A családok biztonságérzete megmaradt
A juttatásoknak köszönhetően nagyjából négy és fél millió ember jutott plusz bevételhez februárban, amit legtöbben a családtagjaikra, otthonukra, napi fogyasztási cikkekre és megtakarításra fordítanak – derült ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) február közepén készült kutatásából.
A februárban érkező plusz pénzek sok család, nyugdíjas és munkavállaló fiatal anyagi biztonságát erősítették meg. A kormány folytatva az elmúlt évek családokat, időseket és fiatalokat támogató politikáját, év elején újabb jelentős támogatáshoz juttatta az embereket: kifizették a gyermeket nevelőknek járó családi adóvisszatérítéseket, a 13. havi nyugdíjakat, valamint először kapták kézhez a fiatalok az immár szja-mentes fizetésüket.
A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért február 16. és 23. közötti reprezentatív kutatásában azt vizsgálta, hogy mit gondolnak ezekről a támogatásokról az emberek, illetve mire szeretnék felhasználni a többletbevételeket.
A felmérésből kiderült, hogy a társadalom széles rétege, a megkérdezettek háromnegyede egyetért azzal az állítással, hogy az érintettek számára nagyfokú segítséget jelentenek a februári plusz pénzeket biztosító intézkedések. Nagy segítséget jelent az összes válaszadó 78 százaléka szerint a családok adóvisszatérítése, 74 százalék szerint a fiatalok szja-mentessége és 71 százalékuk szerint a 13. havi nyugdíj. A fiatalok szja-mentessége kapcsán tízből kilenc huszonéves, a családok adóvisszatérítése kapcsán tízből 8 gyermeket nevelő ezen a véleményen volt. Ez azt jelenti, hogy
a magyarok döntő többsége szerint a kormány intézkedései valós támogatást jelentenek az intézkedésekkel megcélzott csoportok számára.
A többletként érkező pénzt tízből három válaszadó a családtagjaira, illetve ugyanennyien az otthonukra szeretnék költeni, negyedük napi fogyasztási cikkekre fordítaná és ötödük megtakarít belőle. Nagyjából minden hetedik válaszadó az egészségére is költene, illetve 7-8 százalék körüli azoknak az aránya, akik tartozásaikat rendeznék vagy banki megtakarításba fektetnének, esetleg új gépeket, eszközöket vennének. A megkérdezettek 4-5 százaléka lakás- vagy autóvásárláshoz, elektronikai eszközök vételéhez, utazáshoz vagy szórakozáshoz használná fel a plusz forrásokat.
Kisebb különbségek vannak az egyes társadalmi csoportok között aszerint, hogy mire költik a februári juttatásokat. A gyermeket nevelők, a családi adóvisszatérítésében részesülők között vannak legtöbben, akik az otthonuk felújítására, fejlesztésére, bútorok vásárlására tervezik fordítani a pénzt (36%).
A nyugdíjasok közül legtöbben úgy nyilatkoztak, hogy a gyerekekre, az unokákra, családtagokra költenék a 13. havi nyugdíjat (29%). A nyugdíjasok között kétszer többen vannak, akik az egészségükre fordítanák a plusz bevételeket, mint a családosok vagy a fiatalok között, minden ötödik nyugdíjas egészségügyi célokra költene.
A fiatalok harmada napi fogyasztásra és az otthonra költene, ötödük pedig megtakarít. Közöttük kétszer annyian vannak azok, akik elektronikai eszközökre vagy utazásra költenének (9%), mint a családosok és a nyugdíjasok között (4%).
A családi adóvisszatérítés februárban 1,5 millió szülőt, a 13. havi nyugdíj 2 és fél millió idős embert, míg az szja-mentesség 280 ezer fiatalt érintett, így közel négy és fél millió honfitársunknak jelentenek segítséget a kormány plusz pénzeket biztosító intézkedései. Ezzel a magyar embereknek lehetőségük nyílik az előrelépésüket szolgáló terveik megvalósítására. A bizonytalanság, a háborús helyzet pedig még inkább felértékeli a februári juttatásokat, hiszen hozzájárulnak a családok ellenállóképességének fokozásához a válságos időkben. A kormány családokat támogató intézkedései szerepet játszanak abban, hogy Magyarországon a nehézségek ellenére is az emberek biztonságban érezhetik magukat.
Az országos reprezentatív kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült a felnőtt lakosság körében, 2022. február 16-23. között.
Forrás: Kopp Mária Intézet
Kiemelt képünk forrása Pixabay.com
