Mit tekintünk családi értéknek? Mit gondolnak a magyarok a párkapcsolatokról? Mi a véleményük a gyermekvállalásról? Ezekre a kérdésekre nyújt választ a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS), valamint a Századvég együttműködésében megjelent Család-Érték-Tér – Tanulmányok a családi értékekről című kötet.
Fűrész Tünde, a KINCS elnöke a kötet bemutatóján tartott nyitóbeszédében kiemelte, a témához hozzájárult a Századvég kutatása, melyből jól látszik, hogy bizony a magyar alapvetően családpárti nemzet.
Az is látszik, hogy a magyarok még mindig legalább 2,1 gyermekben gondolkodnak, valamint a párkapcsolatok közül még mindig a házasság a legnépszerűbb kapcsolati forma. Akik a vallásukat gyakorolják és nemzetben gondolkoznak, azoknál még jobban érvényesülnek a családi értékek.
– emelte ki Fűrész Tünde. A KINCS elnöke elmondta, sajnos megfigyelhetőek a negatív jelenségek is, mint például, hogy egyre nő a gyermektelenek száma. Külön kiemelte, egyre nagyobb negatív befolyással kell szembe néznünk, amely már a család fogalmát is megkérdőjelezi, és rombolja a családi értékeket.
hirdetésMindezek ellenére Magyarország egy családpárti ország, ahol az emberek életében az egyik legalapvetőbb érték a család. A feladatunk már csak az, hogy ez így maradjon a jövőben is. Személyes életünkben, közösségeinkben is megőrizzük és megóvjuk azt, ami a miénk, hiszen a család egyúttal megvéd és megtart minket is.
– fejtette ki a KINCS elnöke.
Fűrész Tünde, a KINCS elnöke. Fotó: Szennyes Krisztián/Vasarnap.hu
Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára nyitóbeszédében kiemelte, a kiadvány alapjául szolgáló Századvég-felmérés is bizonyítja, hogy Magyarország családpárti ország, és ez már 13 éve van így.
2010 óta szeretnék átadni azt az üzenetet, hogy családban élni jó, az eszmét pedig több mint 30 féle családpolitikai intézkedés támogatja annak érdekében, hogy minden vágyott gyerek megszülethessen
– fogalmazott az államtitkár. Hornung Ágnes közölte, a kormány egyszerre szeretné támogatni az otthonteremtést, az anyagi biztonság elérését, valamint a munka és a magánélet egyensúlyának elérését. Az államtitkár hangsúlyozta, már 12 napja elindult az új CSOK Plusz, amely iránt már most intenzív érdeklődést mutatnak a magyarok. Az anyagi biztonságot a családi adókedvezmény, a munka és a magánélet egyensúlyát a bölcsödefejlesztések támogatják. Utóbbiról leszögezte, ennek köszönhetően 2010 óta megduplázták a bölcspőei férőhelyek számát, és megháromszorozták azon települések számát, amelyeken bölcsődei ellátás érhető el.
Hornung Ágnes leszögezte, 2024-től nagyobb hangsúlyt helyeznek a családok testi-lelki-szellemi egészségére, mivel úgy vélik, ez elengedhetetlen alap ahhoz, hogy minden vágyott gyerek megszülethessen és családban nőhessen fel.
A kötetről szólva az államtitkár hangsúlyozta, a tanulmányok nagyban segíthetik a kormány munkáját, ugyanis egyrészt megerősítik, hogy a családpolitika iránya jó, és pozitív a megítélése, ugyanakkor az is megmutatják, mely területeken van szükség továbblépésre, beavatkozásra, finomhangolásra.
Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára. Fotó: Szennyes Krisztián/Vasarnap.hu
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára kifejtette, 30-40 éve indult Európában, majd elért Magyarországra is az a folyamat, hogy csökken a gyermekvállalási kedv, amely demográfiai és munkaerőpiaci egyensúlytalanságot vezet.
Ezt a problémát egyes országok bevándorlással, népességtelepítéssel igyekeznek orvosolni, amely azonban kibillenti a társadalmi együttélés kereteit és politikai problémákhoz vezethet
– hívta fel a figyelmet az államtitkár, kiemelve, Magyarország ehelyett Európa legerősebb és legkifinomultabb családtámogatási rendszerét tartja fenn, mert a jelenlegi kormány már látta, milyen veszélyeket rejt magában egy hiányzó vagy elhibázott családtámogatási rendszer. Emlékeztetett, a Bokros-csomag, majd a 2002 után szétvert családtámogatási rendszer miatt évente 15-20 ezer gyermekkel kevesebb született Magyarországon – fogalmazott.
Ami további feladatokat ró a kormányzatra, az pedig az a gazdasági folyamat, ami alapvetően a fogyasztást és az élményhajszolást helyezi előtérbe, szemben a polgári értékekkel, ami az élet, kultúra átörökítését, a közösségekkel való magatartást, felelősségvállalást a családdal és a nemzettel szemben, illetve a keresztény kultúra megőrzését tűzte ki célul
– fogalmazott az államtitkár. Panyi Miklós szerint azonban nem csak a gazdasági és társadalmi folyamatok okozta kihívásokkal kell küzdeni, hanem az agresszív, liberális szellemiséggel is, amely azt célozza, hogy a hagyományos társadalmi normákat szétverje, a biológiai kétneműséget megkérdőjelezze, szétverje a keresztény kulturális örökséget, és a nemzetet magát is.
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Fotó: Szennyes Krisztián/Vasarnap.hu
A nyitóbeszédek után kerekasztal-beszélgetés következett, ahol Soltész Miklós, egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, Szita Károly, Kaposvár polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetsége elnöke valamint Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke beszélgetett a családokat érintő kihívásokról, valamint 2010. előtti és utáni helyzetükről.
Fotók: Szennyes Krisztián/Vasarnap.hu
