Szeptember 15–16-a között az üzbegisztáni Szamarkand városában tartották a Sanghaji Együttműködési Szervezet idei csúcstalálkozóját, ahol kitértek a Nagy Eurázsiai Partnerség gondolatára. Ebben a Sanghaji Együttműködés, az Eurázsiai Gazdasági Unió, valamint a dél-kelet-ázsiai ASEAN államai, illetve más érdekelt országok és szervezetek vehetnének részt – írja a XXI. Század Intézet elemzése.
A Sanghaji Együttműködés kezdetei 1996-ra nyúlnak vissza, maga a szervezet 2001-ben alakult meg. Bár a résztvevő országok közötti kapcsolatok szinte minden szféráját érintő együttműködési keretről van szó, a szervezet tevékenységének fókuszában a gazdaság és a biztonságpolitika áll. A szervezet egyik állandó szerve éppen a Regionális Terrorizmusellenes Struktúra, amelynek központja Taskentban van. Ennek létrejöttét, ahogy tulajdonképpen az egész szervezetét, az ezredforduló környékén elsősorban az Afganisztánból érkező, de a térség majd minden államát érintő terrorfenyegetés indokolta, amely napjainkig sem évült el.
Szintén fontos szempontja a Sanghaji Együttműködésnek, hogy a régió országai külső közvetítők – elsősorban az Egyesült Államok – nélkül rendezhessék vitás kérdéseiket.
Ennek most Kirgizisztán és Tádzsikisztán napokban kiújuló konfliktusa is aktualitást ad, de Azerbajdzsán és Örményország is párbeszéd partnere a szervezetnek.
A világ lakosságának tehát több mint felét és a világgazdaság körülbelül harmadát képviselik már a Sanghaji Együttműködéshez kapcsolódó országok.
Az idei csúcstalálkozó második napján a Sanghaji Együttműködés Szervezetének országai az esemény záróokmányaként elfogadták a szamarkandi nyilatkozatot, amely egyben a szervezet gyakran nagyon is eltérő érdekeltségű tagjai közti közös kapcsolódási pontokat illetően is eligazítást nyújt – emlékeztet közleményében a XXI. Század Intézet. Mint írják, a dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a világban rég nem látott mértékű változások zajlanak, ezzel összefüggésben pedig hangsúlyozza az együttműködés fokozásának szükségességét a terrorizmus és kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem, a kiberbiztonság, és más biztonsági kihívások – mint a szélsőségességek vagy a szeparatizmus – kapcsán.
A dokumentumban szerepel az „egyetlen ország sem biztosíthatja saját biztonságát más országok biztonságának kárára” tézis is, amely az orosz–kínai nemzetközi törekvések egyik kulcsmondatává vált az elmúlt időszakban és már a két ország februári pekingi közös nyilatkozatában is szerepelt.
A tagállamok közül elsősorban Oroszország számára lehet fontos az, hogy a nyolc tagország által kiadott dokumentum szerint: a nem az ENSZ BT által jóváhagyott, egyoldalúan kivetett szankciók negatív hatással vannak a harmadik államokra és a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokra, és nem összeegyeztethetőek a nemzetközi joggal.
hirdetésA tagállamok – a kezdeményezésből kimaradó India kivételével – megerősítették a kínai Egy övezet, egy út (OBOR vagy BRI) kezdeményezés támogatását, és az Eurázsiai Gazdasági Unió és a kezdeményezés összehangolásának folytatását.
Ezzel összefüggésben a nyilatkozat kitér a Nagy Eurázsiai Partnerség gondolatára.
Ebben a Sanghaji Együttműködés, az Eurázsiai Gazdasági Unió, valamint a délkelet-ázsiai ASEAN államai, illetve más érdekelt országok és szervezetek vehetnének részt – világít rá az intézet. A világban lezajló változásokról és a sanghaji országok közötti együttműködés kiterjesztésének fontosságáról szóló gondolatokat Hszi Csin-ping kínai államfő is megerősítette a csúcstalálkozón tartott felszólalása során, kiegészítve azzal, hogy meg kell akadályozni azt, hogy külső erők színes forradalmakat provokáljanak ki a térségben. Az elemzés kitért arra, hogy bár radikális újdonságot sem a dokumentum, sem a résztvevő állam- és kormányfők felszólalásai nem tartalmaztak, a szamarkandi találkozó rávilágított arra, hogy Oroszország és Kína februári közös nyilatkozata nem csupán Moszkva és Peking elképzeléseit tükrözi, de az azokban megfogalmazott gondolatok jelentős részét a keleti államok többsége is magáénak vallja.
Akárcsak a pekingi közlemény, a szamarkandi nyilatkozat is hangsúlyozza a sanghaji országok elkötelezettségét egy többpólusú világrend kialakítása és a kulturális-civilizációs sokszínűség megőrzése mellett.
Hogy ez az álláspont nem tekinthető elszigetelt véleménynek a nemzetközi térben, jól mutatja az is, hogy még a jelenlegi, konfrontatív időszakban is egyre nő az érdeklődés mind a Sanghaji Együttműködés Szervezete, mind a BRICS-csoport iránt. Mindezt úgy, hogy Oroszország mindkét szervezet oszlopos tagja, és egyes európai és amerikai politikusok már Kínát is hasonlóan súlyos szankciókkal fenyegetik.
Az elemzést teljes terjedelmében a XXI. Század Intézet oldalán olvashatják.
(Forrás: XXI. Század Intézet)
A címlapképen Vlagyimir Putyin orosz elnök Hszi Csin-ping kínai államfővel beszélget a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) szamarkandi csúcstalálkozóján 2022. szeptember 16-án. Forrás: MTI/AP/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Szergej Bobiljov
