Hozzátette: az energiabiztonság kérdésének – szomorú, de minden eddiginél aktuálisabb – figyelmet ad az orosz–ukrán háború is. A kormány álláspontja, hogy nem szabad kockára tenni az ország energiabiztonságát, a magyar emberek biztonságát – hangsúlyozta.

Be kell látni, hogy azonnal nem lehet lecserélni az orosz kőolaj és földgáz beszerzését. Az alternatív energiákra való átállás hosszú folyamat, amelyhez minden olyan fejlesztés, mint a mostani is, hozzá tud és hozzá is fog járulni – mondta Varga Mihály.

Kitért arra is, hogy a magyarországi energiafelhasználás jelentős hányada az épületekhez kötődik, ezért a kormány pályázattal segíti az intézmények energiamegtakarítást eredményező beruházásait és átalakításait.

Mint mondta, az ilyen részcéloknak is köszönhetően válik elérhetővé, hogy Magyarország 1990-hez képest 2030-ig 40 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását, és a megújuló energia felhasználásának arányát 21 százalékra emelje.

A tárcavezető úgy fogalmazott, az Ukrajnában zajló háború megerősítette a magyar emberek keresztény ösztöneit. „Nem kérdés, hogy a háború helyett békét, rombolás helyett további építkezést akarunk” – hangoztatta, hozzátéve, hogy fegyverek szállítása helyett segítséget adunk a háború elől hozzánk menekülőknek.

hirdetés

Az iskola fenntartóját méltatva Varga Mihály azt mondta, hogy a Pannonhalmi Főapátság a közösség építésével és megtartásával több mint ezer éve nyújt szilárd alapot a magyarságnak, és ezt a munkát fáradhatatlanul végzi a jelenben is. Szavai szerint az értékválasztások korában a magyar kormány a keresztény alapok, a helyi közösségek és a családok megerősítése mellett döntött, e célokra a kabinet kiemelt forrásokat fordított az elmúlt 12 évben.

Varga Mihály örömtelinek nevezte, hogy ötszörösére nőtt az egyházi támogatások összege és többszörösére nőtt az egyházi óvodákban, általános és középiskolákban tanulók száma is, jelenleg 220 ezer diák jár egyházi intézményekbe.

A pénzügyminiszter, a térség fideszes parlamenti képviselője beszámolt arról is, hogy képviselői munkájának kezdete óta több mint 160 milliárd forint értékű beruházás valósult meg, és van jelenleg is folyamatban a főváros II. és III. kerületében. Csak iskolafejlesztésre a II. kerületben több mint 10 milliárd forint forrást fordított a kabinet, kilenc beruházás indult el vagy valósult meg időközben.

Legyen bármilyen nehéz helyzet is – járvány, válság vagy a szomszédban zajló háború –, a polgári kormány teljesíti a vállalásait – hangoztatta, jelezve, hogy az elmúlt 12 év világosan mutatja ezt.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára arról beszélt: a kabinet célja, hogy a magyar fiatalok a jövő nyertesi legyenek. Az elmúlt években mintegy ezer iskola újult meg országszerte, de van még feladat.

A beruházás részleteiről elmondta: a homlokzat és a tető hőszigetelést kap, korszerűsítik a fűtési rendszert, kicserélik a nyílászárókat, továbbá fejlesztik az épület elektromos hálózatát, napelemes rendszert is telepítenek. A kormánypárti politikus szerint „különösen büszkék lehetünk arra”, hogy magyar gazdaság úgy tudott növekedni, hogy közben csökkent a károsanyag-kibocsátás.

Hardi Titusz, a Pannonhalmi Főapátság oktatási főigazgatója a többi között kiemelte, hogy a főapátság Magyarország legrégebbi iskolafenntartója. Hangsúlyozta a keresztény felekezetek közötti egyetértés, az ökumenizmus útja gondozásának fontosságát. „Az evangélikus, református és katolikus testvérek egy emberként állnak az iskola mögött” – hangoztatta.

(MTI)

A címlapképen Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond, mögötte Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára (b) a Pannonhalmi Fõapátság Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskolájának energetikai fejlesztéséről tartott sajtótájékoztatón az iskola épülete előtt 2022. március 30-án. A kormány 959 millió forinttal támogatja az intézmény energetikai fejlesztését. Forrás: MTI/Bruzák Noémi