A jelenlegi amerikai elképzelés nem reális: nem lesz háború. Számos titkos alku köttetett Oroszország és a nyugati országok között – nyilatkozta lapunknak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, akivel az orosz–ukrán konfliktusról beszélgettünk.
– Az Egyesült Államok hírszerzése úgy tudja, hogy a mai napon, február 16-án támadja meg Oroszország Ukrajnát. Mire számítsunk?
– Néhány héten belül ez a negyedik „pontos” dátum, amit az Amerikai Egyesült Államok közzétett a támadással kapcsolatban. Ahogy az első három nem jött be, úgy a negyedik sem fog. Ennek pedig egy rendkívül egyszerű oka van: az oroszok bejelentették, hogy elkezdik a csapataik visszavonását. Egy nappal ezelőtt tárgyalt az orosz vezérkari főnök és védelmi miniszter a hasonló szintű brit vezetéssel: garantálták, hogy nem kezdik el a háborút. Ugyanezzel az üzenettel jött el Emmanuel Macron is Moszkvából.
Máshogy fogalmazva: a jelenlegi amerikai elképzelés nem reális, nem lesz háború.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
– Mi az oka annak, hogy másképpen láttatják a konfliktust az európai országvezetők és az amerikaiak ?
– Az, hogy alapvetően más a céljuk. Amennyiben háborúra kerülne sor, annak vesztese elsősorban Oroszország és Európa lenne, nem pedig az USA. Az Egyesült Államok stratégiai célja, hogy az Északi Áramlat 2. vezeték létrejöttét megfúrja, és a jóval drágább amerikai palagázzal lássa el Európát. Ennek elérése érdekében mindent megtesz. Ha az Északi Áramlat 2. megkapja a jogi engedélyeket, akkor a lengyelek – amerikai nyomásra – perre fognak menni, hogy megakadályozzák azt, hogy beinduljon a gázszállítás.
Egyértelmű, hogy mások az amerikai és az európai célok, mindez pedig tükröződik abban is, hogy az ukrán konfliktus hogyan kerül bemutatásra.
– Németország eddig sem az Egyesült Államoktól kapta a gázt. Mi ez, ha nem egy nyílt zsarolás?
– A történelem teli van ehhez hasonló zsarolásokkal. A lényeg azonban az, hogy az amerikai palagáz sokkal drágább lenne, mint az orosz. Ha Németország palagázt alkalmazna, az azt jelentené, hogy Európa amúgy is lemaradófélben lévő versenyképességét tovább súlyosbítaná, az amerikaiak meglévő stratégiai előnyüket pedig tovább tudnák növelni.
hirdetés– Vlagyimir Putyin az elmúlt két hétben sokszor hangoztatta, hogy az orosz narratíva, az orosz érdekek nem kerülnek bemutatásra a nyugati médiában. Melyek ezek?
– Az, hogy Ukrajna ne lépjen be a NATO-ba, az ukrán katonák pedig ne támadják meg Donbászt. Ezek az orosz stratégiai célok, amelyekért hajlandóak és képesek háborút folytatni, más célokért nem.
Magyarul: a tények jelenlegi állása szerint nagyon nagy valószínűséggel elkerüljük a katonai konfrontációt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Olaf Scholz német kancellár megbeszélést folytat a kijevi elnöki palotában 2022. február 14-én. (Forrás: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtószolgálat)
– Mi történt az elmúlt napokban, aminek köszönhetően „elmarad” a támadás?
– Számos titkos alku, amely a nyugati országok és Oroszország között köttetett. Láthattuk, rengeteg találkozó, egyeztetés folyt a napokban a francia, a brit, a német és az amerikai vezetéssel. Putyin egyértelművé tette, hogy melyek a stratégiai céljaik, ennek keretében el tudták érni azt, hogy Ukrajna ne lehessen NATO-tagállam.
Mára az óriási orosz és belorusz hadgyakorlat véget ért, és azt a bő százezres orosz hadsereget, amelyet fölsorakoztattak az ukrán határ mentén, elkezdik visszavonni.
Így a katonai összecsapás valószínűsége konvergál a nullához.
– Orbán Viktor oroszországi útja során hangsúlyozta, hogy békekövetként igyekszik eljárni. Mennyire volt ennek diplomáciai súlya?
– Orbán Viktor volt az első európai uniós és NATO-vezető, akit fogadtak Moszkvában, és csak pár nappal később került sor Emmanuel Macron oroszországi útjára. Vele is ugyanúgy öt órát tárgyaltak ugyanannál az asztalnál, mint a magyar miniszterelnökkel.
A magyar-orosz stratégia eddig sikeresen működött, a találkozó ezt is igyekezett biztosítani.
Vlagyimir Putyin orosz elnök. MTI/AP/Szputnyik/Alekszej Nyikolszkij
– Orbán Viktor engedélyezte, Macron azonban megtagadta, hogy PCR-tesztet végezzenek el rajta az oroszok. Egyes hírek szerint Macron nem szerette volna, ha az oroszok hozzájutnak a DNS-éhez. Van ennek bármilyen értelme?
– Franciaországban az idén választásokat tartanak, Macron népszerűségétől függ, hogy lehet-e belőle másodszor is köztársasági elnök. Számára létfontosságú, hogy kiket tud megszólítani a szélsőségesebb táborokból. A PCR-teszt ilyen alapú megtagadása baromi jól hangzik, választókat lehet vele megnyerni, hiszen azt üzeni: Macron az, aki keményen képviseli Franciaország érdekeit. Azonban a DNS megszerzéséhez nem szükséges PCR-teszt, egyszerű protokolláris eseményen, akár egy üvegpohárról is beszerezhetőek hasonló információk, csak ezekbe nem szoktunk belegondolni.
– Mi lesz a következő lépés, „feloldódhat” ez a hidegháború?
– A magyar elvi álláspont az, hogy fel kell, hogy oldódjék. Számunkra Oroszország rendkívül fontos partner, és az is ugyanilyen fontos célunk, hogy az európai biztonság helyreálljon.
A magyar diplomácia minden eszközével azon dolgozik, hogy ne legyen háború.
Reméljük azt, hogy az ellentétek csökkennek, az orosz–ukrán határon pedig helyreáll az a rend – ami még ha nem is béke, de mégsem jelent fegyveres konfliktust.
Tóth Gábor
Nógrádi: Az oroszok válasza, hogy az űrbe telepítik a fegyvereiket
Címlapkép: Orosz páncélozott járművekből álló konvoj a dél-ukrajnai Krím félszigeten 2022. január 18-án egy hadgyakorlat keretében. MTI/AP
