Schanda Tamás: Az unióban nem tudunk a magyarhoz hasonló példáról
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára elmondta, hogy az elszabadult világpiaci energiaárak és a koronavírus-járvány miatt egész Európában többet kell fizetni a benzinért és az élelmiszerért. A Vasárnap.hu megkeresésére felvázolta, miként segíti az élelmiszerárstop a magyar ember mindennapi életét.
– Gondot okoz-e a nemzetközi élelmiszerláncok magyarországi leányvállalatainál bevezetni az élelmiszerárstopot?
– A hatályos magyar jogszabályokat minden Magyarországon működő vállalkozásnak be kell tartania. A nagy láncok is, legyenek akár nemzeti, akár külföldi tulajdonban, kötelesek alkalmazkodni a hazai előírásokhoz. A rendelkezésükre álló erőforrásoknak köszönhetően ez a gyakorlatban sem jelenthet számukra kihívást. Már a szabályok hatálybalépése előtt is több alkalommal egyeztettük az ágazati szövetségekkel, szakmai szervezetekkel a megfelelő jogalkalmazásról. A hatósági ellenőrzések irányairól szóló egyeztetések azóta is folyamatosak és konstruktívak. Egy útmutatót is készítettünk a kereskedők számára az elvárásokról, amelyet már mintegy kétezerszer töltöttek le. A kormányhivatalok fogyasztóvédelmi munkatársai február elsejétől három hónapon át az ország minden részében próbavásárlások során és helyszíni ellenőrzéseken kérik számon az élelmiszerárstop betartását. A kollégák a kisboltoktól a piacokon át a hipermarketekig mindenütt megfordulnak, az érintett termékkört kínáló online shopokban is vizsgálódnak.
Az első tapasztalatok szerint a boltok túlnyomó többsége érvényesítette az élelmiszerárstopot, csökkentette az élelmiszerek árát.
A múlt héten mindössze 17 üzlettel volt probléma, tíz bolt az árazásban, három a készletezésben, további négy pedig a tájékoztatásban mulasztott. Előremutató azonban, hogy a hiányosságokat az ellenőrzés hatására a vállalkozások nagy része azonnal javította vagy pótolta. A jogsértőkkel szemben hatósági eljárások indulnak, hamarosan hírt adhatunk az elsőként kiszabott bírságokról is.
– Hol jelezhetik a vásárlók, ha az előírtnál magasabb árakkal találkoznak az alapélelmiszerek esetében?
– Ha a vásárlók azt tapasztalják, hogy egy üzlet nem alkalmaz hatósági árat, vagy a mennyiséggel, esetleg a tájékoztatással van problémájuk, akkor azt a lakóhelyük szerinti – fővárosi vagy megyei – kormányhivatalokban működő fogyasztóvédelmi hatóságnál jelezzék. A hatóság kivizsgálja az ilyen bejelentéseket is, azok alapján hivatalból eljárást indít. Ezt akár otthonról is intézhetjük, a www.fogyasztovedelem.kormany.hu oldalon található „Panasz” bannerre kattintva.
– Tudunk-e hasonló példáról az unióban, mint a magyar kormány élelmiszerstop akciója, vagy ilyen szempontból egyedi intézkedésről van szó?
– Az elszabaduló energiaárak és infláció egész Európát sújtja,
az Európai Unióban mégsem tudunk hasonló példáról, a nem tagállam Szerbia vezetett be például hasonló szabályozást.
Ne felejtsük azonban, hogy a magyar kormány már korábban is többféle beavatkozással védte, védi a magyar embereket. A 2013-ban indított rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyar családok mindmáig az egyik legalacsonyabb árat fizetik a gázért és áramért. A benzinárstop eredményeként az üzemanyagokhoz is szinte mindenki másnál olcsóbban juthatunk hozzá, a kamatstoppal pedig a hiteltörlesztésekkel együtt járó terhek növekedésének szabtunk gátat. Mi védjük az embereket, fokozottan odafigyelünk a gyerekes családokra és idősekre. A Gyurcsány–Bajnai-korszakban ezzel szemben két-háromszorosára nőtt az áram és a gáz ára. A baloldal minden említett intézkedést folyamatosan támadott, lépten-nyomon beleköt az adócsökkentésre, családtámogatásra és beruházásösztönzésre építő gazdaságpolitikánkba. Magyarország előre megy, nem hátra, és ahogy a rezsicsökkentés követendő példává vált, úgy az élelmiszerárstopban is lehetnek követőink.
