnyben.
A keresztények számára az állam nem tud és valószínűleg nem is akar segítséget nyújtani, a helyzetük pedig tovább nehezedik, ha a stabilitás meginog, ugyanis folyamatosan erősödnek a terrorcsoportok, amelyek rájuk vadásznak.
A címlapképen vízsugárral locsolja egy tűzoltó a felgyújtott autók roncsait Niger fõvárosában, Niameyben 2023. július 27-én. Forrás: MTI/EPA
