Fűrész Tünde: A házasságkötések reneszánszát éljük
A házasságkötések szempontjából hazánkban 2010 volt a mélypont, azóta azonban a házasságkötések reneszánszát éljük – Fűrész Tündével a Kopp Mária Intézet vezetőjével beszélgettünk.
– Hogyan vészelték át a magyar családok az elmúlt évek nehézségeit?
– Mi tagadás, számos váratlan helyzettel találták szembe magukat. A koronavírus-járvány alatt sokan megkongatták a vészharangot, hogy a kényszerű bezártság és az ismeretlen megpróbáltatások sokasága a családok széteséséhez fog vezetni. Mára már pontosan látjuk, hogy ez nem így történt. Sőt, éppen ellenkezőleg!
Kutatásaink is megerősítették, hogy a családokat inkább összekovácsolták az elmúlt évek nehézségei.
Természetesen ahol rosszak voltak az alapok, ahol nem kaptak a családtagok egymástól kellő segítséget és támogatást, ott valóban megjelentek a válások, elindult a családok szétesése, de nem ez volt a jellemző, hanem az, hogy még szorosabbá váltak az emberi kapcsolatok. 
– A Kopp Mária Intézet felmérése szerint most, a háború ellenére is, optimisták a 30 év alattiak. Mi lehet ennek az oka?
– Elsősorban az életkor. Az nem újdonság, hogy a fiatalok alapvetően optimistábban tekintenek a jövőbe. A fiatalokra inkább jellemző a derűlátás, de a felméréseinkből kitűnik, hogy a magyar emberek összességében alapvetően bizakodóak, kiváltképpen, ha a személyes életükről van szó. Az általunk megkérdezettek 80 százaléka arra számít, hogy a 2023-as évben a saját életük kicsit jobb – vagy legalább ugyanolyan – lesz, mint a tavalyi. A háború és az egész Európát sújtó szankciók mindent felforgatnak. Az azonban jó hír, hogy a magyar emberek a saját életükben javulást, vagy legalább szinten tartást várnak és törekednek is arra, hogy jobban menjen a soruk.
– A mai fiatalok számára mennyire lehet érték a házasság?
– Szerencsére még mindig fontos számukra, nem véletlen, hogy 2010-hez képest jelentősen megnőtt az esküvők száma. Csak a rendszerváltás előtt kötöttek több házasságot, mint az elmúlt években. Ez a családtámogatási lehetőségeken túl a szemléletváltásnak is köszönhető. Amíg a szocializmus évtizedeiben volt a legtöbb válás és a legtöbb abortusz, ma mindezek száma visszaszorulóban van.
A család fogalma össztársadalmi szinten mára már nagyobb megbecsülésnek örvend.
A családbarát szemlélet a fiatalok életútjára és választásaira is kihat. A fiatalok is érzik, hogy a család olyan biztonságot jelent, ami máshol nem igazán tapasztalható meg. Talán ezzel is függ össze, hogy a mai fiatalok kötődései mintha erősebbek lennének a család irányába, gondoljunk csak a mama-hotel és papa-bank jelenségekre. A család védőburkot nyújt, de ez sokszor akadályozza a fiatal felnőtteket abban, hogy önálló életet kezdjenek.
– Mit jelenthet a pár nap múlva megkezdődő Házasság hete a fiataloknak?
– Elsősorban azt, hogy a házasság nem csak egy papír, hanem jóval több annál: életszövetség, az egyik legfontosabb társas kapcsolatunk, amelynek meghatározó szerepe van a testi és lelki egészség megőrzésében is. Láthatjuk, hogy a házasság presztízse jelentősen megemelkedett az elmúlt tizenkét évben. A házasságkötések szempontjából 2010 volt a mélypont hazánkban, azóta azonban a házasságkötések reneszánszát éljük, amelyet jól mutat, hogy a 2010-es állapothoz képest 2021-ben dupla annyian, 2022-ben pedig 80 százalékkal többen mondták ki a boldogító igent.
A magyarok alapvetően házasságpártiak, sokkal többen házasodnak, mint 2010 előtt.
Örömteli, hogy ennek hatására jelentősen nőtt a házasságban született gyermekek aránya is. Nem is olyan régen még csak minden második gyermek szülei éltek házasságban, most már négyből három gyerek olyan családba születik, ahol a szülők házasok.
– A házasságkötések számának növekedése csak az állami támogatások miatt van, vagy valóban szemléletváltás történt?
– Meglátásom szerint ebben mind a kettőnek jelentős szerepe van, ez egy oda-vissza ható folyamat. Azok a kedvezmények, amelyeket a házasok kapnak, hozzájárulnak ahhoz, hogy sokan mernek dönteni a házasodás mellett. Az állami támogatás sokaknak ad anyagi megerősítést, de ez önmagában nem lenne elég, ha nem volna az a családbarát hozzáállás, amely a házasságot értéknek tekinti. 
– Pár nap múlva megkezdődik a Házasság hete, milyen eseményekkel készül a Kopp Mária Intézet?
– A Házasság hetét immár másfél évtizede ünnepeljük Magyarországon. A Kopp Mária Intézet is több mindennel készül. Közzétesszük a legfrissebb kutatásunk eredményeit, amiből ki fog derülni, hogy mit gondolnak ma a magyarok a házasságról, a házasság intézményéről, mi kell szerintük a jó házassághoz.
Emellett interjúkat készítettünk olyan fiatal, híres párokkal, akik még a húszas éveikben kötöttek házasságot, arról, hogy miért jó fiatalon házasodni.
Ezek a videóinterjúink hamarosan elérhetőek lesznek a KINCS honlapján és közösségi média felületein. A Házasság hete kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy sok irányból lehessen bemutatni a házasság értékeit, és azokat népszerűsíteni a következő generációk számára. Jó lenne, ha fiatalon házasodni egy kicsit divattá válna és minél több húszas éveiben járó merne elköteleződni, ami hosszú távon demográfiai szempontból is igazán előnyös lenne.
Tóth Gábor
A címlapkép forrása: Kopp Mária Intézet
