A források újraértelmezése segíthet a 9–10. századi magyarság nyomára bukkanni
A leghíresebb bizánci forrás újbóli megvizsgálása segíthet a magyarság 9–10. századi történetének megvilágításában. A birodalom kormányázásának újraértelmezése valóban új kapukat nyit meg.
Bollók Ádám és B. Szabó János A Császár és Árpád népe című kötetében a korai magyar történelem bizánci forrásairól adnak hírt. A Források és Tanulmány 8. – Bölcsészettudományi Kutatóközpont Őstörténeti Kutatócsoport kiadványa olyan korábbi tabukat döntöget, amely továbbgondolásra, újragondolásra sarkallja mindazt, amit eddig a 9–10. századi magyarság történetéről feltételeztünk. A nemrégiben megjelent tudományos kiadvány nemcsak a történészeknek, hanem a téma iránt érdeklődőknek is igen hasznos lehet.
A Császár és Árpád népe című kötet szerzői arra vállalkoztak, hogy a Bíborbanszületett Konstantinhoz kötött De administrando imperio (DIA, A birodalom kormányzása) című könyvének történeti forráskritikai vizsgálatát elvégezzék. Az újító szellemmel, sok év alatt elvégzett munkára nagy szükség volt, mivel az elmúlt három évtizedben VII. Konstantin korával kapcsolatos nemzetközi kutatások, a források újraértelmezése számos területen áttörést hozott. Úgy tűnik, hogy a De administrando imperio szövegtörzsét nem Bíborbanszületett Konstantin uralkodása alatt hozták létre, hanem korábban, a 900-as évek elején. Ez pedig azt jelenti, hogy fontos forrásértékkel bír a magyarok akkori tartózkodási helyéről, így magáról a honfoglalás előzményeiről tudósít.
A szerzők könyvükben a bizánci forrást újszerűen, belső logikáját figyelembe véve, annak keletkezési körülményeit igyekeztek megvizsgálni. Rávilágítottak arra, hogy az elmúlt másfél évszázad alatt a De administrando imperióban található, magyarokra vonatkozó forrásokat, minden történész, saját koncepciójához kívánta igazítani, amellyel végeredményében az eredeti forrás torzult. Mivel a forrásegyüttes datálása megváltozni látszik így, számos korábban feloldhatatlan ellentét és ellentmondás oldódhat meg. A forrás újraértelmezése új szemszögből mutatja be a besenyők Etelközbe való betörését és a magyar törzsek és a Bizánci Birodalom kapcsolatát.
Szenzáció – Ismeretlen magyar fejedelem nyomára bukkanhattak
Az őshaza-elmélet „vándorprófétáit” a rendszerváltás termelte ki
Címlapkép: Tóth Gábor, Vasarnap.hu
