A Labrisz Leszbikus Egyesület a Budapest Pride alkalmával rendezett programjukat ért támadásokra reagálva nem rég egy közleményt adott ki, amelyben arra hivatkoznak, hogy az iskolai programjaik összhangban vannak a gyermekvédelmi törvénnyel, mivel az iskolákban a törvény a homoszexualitás és a nemváltás „megjelenítését” nem tiltja, csak a „népszerűsítését”.

A szervezet közleménye továbbá arra is kitért, hogy a gyermekvédelmi törvényben leírt népszerűsítés szó „megfoghatatlan magatartásnak” számít annak kontextusában és sérti a jogállamiságot.

Dr. ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt kérdeztük arról, pontosan milyen szabályok vonatkoznak a homoszexuális megjelenítésre kiskorúaknak köznevelési intézményekben, illetve hogyan kell értelmezni a gyermekvédelmi törvényben megfogalmazott bizonyos kifejezéseket.

— Megengedett-e az iskolákban, köznevelési intézményekben kiskorúak számára homoszexuális és nemváltásra vonatkozó tartalmak megjelenítése?

— Kiindulópont, hogy a kérdést alkotmányos szinten is rendezte a jogalkotó, amikor lefektette az Alaptörvényben, hogy „minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.”

hirdetés

A részletszabályokat tekintve, a gyermekvédelmi törvény 6/A. paragrafusa az alapvető jogok és kötelezettségek között, alapelvi

– vagyis az egész törvényre kiható –

éllel kimondja, hogy „e törvényben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.” 

Az idézett jogszabályhely egyaránt tartalmazza a népszerűsítés és a (meg)jelenítés tilalmát,

illetve hasonló korlátozást fogalmaz meg a köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény 9. paragrafus (12) bekezdése is, amely szerint: „a tanulók részére a szexuális kultúráról, a nemi életről, a nemi irányultságról, valamint a szexuális fejlődésről szóló foglalkozás megtartása során különösen figyelemmel kell lenni az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében foglaltakra. E foglalkozások nem irányulhatnak a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére.”

Ami a nemzetközi jogi környezetet illeti, az ENSZ gyermekjogi egyezménye – ahogyan az említett civil szervezet közleménye is leírja – rögzíti, hogy „minden gyermeknek szüksége és joga van a részvételre az őt érintő ügyekben, vagyis arra, hogy a véleményét figyelembe vegyék, és az őt érintő kérdésekben megfelelő, hiteles információhoz jusson, valamint tiszteljék a magánéletét.”

Általánosan elfogadott vélemény, hogy az egyezmény a gyermek nevelésének és fejlődésének biztosítását alapvetően a szülőkre hárítja, így továbbra is a szülő gyakorolja a gyermek e kérdésben felmerült ügyeiben a döntési jogot, vagyis meghatározza a gyermek és a család (ön)céljainak megfelelően a nevelés és fejlődés irányát is. Ezt rögzíti többek között az 1989-es New York-ban kelt dokumentum 14. cikke, amely kimondja, hogy a gondolat,- vagy lelkiismereti szabadság körében a „részes államok tiszteletben tartják a szülőknek vagy, adott esetben, a gyermek törvényes képviselőinek azt a jogát és kötelességét, hogy a gyermeket e jogának gyakorlásában képességei fejlettségének megfelelően irányítsák.”

Magyarországon jogszabályi elvárás világos módon megfogalmazza a szükséges védelmet, vagyis a gyermekek születésüktől fogva megváltoztathatatlanul fennálló önazonosságának megőrzését, illetve annak megóvását. Ebből fakadóan tehát egyes tartalmakat az életkoruknak megfelelő időben célszerű megismertetni a gyermekekkel, az egészséges lelki és szellemi fejlődésük érdekében, valamint

a szexualitást és az önazonosságtól való eltéréseket öncélúan ábrázoló tartalmak megjelenítése a jelenleg hatályos törvény alapján nem megengedett cselekedetnek számít a köznevelési intézményekben tanuló kiskorúak számára.

— Valóban „megfoghatatlan magatartásnak” számít a törvényben megfogalmazott népszerűsítés szó, mint ahogyan azt a közleményben a Labrisz Leszbikus Egyesület leírta?

— A törvény fogalommeghatározása álláspontom szerint minden komolyabb nehézség nélkül értelmezhető a gyakorlatban, a jogszabály szövegében nem fedezhetőek fel jelentésbeli vagy logikai hiányosságok.

Egyébként maga a népszerűsítés szó eredetileg semleges konnotációval bír nyelvünkben, és egy ilyen jogszabály szövegében semleges leíró kifejezésként teljesen elfogadott.  Az önazonosságtól való eltérés népszerűsítése ebben az esetben egy olyan kommunikációt jelenthet leginkább, amelyet legelsősorban arra használhatnak fel, hogy befolyásolják vele a gyermekeket, és amely lehet, hogy egyáltalán nem is objektív. Azért sem, mert ez népszerűsítő tevékenység: a felnőtt vonatkozású tartalmak megmutatásán túl akár szelektíven mutathat be tényeket a kiskorúaknak egy bizonyos érzelmi hatás és a később – a népszerűsítés ilyenfajta eszközeivel – elérni kívánt érzelmi vagy értelmi felfogás ösztönzése érdekében.

Ugyan a normavilágosság követelménye valóban jogállamisági alapelv, de azért sem alátámasztott az említett civil szervezet állítása a „népszerűsítés” fogalmának ismeretlen volta és egyben első használata vonatkozásában, mivel a Gyvt. módosítását is megelőzően már használta ezen kifejezést a médiatörvényünk (a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény) és a választási törvényünk (a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény) is.

Ami pedig a gyermek önazonossághoz való jogát illeti, a korábban már érintett gyermekvédelmi egyezmény a gyermekek identitáshoz való joga kapcsán bináris jelleggel (the right of the child to preserve his or her identity) határozza meg fiúként és lányként definiálva a gyermekek nemét.

Ebben a jogszabályi környezetben a harmadik (társadalmi ) nem, a genderelmélet nem értelmezhető.

A címlapképen Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány A válságok kora – Az Európa Projekt kutatás eredményei 2021-ben című konferenciáján a Várkert Bazárban 2022. január 17-én. Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt