Deák Dániel: Feljelentéspolitikát folytat a baloldal

Az intellektuális hiányosságok és a küföldi finanszírozás miatt képtelen a koherens politikai narratíva kialakítására a baloldal – vélekedett Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője legújabb értékelésében. Mint hangsúlyozta, nem meglepő, hogy az elmúlt közel másfél évben egyáltalán nem erősödött a baloldal támogatottsága.

Donáth Anna momentumos politikus már több mint egy éve írt arról publicisztikát, hogy szerinte a céltalan orbánozás az ellenzék egyik legnagyobb önbecsapása. Ennek ellenére továbbra sem kínálnak politikai alternatívát, a baloldal összes szereplőjének kommunikációja többnyire kimerül a kormányzati intézkedések totális kritikájában

fogalmazott legújabb elemzésében Deák Dániel.  A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint ennek oka a külföldi finanszírozás mellett az intellektuális hiányosságokban található meg, ami miatt az ellenzék továbbra is képtelen egy olyan összefüggő és koherens politikai narratíva kialakítására, amely találkozna a társadalom többségének álláspontjával. Emlékeztetett, hogy mindezek miatt a baloldal támogatottsága semennyit sem erősödött a Fidesz újabb kétharmadát eredményező 2022-es választás óta.

 Korábban hasonló következtetésre jutott több ellenzéki politikus és véleményformáló is már például a 2014-es és a 2018-as választások után egyaránt, azonban egyik voksolást követően sem történt érdemi változás, a balliberális politikusok nem változtattak az addigi politikájukon. Az idézett Donáth Anna is csupán nyilatkozott és írt arról az elmúlt egy évben, hogy az ellenzéknek alternatívát kell felmutatnia, de ez cselekvés szintjén nem valósult meg

– tette hozzá a szakértő. Mint mondta, sem a Momentum, sem Donáth Anna nem állított fel semmilyen politikai alternatívát, továbbra sincsen a pártnak olyan „története”, amelyről a párt politikusa a tavaly májusi publicisztikájában értekezett. 

Sőt, a Momentum Donáth Anna vezetésével az egyébként nemzeti hatáskörbe tartozó oktatás ügyét vinné Brüsszelbe és a hazánknak járó uniós források kifizetését kötné újabb feltételekhez. Ezzel folytatódik az a „feljelentéspolitika”, amely az elmúlt egy évtizedben mindvégig jellemezte a balliberális oldalt: ha nem tudnak egy belpolitikai kérdést megnyerni Magyarországon, akkor azt Brüsszelbe viszik és az ottani nyomásgyakorlástól várnak megoldást

– húzta alá Deák Dániel. Kiemelte, hogy ez a politizálás meglehetősen visszatetsző a választópolgárok számára, ugyanis az uniós források visszatartásával a magyar emberektől vesznek el pénzt egy olyan időszakban, amikor a háború és a szankciók miatt komoly gazdasági nehézségekkel szembesül egész Európa. A politológus szerint nem meglepő, hogy az elmúlt közel másfél évben egyáltalán nem erősödött a baloldal támogatottsága, sőt a legtöbb közvélemény-kutatás szerint, ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, még a tavalyi eredményüknél is rosszabbul szerepelnének. Jelezte, hogy különösen igaz ez a Momentumra, amely még a párthoz közel álló Republikon Intézet legfrissebb felmérése szerint is csupán 5 százalékon áll a teljes népesség körében, míg a pártválasztóknál 7 százalékot érnének el.

Mindez azt jelzi, hogy hiába képes egy-egy baloldali politikus a szavak szintjén felismerni a kudarcuknak az okát, valami miatt továbbra sem képesek ezen változtatni. Erre két lehetséges magyarázat adható, az egyik a külföldi finanszírozási botránnyal függ össze, ugyanis egyre erősebb a gyanúja annak, hogy a balliberális politikusok a külföldi finanszírozásért cserébe szembemennek még a saját választóikkal is a legfontosabb politikai és társadalmi kérdésekben

– fogalmazott. Deák Dániel hangsúlyozta, hogy ennek egyik aktuális példája a háború ügye, amely kapcsán a magyar társadalomban nemzeti egység van, párthovatartozástól függetlenül szinte mindenki azonnali tűzszünetet és béketárgyalást szeretne a háború folytatása helyett.  Ennek ellenére a balliberális politikusok – élükön a Momentummal – a háború folytatása mellett kampányolnak, emellett fegyverszállítást is szorgalmaznak. A másik magyarázat pedig az intellektuális hiányosság lehet, ugyanis a balliberális oldal a sorozatos kudarcok hatására egyre gyengébb humánerőforrással rendelkezik, mind a politikusi, mind a szakértői bázisuk erőteljesen kontraszelektálttá vált – szögezte le. Mint jelezte, ezzel szemben a jobboldal továbbra is koherens politikai narratívát ajánl a választók számára, amely magyarázatot ad a legfontosabb belpolitikai és geopolitikai folyamatokra.

Így fordulhat elő az, hogy még a mostani súlyos gazdasági válság ellenére is a kormánypártok stabilan őrzik vezető pozícióikat, nem történt érdemi változás a belpolitikai erősorrendet illetően. Mindez kétségbeejtő jel lehet a balliberális oldal számára a közelgő EP-választás fényében, ugyanis a külön listás indulás miatt feketén-fehéren láthatóvá válik, hogy mennyi az egyes pártok valódi társadalmi támogatottsága. A parlamenti bejutási küszöböt el sem érő pártok jövője könnyen megpecsételődhet 2024-ben

– húzta alá a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

Forrás: XXI. Század Intézet

A címlapképen Cseh Katalin, a Momentum EP-listavezetõje (b) és Donáth Anna Júlia, a párt alelnöke, mandátumot szerzõ képviselõk a Momentum Mozgalom eredményváró rendezvényén a Dürer Rendezvényházban az európai parlamenti (EP-) választás napján, 2019. május 26-án.
MTI/Illyés Tibor

Iratkozzon fel hírlevelünkre