Születéstől a szülővé válásig segíti a kormány a családosokat

Kiszámíthatóság, egymásra épülés, következetesség. Ezek a legfontosabb elemei egy családpolitikai támogatási rendszernek és a magyar ezeket a tulajdonságokat maradéktalanul tartalmazza is, hiszen gyakorlatilag a fogantatás pillanatától kezdve a szülővé válásig támogatja a fiatalokat abban, hogy gyermekük legyen, hogy családdá váljanak. Nézzük sorban az intézkedéseket!
Ahogyan a magzat eléri a 12 hetes kort, a szülők máris igénybe vehetik például a családi adókedvezményt, a CSOK-ot, vagy éppen a babaváró hitelt, megkönnyítve ezzel egyrészt a mindennapokat, másrészt a saját otthonhoz jutást is. Sőt, ha az anya 30 éves kora előtt vállal gyermeket, SZJA mentességet is kap, további mozgásteret adva ezzel a családnak. Amint a gyermek megszületik, máris gondolnak a hosszú távú jövőjére is azzal, hogy az állam babakötvény formájában ad támogatást a megszületett gyermeknek.
További segítség a CSED100, vagyis hogy az anya a gyermeke születése utáni első hat hónapban bruttó fizetése 100%-át kapja kézhez.
A gyermek 2 éves koráig pedig a más országokhoz képest szintén igencsak bőkezű GYED ellátást veheti igénybe. Ezek nagyon-nagyon komoly segítséget jelentenek az első időszakban, amikor a gyermekvállalás anyagilag is megnövekedett terhet jelent. Aztán persze jönnek az iskolás évek, ahol az ingyenes tankönyv és étkeztetés könnyíti a szülők terheit és teszi lehetővé, hogy az így felszabaduló összeget a gyermekre költhessék. A középiskolás években pedig a jogosítvány és a nyelvvizsga megszerzésének ingyenessége jelent óriási segítséget a fiataloknak és családjuknak egyaránt.
A munkaerőpiacra kilépve pedig a munkáltatónak járó adókedvezmények és a 25 év alattiak SZJA mentessége könnyíti meg a mihamarabbi sikeres életkezdést.
Tovább haladva, gyermekvállalási korba lépve pedig a folyamat kezdődhet elölről és az addig támogatott gyermekből támogatott szülő válhat, így teljessé téve a körforgást és a hazai családtámogatási rendszert.
Kijelenthető tehát, hogy a kormány minden tőle telhető segítséget megad ahhoz, hogy megkönnyítse a gyermekvállalást. Főleg akkor tűnik bőkezűnek a magyar családpolitika, ha összehasonlítjuk más országokkal. Nem találunk ugyanis még egy olyat, amely ilyen hosszan lehetővé tenné az anyáknak, hogy otthon maradjanak gyermekeikkel, vagy ennyire bőkezűen támogatná a kicsiket. Innentől kezdve pedig a fiatalokon múlik, hogy élnek-e a lehetőséggel. Szerencsére itt sem állunk rosszul, hiszen a megkérdezett 30 év alattiak igencsak magas aránya nagycsaládban gondolkodik és a sokgyermekesek társadalmi megbecsülése is rengeteget javult az elmúlt évtizedben.
Magyarország tehát képes lehet arra, hogy megmutassa: kiérlelt és kiszámítható családpolitikával is el lehet érni a demográfiai fordulatot – nem csak bevándorláspolitikával.