Francesca Rivafinoli: Véres kobalt jöhet?

„Elég a véres olajból! Békét, megújulókat!” – vetítette a Greenpeace a Képviselői Irodaházra öles betűkkel és megfelelő mennyiségű energia felhasználásával, mondván, az eleve klímagyilkos olaj embargójának blokkolásával Orbán Viktor „szégyent hoz minden magyarra”.

Oké. Fogadjuk el, hogy a Greenpeace akkor lenne boldog, ha nulla mennyiségű fosszilis energiahordozó és zéró atomenergia felhasználásával, az anyaföldből organikusan kisarjadó szélturbinák és naperőművek, valamint fényevő traktorok segítségével működtetnénk 2022-es mindennapjainkat. Továbbá nyugtázzuk, hogy morálisan elfogadhatatlan minden olyan nyersanyag vagy árucikk beszerzése, amely akár csak áttételesen is összefüggésbe hozható emberéletek kioltásával. Tiszta sor.

Kérdés, láthatjuk-e valahol esetleg az „Elég a véres avokádóból!” feliratot is.

Mégiscsak egy eleve kevéssé környezetbarát csemegéről van szó, amelyről – az olajjal ellentétben – bármely pillanatban különösebb megrázkódtatás nélkül le tudna mondani bármely európai nemzetgazdaság. Az pedig évek óta köztudott tény, hogy kereskedelméhez egészen konkrétan vér tapad: Mexikóban akkora biznisz az avokádóexport, hogy drogkartellek egész sora terjesztette ki tevékenységét az erőszakos földfoglalásra és az erdőirtásra. Emberrablások, brutális gyilkosságok, területek elaknásítása, ilyesmik –fényfestős Greenpeace-akcióknak azonban nyoma nincs.

Aktuálisan a szervezet angliai honlapján egy főzőbanános-kókusztejes étel köreteként virít egy avokádó, gusztusosan felszeletelve; még receptet is kapunk hozzá (a valamirevaló klímavédő ismérve, hogy nem vesz a szájába olyan főételt, amelynek legalább három összetevőjét nem a világ másik feléből kellett beszállítani).

Dán oldalán a Greenpeace külön meg is nyugtat minket: „egyáltalán nincs ok éghajlati lelkiismeret-furdalásra amiatt, hogy teszünk néhány szelet finom avokádót a rozskenyerünkre”, hisz nem repülővel hozzák, hanem hajóval (a „bunkerolaj” pedig mennyivel dallamosabb szó, mint a „kerozin”). Majd tájékoztatást kapunk arról is, hogy az avokádófa szén-dioxidot köt meg, és egyébként is, a „megfelelően működtetett” ültetvényekkel semmiféle probléma nincs. Hogy mi a helyzet a nem megfelelően működtetettekkel, és mennyi van belőlük, arról tapintatosan hallgat a szervezet.


Hirdetés
De erős kép lenne az is, ha „Elég a véres koltánból” felirattal igyekezne a Greenpeace rávenni a szülőket, ne vásároljanak már fölöslegesen okostelefont meg ezerféle egyéb kütyüt kisiskolás gyermeküknek

(„muszáj, mert a többi szülő is vesz!”), hiszen az azokban megbúvó tantál – a koltán bányászata és kereskedelme révén – elég gyakran kongói és ruandai hadurak és milíciák bevételeit növeli. Messze van ugyan, még légvonalban is, de tény, hogy Kelet-Kongóban az elmúlt két évtizedben nagyjából hatmillióan haltak meg abban a konfliktusban, amely többek között a koltánbányák feletti ellenőrzésért is dúl; magukban a bányákban pedig jelenleg is több mint 40 ezer gyerek dolgozik. Ha van véres nyersanyag akkor ez eléggé az; mégse látjuk, hogy a Greenpeace verné az asztalt, hogy embargót, de izibe’.

Ahogy „Elég a véres kobaltból!” feliratot se vetített a szervezet az európai uniós intézmények épületeire, amióta napirenden van, hogy 2035-től csak elektromos autókat lehet majd vásárolni. Sőt, a Greenpeace szerint 2035 késő: 2028 lenne a megfelelő céldátum. Csakhogy az akkumulátorokhoz jó sok kobalt kell, amelynek bányászatához egyelőre sajnos szintén elég sok vér és szenvedés tapad – ha Black Lives Matter, akkor nem feltétlenül kellene a kongói gyerekek és fiatalok egészségének rovására zöldíteni Európát, hanem előbb érdemes lenne megnyugtatóan rendezni ezt a kérdést. Meg hát ugye

a legtöbb kongói kobaltbánya kínai kézben van, tehát a Greenpeace akár azon is fennakadhatna, hogy minél inkább nő az e-autók iránti kereslet Európában, annál több pénz folyik be a kínai államkasszába – amiből Kína emberi jogi jogsértéseket finanszírozhat, sőt, akár még orosz olajat is vásárolhat kedvére.

Pillanatnyilag egyébként ilyen „véres kobalt” szükséges az oly zöld szélerőművekhez is; tényleg csak érdekességképpen azoknak, akik a „Békét, megújulókat!” szlogen láttán úgy vélnék, a „véres olaj” kivezetése elhozhatná a világbékét.

Francesca Rivafinoli: Vágd ki magad alatt a fát morálisan!

Francesca Rivafinoli – Ön dönt: Kelet vagy kelet?

Francesca Rivafinoli: Mese a zöld szélerőműparkról

Címlapkép: Pixabay.com

'Fel a tetejéhez' gomb