Nem indíthatott volna 2016-ban nyomozást az FBI Donald Trump és Oroszország összejátszásának gyanújával

A hatóság kifejezetten olyan nyomokra támaszkodott, amelyeket Trump politikai ellenfelei bocsátottak rendelkezésre.

Nem volt törvényes alapja az amerikai Szövetségi Nyomozó Irodának (FBI) 2016-ban nyomozást indítani Donald Trump ellen az Oroszországgal való összejátszás gyanújával – állapította meg az eljárást vizsgáló különleges ügyész.

John Durham 2019-ben, a Trump-adminisztráció idején kapott megbízást arra, hogy tekintse át a nyomozóhatóság „Crossfire Hurricane” néven elhíresült nyomozását, amely 2016-ban az elnökválasztási kampány idején indult azzal a feltételezéssel, hogy Donald Trump kampánycsapata a választási eredmény befolyásolása érdekében összejátszott Oroszországgal.

A hétfőn nyilvánosságra hozott 300 oldalas jelentés ugyan nem javasol újabb vádemelést, de megállapítja, hogy az FBI mulasztott, és szem elől tévesztette a törvény iránti hűség szigorú előírását, amikor a Donald Trump elleni vizsgálat elindításakor politikai szempontokat is figyelembe vett.

A jelentés szerint az FBI „nyers, és elemzésnek nem alávetett, nem megerősített értesülésekre” alapozta az eljárást, „magas rangú tisztségviselők részéről hiányzott az elemzői szigor a birtokukba került információval kapcsolatban, különösen politikailag elkötelezett személyektől és intézményektől származó információkra vonatkozóan”. A jelentés szerint a hatóság kifejezetten támaszkodott olyan nyomokra, amelyeket Donald Trump politikai ellenfelei bocsátottak rendelkezésre.

A vizsgálati összefoglaló megemlíti az FBI korábbi igazgatóját, James Comey-t és egykori helyettesét, Andrew McCabe-et, valamint az eset tanulságainak levonására sürgeti a nyomozóhatóságot és felügyelőintézményét, az igazságügyi minisztériumot, különös tekintettel a politikailag érzékeny vizsgálatokra.

John Durham a 2019 óta zajló vizsgálat során összesen három vádemelésre tett javaslatot a hatóság félrevezetése miatt, amelyek közül kettő felmentéssel, egy ítélettel zárult. Egy FBI-tisztségviselő, Kevin Clinesmith egy e-mail meghamisításában elismerte bűnösségét, így vádalkuval a börtönt elkerülve közösségi munkára ítéltek.

A jelentésre az FBI közleményben reagált, amely szerint a hatóság már korábban levonta a 2016-2017-es „Crossfire Hurricane” fedőnevű műveletének következtetéseit, és változtatott több eljárási szabályán.

Donald Trump a közösségi médiában reagált a jelentésre. Azt írta, a kiterjedt kutatás megállapította, hogy a Trump-Oroszország vizsgálatnak soha nem lett volna szabad megindulnia, és az is bebizonyosodott, hogy „az amerikai embereket félrevezették, ahogy ma is félrevezetik”. Közleményében James Comey korábbi FBI-igazgató és a demokraták felelősségre vonását követeli az ellene alaptalanul megindult nyomozás miatt.

A képviselőház jogi bizottságának republikánus elnöke, Jim Jordan bejelentette, hogy a törvényhozási testület beidézi John Durhamet, és szeretné meghallgatni a jelentéssel kapcsolatban.

A Donald Trump első elnökválasztási kampányának oroszországi kapcsolatairól szóló nyomozást, a „Crossfire Hurricane”-t 2016 júliusában indította az FBI. A vizsgálat 2017 májusáig tartott. Megállapításai belekerültek Robert Mueller különleges ügyész jelentésébe, aki a 2016-os választásokba történt feltételezett orosz befolyásról szóló vizsgálatot vezette. A nyomozás nem talált bizonyítékot arra, hogy Donald Trump és a kampánystábja a választási eredmények befolyásolása érdekében egyeztetett volna oroszországi állami szervezetekkel.

(MTI)

A címlapképen az újraválasztásáért küzdő Donald Trump republikánus elnök beszédet mond kampánystábjának a Virginia állambeli Arlingtonban az amerikai elnök-, valamint képviselőházi és részleges szenátusi választások napján, 2020. november 3-án. Forrás: MTI/AP/Alex Brandon

Iratkozzon fel hírlevelünkre