Sokszor elhangzik a sajtóban a hétvégi pápalátogatással kapcsolatban, hogy a Szentatya második alkalommal érkezik Magyarországra, ami igaz is. Azt viszont már kevesen teszik hozzá, hogy valójában a mostani a harmadik találkozása lesz a magyar katolikus közösséggel, hiszen 2019-ben, a csíksomlyói nyeregben, a magyarság egyik legfontosabb Mária-kegyhelyén már celebrált egy szentmisét. Az, hogy Ferenc pápa szereti a magyarokat, nem véletlen.
Magyarország és a magyar kormány ugyanis gyakorlatilag az egyedüli jelenleg Európában, amely valóban keresztény alapokon nyugszik és nemcsak kormányzó pártjai nevében található meg a kereszténydemokrata jelző, hanem politikáját is ehhez igazítja. És bár a nyugati sajtó és a baloldali politikusok igyekeznek minél többször számonkérni az Orbán-kormányon ezt, ha távolabbról megnézzük, minden döntés ezen alapokon nyugszik. Gondoljunk csak bele! A napjainkban nyugaton oly’ divatos woke a család fogalmának fellazításával, vagy a ki tudja hány gender köztudatba ültetésével valójában éppen a teremtést kérdőjelezi meg.
A világunk ugyanis úgy teremtetett, hogy annak a férfiak és a nők jelentsék az alapját. Ráadásul ahhoz, hogy ezt valaki belássa, még csak hívőnek sem kell lennie. Ha tudományos, biológiai szempontból vizsgáljuk a természetet, az élővilág fennmaradásához akkor is szinte minden esetben egy hím- és egy nőnemű egyedre van szükség.
Az ezt megkérdőjelezők, a folyamatosan újabb és újabb gendereket konstruálók pedig éppen ezzel, a teremtéssel mennek szembe. És éppen ezt, a teremtést védi a magyar kormány akkor, amikor Alaptörvényben rögzíti, hogy az apa férfi, az anya nő és hogy ők jelentik a család és a társadalom alapját, ahogyan az a kereszténység több, mint 2000 éves múltja során mindig is volt. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne fogadnánk el és ne tisztelnénk a kisebbségeket. Sőt, éppen ellenkezőleg: nekik is az az érdekük, hogy legyen egy erős, biztos alapokon nyugvó társadalom, amely meg tudja védeni és be tudja fogadni őket. A pontos és jól meghatározott definíciók tehát valójában az ő érdeküket is szolgálják. Hiszen
segíteni valójában csak az tud, aki maga is erős.
Pontosan ez utóbbi, szintén hangsúlyos keresztény gondolat mutatkozik meg abban, ahogyan a kormány a migráció, vagy az Ukrajnának szánt segítségnyújtás kérdéséhez áll. Mert mit csinál a Nyugat? Az illegális bevándorlás kérdésében úgy értelmezi a segítséget, hogy fogadjunk be mindenkit még annak árán is, ha a saját szociális ellátórendszerünk és társadalmaink meggyengülnek. Ukrajna támogatását pedig szintén úgy fogja fel, hogy segítsünk azon az áron is, ha a magunk védelme meggyengül.
hirdetésSzámtalan ország maradt az elmúlt hónapokban lőszer, légvédelem, vagy épp harci repülő nélkül csak azért, mert mindenét Ukrajnának adta. Ez azonban valójában nem segítség.
Mert a gyengének korlátosak az erőforrásai, míg az erős hosszú távon is ott tud állni a bajban lévő mögött. Ezért mondja azt a magyar kormány, hogy Európa határain kívül, a származási országokban kell segíteni az (ekkor még leendő) migránsokat és ezért indította el a Hungary Helps programot. És részben ugyanez a megfontolás húzódik amögött is, hogy Magyarország történetének legnagyobb humanitárius segélyprogramja zajlik Ukrajnában.
Szintén keresztény alapokon állva mondja azt a magyar kormány, hogy a felek közötti párbeszédre és végső soron békére van szükség az orosz-ukrán háborúban. Orbán Viktor kritikusai ilyenkor szokták azt mondani, hogy jó, de miről kellene egyáltalán beszélniük a feleknek, ha ilyen távol vannak az álláspontok? De gondoljunk csak a saját életünkre!
A szeretteinkkel folytatott viták is úgy oldódnak meg, ha beszélünk egymással. Bármennyire is távol vannak az álláspontjaink, a beszélgetés, a közös pontok megtalálása az, ami végül közelebb tud vinni minket a megoldáshoz.
Persze az elején még haragszunk a másikra és nem tudjuk, hogy hogyan is oldódik meg az adott helyzet. A párbeszéd lehetőségét ugyanakkor ösztönösen keressük egy idő után a másikkal. És ne gondoljuk, hogy a politika bonyolultabb, mint az emberi lélek.
Egy szó, mint száz: a keresztény Európa utolsó bástyája Magyarország maradt. Hogy Ferenc pápa ezt felismerte-e, arra valószínűleg csak ő tudna válaszolni. Az viszont valószínűleg nem véletlen, hogy ismét eljön hozzánk. Az pedig mindenképpen reménységre ad okot, hogy az előttünk álló három napot senki nem tudja szó nélkül hagyni, így vagy úgy, de mindenkiben gondolatokat ébreszt, viszonyul hozzá, legyen akár keresztény, akár más vallás híve, akár ateista. Ez pedig mindenképpen jó jel arra nézve, hogy a keresztény világ még nyugaton sem veszett el. Isten hozta Szentatya!
A címlapképen Ferenc pápa látható az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson Budapesten 2021. szeptember 12-én. Fotó: Szennyes Krisztián/Vasarnap.hu
