Elképesztő titkosszolgálati jelentések láttak napvilágot abban a Washington Post által közölt anyagban, amelynek korábbi részletei egyszer már borzolták a kedélyeket. Az amerikai lap ugyanis most újabbakat tett közzé a korábban a Pentagonból kiszivárgott iratokból, amelyekből kiderül, hogy Zelenszkij ukrán elnök felrobbantotta volna az Oroszországból Magyarországra tartó Barátság kőolajvezetéket, hogy – ahogyan fogalmazott – tönkretegye hazánk iparát.
Zelenszkij ugyanis állítólag már nehezen viselte el, hogy Magyarország az olaj vásárlásával „támogatja” Oroszországot, így a megbüntetés legjobb módjának azt találta, ha egyszerűen felrobbantja a vezetéket. Arról is hosszan lehetne értekezni, hogy Zelenszkij elnök vajon miért is akar megbüntetni egy szuverén országot annak energiapolitikája miatt, de efölött most szemet hunyunk. Azt viszont határozottan az államfő figyelmébe kell ajánlanunk, hogy az orosz olaj vásárlása Magyarország számára nem értékválasztási kérdés, hanem adottság. Nem azért veszünk ugyanis Oroszországtól olajat, mert ez minden vágyunk, hanem azért, mert
40 évnyi kommunista diktatúra alatt ebbe az irányba épültek ki a vezetékeink és a százhalombattai finomító is csak ezt az olajat tudja feldolgozni jelenleg.
Annak átállítása más típusú olajra és új vezetékek építése pedig – akár hiszi Zelenszkij, akár nem – évekbe telik, így egyelőre nincs is más opciója hazánknak, mintsem az, hogy keletről, Oroszországból szerezze be az olajat.
Egyébként ha nem így lenne, Ukrajnának és Zelenszkij elnöknek akkor sem lenne semmi köze ahhoz, hogy Magyarország kitől és mit vásárol. Ahogyan mi sem szólunk bele abba, hogy Ukrajna mit csinál ebben a tekintetben.
A háborús pszichózis ugyanakkor úgy tűnik, hogy annyira eluralkodott az ukrán elnökön, hogy képtelen tisztán látni a legfontosabb kérdésekben.
Persze annyira nem kell meglepődnünk a történteken. Ha csak arra gondolunk, hogy hogyan emeli Ukrajna folyamatosan a tranzitdíjat, abban bízva, hogy előbb-utóbb ellehetetlenül a szállítás, akkor gondolhattuk, hogy vannak más módok is, amelyeken megpróbálja megakadályozni a magyar-orosz kereskedelmet. És persze a kiszivárgott anyagok fényében más fénytörés alá esik az a tavalyi fenyegetés is, amikor ukrán tisztségviselők arról beszéltek, hogy „bármi történhet a Barátság vezetékkel”, ha Magyarország nem fogad el minden, Oroszország elleni szankciót.
hirdetésMás szemszögből nézve ugyanakkor Budapest akár értetlenül is állhat az eset előtt. Magyarország ugyanis története legnagyobb humanitárius segélyakciójában támogatja a háború elől menekülő ukránokat Ukrajnában, és több százezer embernek segített, aki Magyarországon maradt, vagy átutazott menekültként.
A fegyvereken kívül tehát Magyarország minden segítséget megad keleti szomszédjának.
Sőt, ahogyan Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi rádióinterjújában fogalmazott, hazánknak kifejezetten érdeke az, hogy Ukrajna sikeres ország legyen. És ez igaz kellene, hogy legyen fordítva is: Ukrajna is csak akkor várhat segítséget nyugati szomszédjától, vagyis tőlünk, ha Magyarország tud segíteni, mert megvannak a lehetőségei. Ezért hibás az a gondolkodás, amikor Zelenszkij a magyar ipar tönkretételével állna bosszút – nem is tudni pontosan, hogy miért.
Persze van az esetnek egy olyan szála is, hogy a NATO-ba készülő Ukrajna mégiscsak egy NATO tagállam kritikus infrastruktúrája ellen tervezett merényletet. Ezek után a NATO brüsszeli központjában sem ártana elgondolkodni azon, hogy mennyire megbízható szövetséges is Ukrajna és annak jelenlegi vezetése.
Nem mellesleg a kiszivárgott információk után talán újra fel kellene tenni a kérdést, hogy vajon ki is állhat az Északi Áramlat vezetékpárok felrobbantása mögött?
A válasz persze továbbra sem lenne egyértelmű, az ukrán elnök ugyanakkor kerek-perec kimondta, hogy fel kellene robbantani egy vezetéket azért, hogy Oroszország ne tudjon egy EU tagországgal kereskedni. A hasonlóság kísérteties, így a vizsgálatok folytatása is indokolt lenne.
A kiszivárgott iratok között egyébként nem ez volt az egyetlen őrült dolog, amiről Zelenszkij fantáziált. Orosz falvakat rohant volna le, tovább eszkalálva a háborút és még több, még nagyobb hatótávolságú nyugati fegyvert kért volna már korábban is.
Ne legyenek ugyanakkor kétségeink, a napvilágot látott dokumentumok nem csak Magyarországon verték ki a biztosítékot. Ezek után pedig egyre többen felteszik a kérdést: lehetséges-e a béke egy olyan ukrán elnökkel, akinek nem igazán lehet adni a szavára?
A címlapképen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látható az Európai Parlamentben, Brüsszelben 2023. február 9-én, az Európai Tanács brüsszeli ülésének idején. Forrás: MTI/EPA/Julien Warnand
